Jel a kertben: könyv és konferencia

Címkék: Holokauszt, emlékmű, könyv, politika

Éppen egy éve avatták fel az ELTE Trefort-kertjében a Bölcsészettudományi kar Holokauszt áldozatainak emlékművét, egy 198 nevet tartalmazó bronzcsíkot, amely a kert két téglaépületének fugáiban halad 280 méter hosszan. Elkészült a projekthez kapcsolódó két kötet, az alkalomból rendezett konferencián levetítették Salamon András 198 név című dokumentumfilmjét is.

 


A két vaskos kötet fekete vagy fehér borítót, fekete vagy fehér, vésett vagy sima lapszéleket visel, véletlenszerűen kiválasztva, hogy melyik melyiket – ahogy a vak véletlen döntötte el hetven évvel ezelőtt, hogy ki pusztul el a vészkorszakban és ki éli túl. Büszkeséggel említjük, hogy a két kötet egyikét lapunk művészeti szerkesztője, Salát Zalán Péter tervezte vizuális csapatunk egy másik tagja, Németh L. Dániel közreműködésével.


A könyvbemutató mellé szervezett konferencián az intézmények saját története kutatásának fontosságáról és a források hozzáférésének lehetőségeiről is szó esett. A Néprajzi Múzeumot képviselő Frazon Zsófia elmondta, hogy a múzeum 2001-ben kiadta gyűjteményeinek történetét, áttekintve azokat a módszertani elmozdulásokat, személyi és gazdasági körülményeket, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a gyűjteményépítés későbbi stratégiájához. Nem árt, ha a néprajzi muzeológia együtt halad a néprajztudománnyal, sőt, még előrébb is jár, hiszen ennek a munkája válik nyilvánossá a kiállítások által.


György Péter esztéta kitért arra, hogy a digitalizációval a múlt közelebb jött a jelenhez, popularizálódott, ma bárki archivista lehet, és minden múltinterpretáció egyenrangúvá vált egymással. Balázs Zoltán, a Corvinus Egyetem oktatója az intézmény folyamatos identitáskeresését említette, hiszen állandóan változik, milyen karok, egyéb intézmények csapódnak az egyetemhez vagy válnak le róla. Szintén az identitáskeresés problémájaként említette, hogy a főépület aulájából eltávolított Marx-szobor bekerült az egyetemtörténeti kiállítás terébe, a gigantikus alkotás az apró relikviák, dokumentumok fölé ma egyfajta fáraóként emelkedik. Balázs Zoltán Rainer M. Jánossal, az Esterházy Károly főiskola oktatójával egyetértésben megjegyezte, hogy a régmúlt forrásai hozzáférhetőbbek, mint a közelmúlté, a rendszerváltás gazdasága a különböző korlátozások miatt 50 év múlva biztosan nem lesz rekonstruálható és kutatható.


Szó esett a Trefort-kerti emlékműről is. György Péter, aki szervezőként az egész alkotófolyamatot végigkísérte, elmondta, hogy az építészek egy olyan megoldásra törekedtek, amelyik nem kényszerít senkit az emlékezésre: attól, hogy valakinek igaza van, nem folytathat emlékezetpolitikát morális felsőbbrendűséggel. Az emlékművek problémájához tartozik, hogy egy idő után láthatatlanná válnak, ma egy Kossuth-szobor nem késztet senkit arra, hogy Kossuth szerepéről és tetteiről elmélkedjen. Ritoók Zsigmond Salamon András dokumentumfilmjében arról beszél, hogy ha az egyetem egy nagy család, akkor ezek az áldozatok a felmenőink – ez lehet a kiindulópontja az emlékezésnek.


Frazon Zsófia elmondása szerint ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik úgy nőtt fel, hogy az emlékművek jelentése teljesen kiüresedett, nem tanulta meg olvasni az emlékműveket, a hurkapálcikára erősített kis nemzeti színű zászlóval ott állva nem vált átélhetővé a forradalmi esemény, nem alakult ki viszony a múlttal. De ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik elkezdte mindezeket újragondolni. Olyan gondolkodásmódnak, fogalmi hálónak kell kialakulnia, amelyik elősegítheti a szekértáboroktól független diskurzust, a jó és a rossz emlékmű objektív megkülönböztetését.


Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár igazgatója kiemelte, hogy bárhogyan is készüljenek az emlékművek, a döntéseknek van írásos nyoma, ahol tetten érhető minden politikai, társadalmi motiváció, amely már – esetleg – az emlékművön nem is látszik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a washingtoni állami levéltár előtt hosszú sorok kígyóznak: a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti példányát minden amerikai gyermek megtekinti, mert kell hogy legyenek olyan kétségbevonhatatlan érdemű és jelentőségű relikviák, amelyek egy állam polgára számára evidensnek tekinthetők.

 

Illusztráció: emlekhely.btk.elte.hu

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (120),MúzeumCafé folyóirat (57),Magyar Nemzeti Galéria (57),Szépművészeti Múzeum (47),kultúrpolitika (36),programajánló (32),műgyűjtés (29),történelem (27),irodalom (24),interjú (24),Párizs (24),kortárs művészet (23),politika (23),építészet (22),avantgárd (22),múzeumépítészet (20),műkereskedelem (18),gyűjteménygyarapítás (18),Petőfi Irodalmi Múzeum (16),videó (16),Szentendre (16),fotográfia (16),régészet (14),restaurálás (13),Ludwig Múzeum (13),Műcsarnok (12),restitúció (11),Nemzeti Múzeum (11),iparművészet (11),műtárgyvásárlás (11),élő MúzeumCafé (11),szobrászat (10),grafika (10),Capa Központ (10),digitalizálás (10),Picasso (9),film (8),holokauszt (8),Bécs (8),színház (7),Garas Klára (7),Kiscelli Múzeum (7),világháború (6),Rippl-Rónai József (6),múzeumpedagógia (6),Kassák Múzeum (6),Liget Budapest (6),Román Csarnok (6),könyvajánló (6),Allegro Barbaro (6),Néprajzi Múzeum (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),fotóművészet (5),zene (5),New York (5),kortárs (5),Power 50 lista (5),aukció (5),néprajz (5),Nyolcak (5),Ady Endre (5),Értéktár Program (5),rendszerváltás (5),könyv (4),Rembrandt (4),szocreál (4),wanted (4),Hopp Ferenc Múzeum (4),konferencia (4),Skanzen (4),London (4),Élő MúzeumCafé (4),Európai Iskola (4),Pécs (4),látogatottság (4),városi séta (4),Baán László (4),Louvre-Lens (4),Louvre (4),Velence (4),örökségvédelem (4),Csontváry (4),Bálint Endre (4),Bartók Béla (4),Czóbel Béla (3),modernizmus (3),Aczél György (3),impresszionisták (3),I. világháború (3),Erdély (3),Vasarely (3),kézirat (3),Budapest Galéria (3),sport (3),előadás (3),kulturpolitika (3),műemlékvédelem (3),ganymed goes europe (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),műtárgyvédelem (3),dizájn (3),Anna Margit (3),Iparművészeti Múzeum (3),Bauhaus (3),Derkovits Gyula (3),Caravaggio (3),emlékezet (3),MúzeumCafé Díj (3),kert (2),keleti művészet (2),Ország Lili (2),magángyűjtemény (2),Artpool (2),internet (2),Modigliani (2),Magyar Zsidó Múzeum (2),Csinszka (2),MúzeumNegyed (2),Milánó (2),címlap (2),fortepan (2),Textúra (2),relikvia (2),örökség (2),MúzeumCafé díj (2),Berlin (2),Seuso-kincs (2),dokumentum (2),MűvészetMalom (2),Szántó Piroska (2),fotó (2),Holokauszt (2),Lektorátus (2),MúzeumCafé könyvek (2),Zsolnay (2),Szeged (2),pop art (2),Barcelona (2),múzeumi rendszer (2),Chagall (2),Vadak (2),Art Market Budapest (2),Vermeer (2),múzeum (2),múzeumelmélet (1),műkincslopás (1),Matisse (1),animáció (1),muzeológia (1),Rozsda Endre (1),nők (1),vadászat (1),kastély (1),kastélypark (1),Bosch (1),médiaművészet (1),Vaszary Villa (1),El Kazovszkij (1),Múzeumok Éjszakája (1),1956 (1),Benczúr Gyula (1),veduta (1),portré (1),Kecskemét (1),várostörténet (1),Kratochwill Mimi (1),etnográfia (1),Disputa (1),popzene (1),Andrássy (1),Fortepan (1),Magnum Photos (1),Vajda Júlia (1),oktatás (1),Vasarely Múzeum (1),Trieszt (1),porté (1),Prado (1),orosz művészet (1),hamisítás (1),Kassák Lajos (1),védettség (1),Amerika (1),bevándorlás (1),Lucian Freud (1),balaton (1),emlékmű (1),KEMKI (1),megnyitó (1),Vaszary János (1),Velencei Biennále (1),tárlatvezetés (1),BÁV (1),gender (1),kommunikáció (1),Csernus Tibor (1),Bukta Imre (1),Tiszadob (1),Vatikán (1),art deco (1),helytörténet (1),Art Capital (1),Múzeumkert (1),Vaszary-villa (1),Budavár (1),Román csarnok (1),Múzeum-kert (1),BTM (1),MúzeumCafé könyv (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),op art (1),Pompidou (1),szecesszió (1),Klimt (1),Schiele (1),Madrid (1),OSZMI (1),temető (1),Színháztörténeti Múzeum (1),festészet (1),belsőépítészet (1),Centre Pompidou (1),interaktivitás (1),beszélgetés (1),jótékonyság (1),Képzőművészeti Egyetem (1),kultúrtörténet (1),Albertina (1),Olaszország (1),Sopron (1),Dada (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),műtárgylopás (1),emlékhely (1),Keserü Ilona (1),zsidóság (1),emlékmúzeum (1),Kijev (1),installáció (1),MOME (1),egyház (1),Moszkva (1),Bayreuth (1),emigráció (1),Lengyelország (1),Leonardo (1),Richard Wagner Múzeum (1),Balaton (1),Győr (1),dada (1),Művészetmalom (1),Toulouse-Lautrec (1),kínai művészet (1),Rijksmuseum (1),felújítás (1),Rómer Flóris Múzeum (1),progarmajánló (1),Guggenheim Múzeum (1),századforduló (1),Kieselbach Galéria (1),Radnóti Miklós (1),Gyarmati Fanni (1),MúzeumCafé (1),szobor (1),királynő (1),Google Art Project (1),Prága (1),Nagyvilág (1),Székesfehérvár (1),Természettudományi Múzeum (1),Márffy Ödön (1),Manet (1),Debrecen (1),MANK (1),városliget (1),szeged (1),François Gilot (1),közösségi oldalak (1),könyvtár (1),Metz (1),Vallauris (1),Guernica (1),Balaton (1),Siófok (1),retró (1),Nagy-Britannia (1),restitucio (1),Christie’s (1),ajánló (1),kutatás (1),gallery weekend (1),Guggenheim Muzeum (1),dinoszaurusz (1),adatbázis (1),kultusz (1),Pinault (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),szalon (1),elhurcolt műkincsek (1),Moholy-Nagy László (1),Kimt (1),Budapest100 (1), Bécs (1),Műemlék (1),velence (1),Ámos Imre (1),Cloisters (1),Mravik László (1),porgramajánló (1),MTA (1),egyiptológia (1),Kocsis Zoltán (1),stressz (1),Sziklakórház (1),Ani (1),műemlék (1),törénelem (1),Batthyány Gyula (1),krimi (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),olimpia (1),Amszterdam (1),Miskolc (1),Duchamp (1),Római Iskola (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Aristide Maillol (1),Óbuda (1),Elgin-márványok (1),Athén (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Bálint Ház (1),teremőr (1),bibliofília (1),Népessy Noémi (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),fotógráfia (1),Sinkó Katalin (1),Velázquez (1),Munkácsy Mihály (1),kina (1),Kína (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),szürrealizmus (1),Frida Kahlo (1),Ernst Múzeum (1),Várkert Bazár (1),Garas Kára (1),erdély (1),gyerekeknek (1)