Időkapszulát találtak a Román csarnokban

Címkék: Szépművészeti Múzeum, Román csarnok, restaurálás, építészet, szobrászat

Szépművészeti Múzeum Román csarnok restaurálás építészet szobrászat

Hogy a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka a város egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb belső tere, azt eddig is tudtuk, ám hogy a hetven évig elzárt, most pedig felújítás alatt álló terem még mindig tartogat meglepetéseket, arra a szakemberek sem számítottak. A freibergi kapu beépített gipszmásolata fölött, egy rozettában találták meg a restaurátorok azt az időkapszulát, amely részletesen leírja, kik vettek részt annak idején a múzeum legszebb tereinek díszítésében.

 

Szépművészeti Múzeum Román csarnok restaurálás építészet szobrászat
A kis üvegben elhelyezett cédulán ez olvasható:

„A román terem festését tervezte Glaser János festő mester, a figurális részletek Reissmann Miksa festömüvésztöl készültek, a díszletfestések Beszédes Ottó festösegéd vezetése alatt készültek el. – Továbbá a két lépcsöház, a Díszterem, Michel Angelo terem, a Dór és a Ión termek festömunkái, szintén az itt nevezet festöktöl készültek. Ezen munkák kivitele 1903 október elejétöl 1904. junius végéig tartott. –

Ezen okmányt ide elhelyeztem mielött az állványt a teremböl lebontották. –

1904. május hó. 28-án Beszédes Ottó”


Glaser János a korszak keresett díszítőfestője volt, a legismertebb munkái közé tartozik a Bakáts téri templom, valamint a dobozi Wenckheim-kastély temploma és sírboltja díszítése. A Bécsben és Berlinben tanult Reissmann Károly Miksa a századforduló népszerű művésze volt, tájképei és zsánerei ma is szerepelnek az aukciós házak kínálatában. Beszédes Ottónak köszönhetők többek között a szegedi dóm ornamentális díszei. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a korszak legjobbjait alkalmazták Schickedanz Albert épületének kifestéséhez. (Lotz Károly hajlott kora miatt nem tudott eleget tenni a felkérésnek, ő 1904-ben el is hunyt.)

Szépművészeti Múzeum Román csarnok restaurálás építészet szobrászat
Ennek apropóján megnéztük, hol tart a rekonstrukció, hogyan dolgoznak a restaurátorok. 2012-ben kezdődött a rekonstrukció tervezése, tudtuk meg Kőszegi Antaltól, az épület főmérnökétől, 2014-ben vonták be a munkába a Seres András által vezetett restaurátor csapatot, hogy a felmérések, a levéltári kutatások és a gipszszobrok bent léte mellett kicsit nehézkes helyszíni szondázás alapján elkészítsék a Román csarnok és két másik terem (Michelangelo- és a fölötte található egy díszterem) restaurálási dokumentációját. A generálkivitelező a Zeneakadémia, a Várkert Bazár, a pesti Vigadó és a Gödöllői kastély több terének restaurálását is végző Seres Andrást bízta meg – egyszerűsített közbeszerzési eljárás keretében – a munkával, aki kollégáival 2016 decemberében állványozta fel a felújításra váró tereket, idén júliusra pedig már végezniük is kell a munkával.


A nagyobb, több műfajhoz is értő csapat mozgatásában tapasztalatot szerzett Seres Andrásék referenciái alapján nem kétséges, hogy időben és a lehető legjobb színvonalon mentik vissza a műemléki teret az utókor számára. Ennek érdekében jelenleg is negyvenen dolgoznak az állványokon, festők, szobrászok, díszítőfestők. Csak a Román csarnokban 2000 négyzetmétert meghaladó felületet kell helyreállítani bő fél év alatt. Arra a kérdésre, hogy milyen állapotok fogadták itt a restaurátorokat, Seres András elmondta, hogy a háborús károk miatt köszönhetően még az ötvenes években is lapátolták itt a havat, azóta, még az elmúlt években is ázott a csarnok felülről. A víz természetes eróziós hatása mellett a só is jelentős károkat okoz: amikor kiszárad a fal, kimarja a kötőanyagot a vakoltból és a festékből. Főleg a felső részeken, a főhajó két oldalán a párkány fölött a vakolat és a festés eltávolodott egymástól. Ezeken a részeken most egy konzerváló anyag beeresztésével megpróbálják a rétegeket egymáshoz illeszteni, visszapréselni a faltól elvált festéket. Ahol teljesen elveszett a kötőanyag, ott annyira porlott a festék, hogy ha ráfújtak, elszállt.

Szépművészeti Múzeum Román csarnok restaurálás építészet szobrászat
A Román csarnok még így is jól járt a múzeum több teréhez képest, mert ahogy változott a kor, változott az ízlés és a funkció is, a díszítéseket egyszerűen lefestették. Itt viszont az eredeti állapot megmaradt, még az eredeti tervekre, dokumentumokra sincs szükség a rekonstrukcióhoz. A párkány alatt vörös volt a fal, ahogy most is látszik, itt csak az autentikus árnyalatot kellett megtalálni. A pillérek kőszerű festést kaptak, ebből már látszik is néhány.

Kibontották azokat a falfülkéket, amelyeket a freibergi kapu behelyezésekor elfalaztak, mivel a kapu lábai belenyúltak az ívekbe – az eredeti festés itt is megmaradt. A kapu történetébe Szőcs Miriam, a múzeum Régi szobor osztályának vezetője avat be. Az első gipszek közé tartozik, amelyet – még a nyitás előtt, 1904-ben – megrendelt a múzeum. Darabokban, vonaton, majd kocsikkal a Ferencvárosi pályaudvarról érkezett a szobor 1905-ben, a leírás szerint össze is állították, de statikai okokból mégsem állt meg a lábán. Egy évvel később újra beépítették, nyilván ekkor derült ki, hogy belelóg a tér hármas ívét követő fülkékbe, amelyeket befalazással megszüntettek, máig. A kapu mostantól nyitva lesz, ezáltal egy tengely keletkezik a Reneszánsz és a Barokk csarnokkal, a három illusztris tér átjárhatóságával.


További termek díszítőfestése is rekonstrukció alatt áll. A Michelangelo terem fölötti teret kommunikációs helyiségnek használták. Fiókboltozatos mennyezetét álmennyezet takarta és válaszfalakkal osztották meg. Az álmennyezet felszerelését megelőzően majdnem a teljes boltozatot lefújták mésztejjel, hogy megkösse a port és a porló festéket. Itt tehát nem a meglévőt kell felújítani, hanem az eredetit visszaállítani annak finomságával és igényességével – a dokumentáció alapján, hogy az eredeti tervek és a végül elkészült díszítőfestés sok esetben eltért  A felújítás követően multifunkciós teremként előadások szervezésére és kiállítás bemutatására is alkalmas lesz.


A termek jelenkori rekonstrukcióját irányító szakemberek neve is bekerül egy új időkapszulába, pontosan oda, ahol a régit megtalálták, így a következő felújítás során tudni fogják, kiknek köszönhető mindez – a majdani sajtó pedig nyilván örömmel tudósít minderről.


Illusztrációk: Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria

 

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (109),Magyar Nemzeti Galéria (53),MúzeumCafé folyóirat (51),Szépművészeti Múzeum (45),kultúrpolitika (34),programajánló (29),műgyűjtés (26),interjú (23),történelem (22),Párizs (21),politika (21),avantgárd (20),irodalom (20),kortárs művészet (20),építészet (19),múzeumépítészet (17),műkereskedelem (17),fotográfia (16),gyűjteménygyarapítás (16),Petőfi Irodalmi Múzeum (14),Szentendre (14),videó (14),régészet (13),restaurálás (13),Ludwig Múzeum (13),Műcsarnok (12),műtárgyvásárlás (11),élő MúzeumCafé (11),digitalizálás (10),restitúció (10),Capa Központ (10),Picasso (9),grafika (9),szobrászat (9),iparművészet (8),holokauszt (8),Nemzeti Múzeum (8),film (7),Garas Klára (7),Bécs (7),Kiscelli Múzeum (7),világháború (6),Román Csarnok (6),múzeumpedagógia (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),Allegro Barbaro (6),Rippl-Rónai József (6),Nyolcak (5),rendszerváltás (5),színház (5),kortárs (5),Power 50 lista (5),aukció (5),Kassák Múzeum (5),Értéktár Program (5),Liget Budapest (5),könyvajánló (5),New York (5),szocreál (4),Ady Endre (4),Bartók Béla (4),fotóművészet (4),wanted (4),Rembrandt (4),Néprajzi Múzeum (4),Velence (4),konferencia (4),Bálint Endre (4),Louvre (4),Baán László (4),zene (4),örökségvédelem (4),Élő MúzeumCafé (4),Csontváry (4),látogatottság (4),Louvre-Lens (4),Pécs (4),városi séta (4),Európai Iskola (3),műemlékvédelem (3),műtárgyvédelem (3),Iparművészeti Múzeum (3),ganymed goes europe (3),kulturpolitika (3),előadás (3),Czóbel Béla (3),London (3),emlékezet (3),I. világháború (3),modernizmus (3),könyv (3),MúzeumCafé Díj (3),kézirat (3),impresszionisták (3),Skanzen (3),Budapest Galéria (3),Aczél György (3),Hopp Ferenc Múzeum (3),Bauhaus (3),néprajz (3),dizájn (3),Anna Margit (3),Derkovits Gyula (3),Caravaggio (3),Vasarely (2),magángyűjtemény (2),Artpool (2),MúzeumCafé díj (2),Berlin (2),Magyar Zsidó Múzeum (2),Milánó (2),Munkásmozgalmi Múzeum (2),Textúra (2),keleti művészet (2),fortepan (2),Seuso-kincs (2),sport (2),internet (2),relikvia (2),Modigliani (2),címlap (2),Erdély (2),MúzeumNegyed (2),Vadak (2),pop art (2),Lektorátus (2),Barcelona (2),Zsolnay (2),Vermeer (2),múzeumi rendszer (2),dokumentum (2),Art Market Budapest (2),Chagall (2),fotó (2),Holokauszt (2),MúzeumCafé könyvek (2),Szántó Piroska (2),Szeged (2),múzeum (2),MűvészetMalom (2),megnyitó (1),Fortepan (1),Andrássy (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),KEMKI (1),védettség (1),krimi (1),emlékmű (1),kastély (1),vadászat (1),Amszterdam (1),nők (1),műemlék (1),stressz (1),médiaművészet (1),Bosch (1),kastélypark (1),hamisítás (1),Miskolc (1),Sziklakórház (1),Rozsda Endre (1),porté (1),BÁV (1),Vaszary János (1),oktatás (1),Batthyány Gyula (1),Győr (1),orosz művészet (1),Vajda Júlia (1),Kassák Lajos (1),Vasarely Múzeum (1),Trieszt (1),kommunikáció (1),törénelem (1),Velencei Biennále (1),Balaton (1),gender (1),Lucian Freud (1),Amerika (1),bevándorlás (1),műkincslopás (1),Matisse (1),veduta (1),Kijev (1),Moszkva (1),emlékmúzeum (1),installáció (1),MOME (1),Bayreuth (1),Richard Wagner Múzeum (1),zsidóság (1),emigráció (1),Lengyelország (1),Leonardo (1),egyház (1),interaktivitás (1),Vatikán (1),Múzeumkert (1),Tiszadob (1),art deco (1),helytörténet (1),Vaszary-villa (1),BTM (1),Centre Pompidou (1),Budavár (1),Román csarnok (1),Múzeum-kert (1),Ország Lili (1),Albertina (1),popzene (1),Disputa (1),várostörténet (1),Kecskemét (1),1956 (1),etnográfia (1),örökség (1),animáció (1),Benczúr Gyula (1),Ani (1),El Kazovszkij (1),Múzeumok Éjszakája (1),Bukta Imre (1),jótékonyság (1),Olaszország (1),beszélgetés (1),Képzőművészeti Egyetem (1),kultúrtörténet (1),Sopron (1),emlékhely (1),portré (1),kert (1),műtárgylopás (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),múzeumelmélet (1),Kimt (1),Pinault (1),Christie’s (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),kultusz (1),Metz (1),kutatás (1),Vallauris (1),François Gilot (1),szeged (1),közösségi oldalak (1),MANK (1),Guggenheim Múzeum (1),Toulouse-Lautrec (1),progarmajánló (1),századforduló (1),Nagyvilág (1),Művészetmalom (1),felújítás (1),városliget (1),Kieselbach Galéria (1),gallery weekend (1),Guggenheim Muzeum (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Guernica (1),adatbázis (1),Kratochwill Mimi (1),Csernus Tibor (1),Nagy-Britannia (1),muzeológia (1),könyvtár (1),Dada (1),királynő (1),balaton (1),Vaszary Villa (1),Keserü Ilona (1),Duchamp (1),restitucio (1),Magnum Photos (1),gyerekeknek (1),ajánló (1),Balaton (1),Siófok (1),retró (1),dinoszaurusz (1),Természettudományi Múzeum (1),Prado (1),bibliofília (1),szalon (1),Manet (1),dada (1),MúzeumCafé (1),szürrealizmus (1),Frida Kahlo (1),kina (1),Munkácsy Mihály (1),Kína (1),erdély (1),Ámos Imre (1),Cloisters (1),Velázquez (1),Ernst Múzeum (1),Várkert Bazár (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),Budapest100 (1),olimpia (1),tárlatvezetés (1), Bécs (1),Műemlék (1),egyiptológia (1),MTA (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Római Iskola (1),Kocsis Zoltán (1),porgramajánló (1),Mravik László (1),Athén (1),Székesfehérvár (1),Debrecen (1),Prága (1),szobor (1),elhurcolt műkincsek (1),Márffy Ödön (1),Csinszka (1),kínai művészet (1),Rijksmuseum (1),Radnóti Miklós (1),Gyarmati Fanni (1),Google Art Project (1),Népessy Noémi (1),Bálint Ház (1),teremőr (1),Garas Kára (1),Aristide Maillol (1),Elgin-márványok (1),fotógráfia (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),Óbuda (1),Moholy-Nagy László (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Sinkó Katalin (1),velence (1)