Jel a kertben: könyv és konferencia

Címkék: Holokauszt, emlékmű, könyv, politika

Éppen egy éve avatták fel az ELTE Trefort-kertjében a Bölcsészettudományi kar Holokauszt áldozatainak emlékművét, egy 198 nevet tartalmazó bronzcsíkot, amely a kert két téglaépületének fugáiban halad 280 méter hosszan. Elkészült a projekthez kapcsolódó két kötet, az alkalomból rendezett konferencián levetítették Salamon András 198 név című dokumentumfilmjét is.

 


A két vaskos kötet fekete vagy fehér borítót, fekete vagy fehér, vésett vagy sima lapszéleket visel, véletlenszerűen kiválasztva, hogy melyik melyiket – ahogy a vak véletlen döntötte el hetven évvel ezelőtt, hogy ki pusztul el a vészkorszakban és ki éli túl. Büszkeséggel említjük, hogy a két kötet egyikét lapunk művészeti szerkesztője, Salát Zalán Péter tervezte vizuális csapatunk egy másik tagja, Németh L. Dániel közreműködésével.


A könyvbemutató mellé szervezett konferencián az intézmények saját története kutatásának fontosságáról és a források hozzáférésének lehetőségeiről is szó esett. A Néprajzi Múzeumot képviselő Frazon Zsófia elmondta, hogy a múzeum 2001-ben kiadta gyűjteményeinek történetét, áttekintve azokat a módszertani elmozdulásokat, személyi és gazdasági körülményeket, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a gyűjteményépítés későbbi stratégiájához. Nem árt, ha a néprajzi muzeológia együtt halad a néprajztudománnyal, sőt, még előrébb is jár, hiszen ennek a munkája válik nyilvánossá a kiállítások által.


György Péter esztéta kitért arra, hogy a digitalizációval a múlt közelebb jött a jelenhez, popularizálódott, ma bárki archivista lehet, és minden múltinterpretáció egyenrangúvá vált egymással. Balázs Zoltán, a Corvinus Egyetem oktatója az intézmény folyamatos identitáskeresését említette, hiszen állandóan változik, milyen karok, egyéb intézmények csapódnak az egyetemhez vagy válnak le róla. Szintén az identitáskeresés problémájaként említette, hogy a főépület aulájából eltávolított Marx-szobor bekerült az egyetemtörténeti kiállítás terébe, a gigantikus alkotás az apró relikviák, dokumentumok fölé ma egyfajta fáraóként emelkedik. Balázs Zoltán Rainer M. Jánossal, az Esterházy Károly főiskola oktatójával egyetértésben megjegyezte, hogy a régmúlt forrásai hozzáférhetőbbek, mint a közelmúlté, a rendszerváltás gazdasága a különböző korlátozások miatt 50 év múlva biztosan nem lesz rekonstruálható és kutatható.


Szó esett a Trefort-kerti emlékműről is. György Péter, aki szervezőként az egész alkotófolyamatot végigkísérte, elmondta, hogy az építészek egy olyan megoldásra törekedtek, amelyik nem kényszerít senkit az emlékezésre: attól, hogy valakinek igaza van, nem folytathat emlékezetpolitikát morális felsőbbrendűséggel. Az emlékművek problémájához tartozik, hogy egy idő után láthatatlanná válnak, ma egy Kossuth-szobor nem késztet senkit arra, hogy Kossuth szerepéről és tetteiről elmélkedjen. Ritoók Zsigmond Salamon András dokumentumfilmjében arról beszél, hogy ha az egyetem egy nagy család, akkor ezek az áldozatok a felmenőink – ez lehet a kiindulópontja az emlékezésnek.


Frazon Zsófia elmondása szerint ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik úgy nőtt fel, hogy az emlékművek jelentése teljesen kiüresedett, nem tanulta meg olvasni az emlékműveket, a hurkapálcikára erősített kis nemzeti színű zászlóval ott állva nem vált átélhetővé a forradalmi esemény, nem alakult ki viszony a múlttal. De ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik elkezdte mindezeket újragondolni. Olyan gondolkodásmódnak, fogalmi hálónak kell kialakulnia, amelyik elősegítheti a szekértáboroktól független diskurzust, a jó és a rossz emlékmű objektív megkülönböztetését.


Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár igazgatója kiemelte, hogy bárhogyan is készüljenek az emlékművek, a döntéseknek van írásos nyoma, ahol tetten érhető minden politikai, társadalmi motiváció, amely már – esetleg – az emlékművön nem is látszik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a washingtoni állami levéltár előtt hosszú sorok kígyóznak: a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti példányát minden amerikai gyermek megtekinti, mert kell hogy legyenek olyan kétségbevonhatatlan érdemű és jelentőségű relikviák, amelyek egy állam polgára számára evidensnek tekinthetők.

 

Illusztráció: emlekhely.btk.elte.hu

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (123),MúzeumCafé folyóirat (59),Magyar Nemzeti Galéria (58),Szépművészeti Múzeum (49),kultúrpolitika (37),műgyűjtés (33),programajánló (33),történelem (28),irodalom (25),interjú (24),Párizs (24),avantgárd (23),politika (23),kortárs művészet (23),építészet (22),múzeumépítészet (21),fotográfia (20),műkereskedelem (18),gyűjteménygyarapítás (18),Szentendre (18),Petőfi Irodalmi Múzeum (17),videó (16),régészet (15),restaurálás (14),Ludwig Múzeum (14),Műcsarnok (13),Capa Központ (11),műtárgyvásárlás (11),élő MúzeumCafé (11),Nemzeti Múzeum (11),iparművészet (11),restitúció (11),szobrászat (10),Picasso (10),film (10),digitalizálás (10),grafika (10),holokauszt (8),Bécs (8),színház (8),Kiscelli Múzeum (8),Garas Klára (7),Néprajzi Múzeum (7),Kassák Múzeum (7),múzeumpedagógia (6),könyvajánló (6),Allegro Barbaro (6),néprajz (6),világháború (6),Román Csarnok (6),Liget Budapest (6),Power 50 lista (6),Rippl-Rónai József (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),Európai Iskola (5),fotóművészet (5),Ady Endre (5),könyv (5),Értéktár Program (5),aukció (5),New York (5),kortárs (5),Nyolcak (5),rendszerváltás (5),zene (5),Skanzen (4),városi séta (4),örökségvédelem (4),Bartók Béla (4),látogatottság (4),Rembrandt (4),Velence (4),London (4),Louvre (4),Csontváry (4),konferencia (4),wanted (4),MúzeumCafé Díj (4),szocreál (4),Baán László (4),Élő MúzeumCafé (4),Pécs (4),Hopp Ferenc Múzeum (4),Bálint Endre (4),Louvre-Lens (4),Berlin (3),Czóbel Béla (3),emlékezet (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),előadás (3),kulturpolitika (3),Caravaggio (3),Aczél György (3),műtárgyvédelem (3),I. világháború (3),Erdély (3),sport (3),Budapest Galéria (3),Vasarely (3),festészet (3),Bauhaus (3),dizájn (3),ganymed goes europe (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),Derkovits Gyula (3),kézirat (3),Iparművészeti Múzeum (3),impresszionisták (3),műemlékvédelem (3),Vaszary-villa (3),modernizmus (3),Anna Margit (3),Csinszka (2),MúzeumNegyed (2),relikvia (2),múzeumelmélet (2),Fővárosi Képtár (2),Vadak (2),Barcelona (2),Seuso-kincs (2),pop art (2),címlap (2),fortepan (2),Art Market Budapest (2),Modigliani (2),magángyűjtemény (2),örökség (2),MúzeumCafé díj (2),internet (2),kert (2),múzeumi rendszer (2),Holokauszt (2),Román csarnok (2),Artpool (2),Chagall (2),Lektorátus (2),fotó (2),dokumentum (2),Szántó Piroska (2),keleti művészet (2),múzeum (2),Zsolnay (2),Vermeer (2),MúzeumCafé könyvek (2),MűvészetMalom (2),Textúra (2),Ország Lili (2),zsidóság (2),Szeged (2),Milánó (2),Fortepan (1),törénelem (1),Batthyány Gyula (1),megnyitó (1),Sziklakórház (1),kommunikáció (1),krimi (1),gender (1),kastély (1),Győr (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Andrássy (1),Kassák Lajos (1),Trieszt (1),Amerika (1),oktatás (1),Vasarely Múzeum (1),Amszterdam (1),vadászat (1),emlékmű (1),Velencei Biennále (1),Miskolc (1),orosz művészet (1),KEMKI (1),bevándorlás (1),porté (1),Balaton (1),jótékonyság (1),BTM (1),Múzeum-kert (1),Múzeumkert (1),Vatikán (1),art deco (1),Tiszadob (1),Budavár (1),Centre Pompidou (1),installáció (1),emlékmúzeum (1),MOME (1),egyház (1),interaktivitás (1),helytörténet (1),Art Capital (1),op art (1),Pompidou (1),szecesszió (1),Klimt (1),Szombathely (1),Schiele (1),Madrid (1),OSZMI (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),MúzeumCafé könyv (1),temető (1),Színháztörténeti Múzeum (1),belsőépítészet (1),Kijev (1),Moszkva (1),popzene (1),Disputa (1),várostörténet (1),Kecskemét (1),Múzeumok Éjszakája (1),1956 (1),etnográfia (1),El Kazovszkij (1),médiaművészet (1),Bosch (1),nők (1),műkincslopás (1),animáció (1),portré (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),Lengyelország (1),emigráció (1),Leonardo (1),Richard Wagner Múzeum (1),Bayreuth (1),Albertina (1),kultúrtörténet (1),Sopron (1),emlékhely (1),Olaszország (1),beszélgetés (1),Képzőművészeti Egyetem (1),kastélypark (1),Székesfehérvár (1),Nagy-Britannia (1),könyvtár (1),királynő (1),tárlatvezetés (1),Vaszary Villa (1),balaton (1),restitucio (1),szalon (1),Guggenheim Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),MANK (1),kutatás (1),adatbázis (1),Keserü Ilona (1),Duchamp (1),Manet (1),bibliofília (1),Természettudományi Múzeum (1),dinoszaurusz (1),gyerekeknek (1),ajánló (1),Prado (1),Magnum Photos (1),Dada (1),Bukta Imre (1),Csernus Tibor (1),Kratochwill Mimi (1),muzeológia (1),Rómer Flóris Múzeum (1),felújítás (1),hamisítás (1),védettség (1),műemlék (1),Ani (1),Kocsis Zoltán (1),olimpia (1),Vajda Júlia (1),Benczúr Gyula (1),Rozsda Endre (1),Matisse (1),Lucian Freud (1),Vaszary János (1),BÁV (1),Ámos Imre (1),Cloisters (1),Prága (1),veduta (1),MúzeumCafé (1),Nagyvilág (1),Toulouse-Lautrec (1),elhurcolt műkincsek (1),Népessy Noémi (1),Garas Kára (1),Mravik László (1),Sinkó Katalin (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Óbuda (1),Balaton (1),Siófok (1),Ernst Múzeum (1),Velázquez (1),Várkert Bazár (1),erdély (1),szürrealizmus (1),Frida Kahlo (1),Athén (1),Elgin-márványok (1),fotógráfia (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Aristide Maillol (1),kina (1),Munkácsy Mihály (1),Budapest100 (1),egyiptológia (1),Kimt (1), Bécs (1),velence (1),Műemlék (1),MTA (1),porgramajánló (1),Műértő (1),Kína (1),Fabényi Júlia (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Római Iskola (1),Moholy-Nagy László (1),Google Art Project (1),Pinault (1),Christie’s (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),műtárgylopás (1),kultusz (1),Metz (1),közösségi oldalak (1),Guernica (1),retró (1),Vallauris (1),François Gilot (1),szeged (1),gallery weekend (1),Guggenheim Muzeum (1),Gyarmati Fanni (1),Radnóti Miklós (1),Márffy Ödön (1),Debrecen (1),szobor (1),Rijksmuseum (1),kínai művészet (1),progarmajánló (1),városliget (1),századforduló (1),Művészetmalom (1),dada (1),stressz (1)