Jel a kertben: könyv és konferencia

Címkék: Holokauszt, emlékmű, könyv, politika

Éppen egy éve avatták fel az ELTE Trefort-kertjében a Bölcsészettudományi kar Holokauszt áldozatainak emlékművét, egy 198 nevet tartalmazó bronzcsíkot, amely a kert két téglaépületének fugáiban halad 280 méter hosszan. Elkészült a projekthez kapcsolódó két kötet, az alkalomból rendezett konferencián levetítették Salamon András 198 név című dokumentumfilmjét is.

 


A két vaskos kötet fekete vagy fehér borítót, fekete vagy fehér, vésett vagy sima lapszéleket visel, véletlenszerűen kiválasztva, hogy melyik melyiket – ahogy a vak véletlen döntötte el hetven évvel ezelőtt, hogy ki pusztul el a vészkorszakban és ki éli túl. Büszkeséggel említjük, hogy a két kötet egyikét lapunk művészeti szerkesztője, Salát Zalán Péter tervezte vizuális csapatunk egy másik tagja, Németh L. Dániel közreműködésével.


A könyvbemutató mellé szervezett konferencián az intézmények saját története kutatásának fontosságáról és a források hozzáférésének lehetőségeiről is szó esett. A Néprajzi Múzeumot képviselő Frazon Zsófia elmondta, hogy a múzeum 2001-ben kiadta gyűjteményeinek történetét, áttekintve azokat a módszertani elmozdulásokat, személyi és gazdasági körülményeket, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a gyűjteményépítés későbbi stratégiájához. Nem árt, ha a néprajzi muzeológia együtt halad a néprajztudománnyal, sőt, még előrébb is jár, hiszen ennek a munkája válik nyilvánossá a kiállítások által.


György Péter esztéta kitért arra, hogy a digitalizációval a múlt közelebb jött a jelenhez, popularizálódott, ma bárki archivista lehet, és minden múltinterpretáció egyenrangúvá vált egymással. Balázs Zoltán, a Corvinus Egyetem oktatója az intézmény folyamatos identitáskeresését említette, hiszen állandóan változik, milyen karok, egyéb intézmények csapódnak az egyetemhez vagy válnak le róla. Szintén az identitáskeresés problémájaként említette, hogy a főépület aulájából eltávolított Marx-szobor bekerült az egyetemtörténeti kiállítás terébe, a gigantikus alkotás az apró relikviák, dokumentumok fölé ma egyfajta fáraóként emelkedik. Balázs Zoltán Rainer M. Jánossal, az Esterházy Károly főiskola oktatójával egyetértésben megjegyezte, hogy a régmúlt forrásai hozzáférhetőbbek, mint a közelmúlté, a rendszerváltás gazdasága a különböző korlátozások miatt 50 év múlva biztosan nem lesz rekonstruálható és kutatható.


Szó esett a Trefort-kerti emlékműről is. György Péter, aki szervezőként az egész alkotófolyamatot végigkísérte, elmondta, hogy az építészek egy olyan megoldásra törekedtek, amelyik nem kényszerít senkit az emlékezésre: attól, hogy valakinek igaza van, nem folytathat emlékezetpolitikát morális felsőbbrendűséggel. Az emlékművek problémájához tartozik, hogy egy idő után láthatatlanná válnak, ma egy Kossuth-szobor nem késztet senkit arra, hogy Kossuth szerepéről és tetteiről elmélkedjen. Ritoók Zsigmond Salamon András dokumentumfilmjében arról beszél, hogy ha az egyetem egy nagy család, akkor ezek az áldozatok a felmenőink – ez lehet a kiindulópontja az emlékezésnek.


Frazon Zsófia elmondása szerint ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik úgy nőtt fel, hogy az emlékművek jelentése teljesen kiüresedett, nem tanulta meg olvasni az emlékműveket, a hurkapálcikára erősített kis nemzeti színű zászlóval ott állva nem vált átélhetővé a forradalmi esemény, nem alakult ki viszony a múlttal. De ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik elkezdte mindezeket újragondolni. Olyan gondolkodásmódnak, fogalmi hálónak kell kialakulnia, amelyik elősegítheti a szekértáboroktól független diskurzust, a jó és a rossz emlékmű objektív megkülönböztetését.


Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár igazgatója kiemelte, hogy bárhogyan is készüljenek az emlékművek, a döntéseknek van írásos nyoma, ahol tetten érhető minden politikai, társadalmi motiváció, amely már – esetleg – az emlékművön nem is látszik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a washingtoni állami levéltár előtt hosszú sorok kígyóznak: a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti példányát minden amerikai gyermek megtekinti, mert kell hogy legyenek olyan kétségbevonhatatlan érdemű és jelentőségű relikviák, amelyek egy állam polgára számára evidensnek tekinthetők.

 

Illusztráció: emlekhely.btk.elte.hu

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (128),MúzeumCafé folyóirat (62),Magyar Nemzeti Galéria (59),Szépművészeti Múzeum (49),kultúrpolitika (37),programajánló (36),műgyűjtés (33),történelem (29),irodalom (27),politika (25),interjú (25),kortárs művészet (25),Párizs (24),építészet (24),avantgárd (24),múzeumépítészet (22),fotográfia (21),Szentendre (19),Petőfi Irodalmi Múzeum (18),műkereskedelem (18),gyűjteménygyarapítás (18),videó (17),régészet (16),restaurálás (14),Ludwig Múzeum (14),Műcsarnok (13),film (13),Nemzeti Múzeum (13),élő MúzeumCafé (11),restitúció (11),Capa Központ (11),grafika (11),szobrászat (11),műtárgyvásárlás (11),iparművészet (11),digitalizálás (10),Picasso (10),színház (8),holokauszt (8),Kiscelli Múzeum (8),Bécs (8),Kassák Múzeum (7),Néprajzi Múzeum (7),Garas Klára (7),múzeumpedagógia (6),Power 50 lista (6),Román Csarnok (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),Liget Budapest (6),világháború (6),zene (6),könyvajánló (6),Rippl-Rónai József (6),néprajz (6),Allegro Barbaro (6),London (5),aukció (5),Ady Endre (5),kortárs (5),Értéktár Program (5),New York (5),Európai Iskola (5),könyv (5),fotóművészet (5),Nyolcak (5),rendszerváltás (5),Csontváry (4),szocreál (4),konferencia (4),MúzeumCafé Díj (4),Bauhaus (4),Skanzen (4),Rembrandt (4),wanted (4),városi séta (4),Hopp Ferenc Múzeum (4),látogatottság (4),Bartók Béla (4),Baán László (4),Louvre-Lens (4),Pécs (4),Louvre (4),Velence (4),Élő MúzeumCafé (4),örökségvédelem (4),Bálint Endre (4),Caravaggio (3),Erdély (3),Anna Margit (3),Vaszary-villa (3),Aczél György (3),műemlékvédelem (3),kézirat (3),kulturpolitika (3),Seuso-kincs (3),előadás (3),Budapest Galéria (3),Iparművészeti Múzeum (3),műtárgyvédelem (3),emlékezet (3),modernizmus (3),impresszionisták (3),I. világháború (3),ganymed goes europe (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),Berlin (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),sport (3),Vasarely (3),Czóbel Béla (3),Derkovits Gyula (3),festészet (3),dizájn (3),Csinszka (2),Art Capital (2),örökség (2),címlap (2),MúzeumCafé díj (2),MúzeumCafé könyvek (2),Modigliani (2),múzeumi rendszer (2),internet (2),magángyűjtemény (2),kert (2),relikvia (2),Szeged (2),Zsolnay (2),MúzeumNegyed (2),fortepan (2),Textúra (2),Frida Kahlo (2),Milánó (2),Artpool (2),pop art (2),keleti művészet (2),Chagall (2),dokumentum (2),fotó (2),Balaton (2),Vadak (2),Art Market Budapest (2),Barcelona (2),Fővárosi Képtár (2),múzeumelmélet (2),Holokauszt (2),Szántó Piroska (2),zsidóság (2),Vermeer (2),múzeum (2),MűvészetMalom (2),Lektorátus (2),Ország Lili (2),Román csarnok (2),ajánló (2),Velencei Biennále (1),vadászat (1),Vatikán (1),Múzeumkert (1),kommunikáció (1),Szombathely (1),Tiszadob (1),gender (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),kastély (1),Fortepan (1),KEMKI (1),Budavár (1),emlékmű (1),art deco (1),BTM (1),Múzeum-kert (1),Andrássy (1),megnyitó (1),Trieszt (1),Győr (1),Balaton (1),orosz művészet (1), (1),digitalizáció (1),Batthyány Gyula (1),Sziklakórház (1),Bukta Imre (1),Sziget Fesztivál (1),törénelem (1),Kassák Lajos (1),MúzeumCafé könyv (1),plakát (1),Vasarely Múzeum (1),kastélypark (1),Amerika (1),oktatás (1),Közlekedési Múzeum (1),műtárgylopás (1),porté (1),helytörténet (1),bevándorlás (1),nők (1),Madrid (1),Lengyelország (1),portré (1),OSZMI (1),Leonardo (1),Pompidou (1),1956 (1),Múzeumok Éjszakája (1),Bayreuth (1),Richard Wagner Múzeum (1),belsőépítészet (1),emigráció (1),jótékonyság (1),beszélgetés (1),Képzőművészeti Egyetem (1),kultúrtörténet (1),Olaszország (1),Sopron (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),Színháztörténeti Múzeum (1),emlékhely (1),Kecskemét (1),op art (1),egyház (1),MOME (1),Klimt (1),temető (1),műkincslopás (1),interaktivitás (1),médiaművészet (1),Schiele (1),Albertina (1),Centre Pompidou (1),animáció (1),installáció (1),popzene (1),szecesszió (1),Moszkva (1),várostörténet (1),Disputa (1),etnográfia (1),emlékmúzeum (1),Kijev (1),El Kazovszkij (1),Bosch (1),Munkácsy Mihály (1),Kratochwill Mimi (1),Csernus Tibor (1),muzeológia (1),Vajda Júlia (1),Prado (1),Magnum Photos (1),Dada (1),Duchamp (1),tárlatvezetés (1),királynő (1),balaton (1),Vaszary Villa (1),Keserü Ilona (1),bibliofília (1),Manet (1),szeged (1),François Gilot (1),közösségi oldalak (1),Metz (1),Pinault (1),Christie’s (1),Vallauris (1),Guernica (1),dinoszaurusz (1),Természettudományi Múzeum (1),gyerekeknek (1),Siófok (1),retró (1),Nagy-Britannia (1),könyvtár (1),MúzeumCafé (1),Prága (1),Nagyvilág (1),Toulouse-Lautrec (1),felújítás (1),Ámos Imre (1),Cloisters (1),elhurcolt műkincsek (1),Mravik László (1),Sinkó Katalin (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Óbuda (1),Népessy Noémi (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),műemlék (1),Ani (1),hamisítás (1),restitucio (1),védettség (1),szalon (1),adatbázis (1),MANK (1),Guggenheim Múzeum (1),Kocsis Zoltán (1),olimpia (1),kutatás (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),Kína (1),Garas Kára (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),Római Iskola (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),kina (1),szürrealizmus (1),Velázquez (1),Athén (1),Ernst Múzeum (1),Várkert Bazár (1),erdély (1),porgramajánló (1),MTA (1),stressz (1),veduta (1),Amszterdam (1),Miskolc (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),velence (1),Műemlék (1),Benczúr Gyula (1),egyiptológia (1),Budapest100 (1),Kimt (1), Bécs (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),dada (1),Művészetmalom (1),Vaszary János (1),kínai művészet (1),Radnóti Miklós (1),Rijksmuseum (1),századforduló (1),progarmajánló (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Guggenheim Muzeum (1),városliget (1),BÁV (1),Gyarmati Fanni (1),Márffy Ödön (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),Matisse (1),fotógráfia (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Moholy-Nagy László (1),Rozsda Endre (1),Székesfehérvár (1),Debrecen (1),szobor (1),Lucian Freud (1),Google Art Project (1),krimi (1)