Kánikula, Balaton, Keserü Ilona

Címkék: kiállítás, tárlatvezetés, balaton, Vaszary Villa, Keserü Ilona

Azt hihetnénk, hogy egy 35 fokos vasárnap délután a Balaton vonzáskörzetében két dolgot tesznek az emberek: hűsölnek a vízben vagy a szomorúan elindulnak hazafelé. Aztán kiderül, hogy van egy harmadik csoport is: ők a füredi Vaszary Villában hallgatják Keserü Ilona tárlatvezetését a saját tárlatán. És milyen sokan vannak…

Délután négykor csak néhány elszánt műértő, öt perccel később már a legnagyobb teremben éppen csak elférő tömeg várja, hogy a szerencsére egészségesen hűsített múzeumban a művész elkezdje a meghirdetett programot. A művészi (tehát nem kurátori) tárlatvezetések tapasztalt közönsége tudja, hogy ilyenkor sokféle előadás hallható, az anekdotafüzértől a módszertani ismertetéseken át a filozófiai kinyilatkoztatásig, a hangulat pedig az elfogódottságtól a maximális önbizalomig terjed. Ehhez képest Keserü Ilona egy harmadikat választott: a (már régebben végzett) pécsi hallgatóinak szép számú jelenléte hatására átváltott professzorrá (ezt ő sem titkolta), és lényegében tanítani kezdte az egybegyűlteket, művészetre, színelméletre, alkotásmódszertanra, történelemre és úgy általában: az életre. Közben pedig finom megjegyzéseket tett arról, hogy a két szintet elfoglaló kiállítás melyik korszakát hanyagolja, melyiket hangsúlyozza, és hogy máshol, egy másik kiállításon mit tenne ki szívesen.

Nem történt ilyen felmérés, de a reakcióból úgy ítélhetjük meg, hogy a közönség a kulisszatitkokat szereti igazán hallani. Volt most is belőle, például hogy Keresü Ilona Korniss Dezsőtől megtanulta, hogy a legjobban nyállal lehet megtisztítani az olajképet, így aki a mostani kiállítás előkészületei során járt a műtermében, sok eldobott szürke vattapamacsot láthatott – a tisztítás eszközeit. Hogy a dobozra hullámvonalban rögzített linóleum alapra készített műve az évtizedek alatt megereszkedett, és most már egészen más az eredetileg tervezett hullámvonal, de nem bánja, ez lett a „magától alakult anyagok együttműködésének” eredménye.

Ha Keserü Ilona, akkor a színek játéka. Volt módja a művésznek egy Möbius-szalagot a közönség előtt megforgatni (ezt a művét végül nem állították ki, de ott maradt a múzeumban), így érzékletesen bemutatni, hogy a szalag két oldalán a komplementer színek láthatók. A gyerekek amúgy is szeretik a labirintus-képeit, mert sikerélményt jelent nekik, ha végig tudják követni az utat az elejétől a végéig.

A művész azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy lett volna módja kinn maradni (például pályája kezdetén, amikor egy évet Olaszországban töltött), de eszébe sem jutott, viszont Magyarországon mindent látni akart és mindent befogadni. A balatonudvari temető sírköveinek szív alakú domborulatai például „bejöttek neki”, ahogy fogalmaz, hiszen a mai napig használja ezeket a vonalakat. Egyedi megközelítése a három T-re felépített kádári (aczéli) rendszernek, hogy a pénz nem játszott szerepet a művészetben, ez pedig szabadságot jelentett a művész számára. Főleg azok után érezhette így, amikor egyszer Londonban egy galériásnak katalógusokat mutogatott az ő és hazai alkotótársai műveivel, mire a galériás közölte, hogy ilyen alkotásokból ott is van akármennyi. Keresü Ilona kiabálni kezdett (íme a szabadság egy megnyilvánulása): még hogy olyan képek, mint az övéi? „Ez a nő őrült” mondták, ő pedig mindezt évtizedekkel később mosolyogva meséli a Vaszary Villa közönségének.

Amikor frissen végzett főiskolásként Lengyelországban járt, azzal szembesült, hogy egy ugyanolyan szocialista berendezkedésű országban az utcáról nyíló (tehát nem lakás) galériákban absztrakt műveket állítanak ki, ami itthon akkoriban elképzelhetetlen volt. Ettől kezdve ő is absztrakt műveket készített, és sokan kérdezik, hogyan tudott áttérni a főiskolán megtanult szocreál művészetről azonnal az absztraktra. Egy másik kiállításon szívesen bemutatná azt a finom átmenetet, ami a realista ábrázolástól az absztraktig vitte, és bármilyen hihetetlen, de most is tud rajzolni. Itt kaphattunk egy kis összefoglalást a pedagógiai hitvallásából is: az egyetemen párhuzamosan tanítja az ábrázolást és a kompozíciót, szó sincs arról, hogy először rajzolni kell, majd utána jöhet az önálló gondolat.

Végül a közönség soraiból is sikerült őt meglepni. Az egyik felszólaló („gender” tanulmányok tapasztalatával) felvetette, hogy Keserü Ilona műveinek jellegzetes és visszatérő hullámvonalaiban ő a női nemi szervek ábrázolását látja. A művész láthatóan először találkozott azzal a gondolattal, hogy a sírkövek formájára épülő vonal valójában a nemiség kérdését boncolgatja, de bölcsen nem vitatkozott, inkább derűs beszélgetésbe elegyedett a felszólalóval…

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (113),Magyar Nemzeti Galéria (56),MúzeumCafé folyóirat (55),Szépművészeti Múzeum (47),kultúrpolitika (35),programajánló (29),történelem (27),műgyűjtés (27),interjú (23),kortárs művészet (23),Párizs (22),politika (22),avantgárd (21),irodalom (21),építészet (19),múzeumépítészet (18),műkereskedelem (17),gyűjteménygyarapítás (17),Szentendre (16),fotográfia (16),videó (15),régészet (14),Petőfi Irodalmi Múzeum (14),restaurálás (13),Ludwig Múzeum (13),Műcsarnok (12),műtárgyvásárlás (11),élő MúzeumCafé (11),restitúció (11),szobrászat (10),Nemzeti Múzeum (10),digitalizálás (10),grafika (10),Capa Központ (10),Picasso (9),iparművészet (8),holokauszt (8),Kiscelli Múzeum (7),Garas Klára (7),Bécs (7),film (7),világháború (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),múzeumpedagógia (6),Rippl-Rónai József (6),Allegro Barbaro (6),Román Csarnok (6),Liget Budapest (5),aukció (5),Értéktár Program (5),kortárs (5),rendszerváltás (5),New York (5),könyvajánló (5),Kassák Múzeum (5),színház (5),Nyolcak (5),Power 50 lista (5),Bartók Béla (4),városi séta (4),Csontváry (4),wanted (4),Rembrandt (4),Pécs (4),könyv (4),látogatottság (4),Skanzen (4),Velence (4),örökségvédelem (4),szocreál (4),néprajz (4),Néprajzi Múzeum (4),Bálint Endre (4),Baán László (4),Európai Iskola (4),fotóművészet (4),Élő MúzeumCafé (4),Louvre (4),konferencia (4),Ady Endre (4),Louvre-Lens (4),zene (4),Aczél György (3),emlékezet (3),Czóbel Béla (3),Hopp Ferenc Múzeum (3),I. világháború (3),előadás (3),Bauhaus (3),kézirat (3),modernizmus (3),dizájn (3),Caravaggio (3),London (3),sport (3),Anna Margit (3),Budapest Galéria (3),MúzeumCafé Díj (3),műtárgyvédelem (3),impresszionisták (3),Derkovits Gyula (3),kulturpolitika (3),műemlékvédelem (3),ganymed goes europe (3),Iparművészeti Múzeum (3),magángyűjtemény (2),internet (2),Seuso-kincs (2),Vadak (2),MúzeumNegyed (2),relikvia (2),Art Market Budapest (2),keleti művészet (2),örökség (2),MúzeumCafé díj (2),címlap (2),Modigliani (2),Erdély (2),Ország Lili (2),Vasarely (2),kert (2),Magyar Zsidó Múzeum (2),Textúra (2),múzeumi rendszer (2),Berlin (2),fortepan (2),pop art (2),Barcelona (2),Milánó (2),Artpool (2),Chagall (2),Munkásmozgalmi Múzeum (2),MúzeumCafé könyvek (2),Zsolnay (2),Lektorátus (2),Vermeer (2),fotó (2),dokumentum (2),múzeum (2),MűvészetMalom (2),Szántó Piroska (2),Szeged (2),Holokauszt (2),vadászat (1),kastély (1),kastélypark (1),Bosch (1),médiaművészet (1),Andrássy (1),Fortepan (1),Mravik László (1),emlékmű (1),KEMKI (1),megnyitó (1),nők (1),Cloisters (1),El Kazovszkij (1),Csernus Tibor (1),etnográfia (1),Disputa (1),Vajda Júlia (1),Ámos Imre (1),műkincslopás (1),múzeumelmélet (1),Dada (1),animáció (1),Garas Kára (1),Sinkó Katalin (1),Kassák Lajos (1),Prága (1),műtárgylopás (1),elhurcolt műkincsek (1),porté (1),orosz művészet (1),Balaton (1),Prado (1),törénelem (1),Batthyány Gyula (1),Győr (1),Magnum Photos (1),Népessy Noémi (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),gender (1),kommunikáció (1),Velencei Biennále (1),Óbuda (1),bevándorlás (1),oktatás (1),Vasarely Múzeum (1),Trieszt (1),Amerika (1),popzene (1),várostörténet (1),interaktivitás (1),egyház (1),Centre Pompidou (1),Budavár (1),Román csarnok (1),MOME (1),installáció (1),Bayreuth (1),Moszkva (1),Kijev (1),emlékmúzeum (1),Múzeum-kert (1),BTM (1),Art Capital (1),MúzeumCafé könyv (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),temető (1),helytörténet (1),art deco (1),Vaszary-villa (1),Múzeumkert (1),Vatikán (1),Tiszadob (1),Richard Wagner Múzeum (1),Leonardo (1),Ani (1),muzeológia (1),műemlék (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),védettség (1),portré (1),olimpia (1),Kecskemét (1),1956 (1),Múzeumok Éjszakája (1),Kocsis Zoltán (1),emlékhely (1),Sopron (1),hamisítás (1),zsidóság (1),emigráció (1),Lengyelország (1),Albertina (1),kultúrtörténet (1),Olaszország (1),jótékonyság (1),beszélgetés (1),Képzőművészeti Egyetem (1),Sziklakórház (1),MúzeumCafé (1),Vaszary János (1),dinoszaurusz (1),Művészetmalom (1),dada (1),szalon (1),restitucio (1),századforduló (1),városliget (1),Nagy-Britannia (1),progarmajánló (1),könyvtár (1),kínai művészet (1),Rijksmuseum (1),Székesfehérvár (1),kutatás (1),szobor (1),BÁV (1),Debrecen (1),adatbázis (1),Radnóti Miklós (1),Gyarmati Fanni (1),Csinszka (1),Márffy Ödön (1),királynő (1),Guggenheim Muzeum (1),François Gilot (1),Vallauris (1),szeged (1),közösségi oldalak (1),Keserü Ilona (1),Guernica (1),Duchamp (1),gyerekeknek (1),Balaton (1),Siófok (1),retró (1),Metz (1),Rozsda Endre (1),balaton (1),tárlatvezetés (1),Matisse (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Vaszary Villa (1),Christie’s (1),Pinault (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),Természettudományi Múzeum (1),Google Art Project (1),egyiptológia (1),MTA (1),Toulouse-Lautrec (1),bibliofília (1),Budapest100 (1),porgramajánló (1),Lucian Freud (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Római Iskola (1),Kimt (1), Bécs (1),Miskolc (1),Nagyvilág (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),krimi (1),Amszterdam (1),Kratochwill Mimi (1),Műemlék (1),velence (1),Bukta Imre (1),stressz (1),Kína (1),Munkácsy Mihály (1),teremőr (1),fotógráfia (1),Bálint Ház (1),Kieselbach Galéria (1),Aristide Maillol (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),Guggenheim Múzeum (1),Manet (1),MANK (1),Moholy-Nagy László (1),Benczúr Gyula (1),Elgin-márványok (1),Athén (1),erdély (1),Frida Kahlo (1),szürrealizmus (1),kina (1),felújítás (1),Várkert Bazár (1),veduta (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Velázquez (1),Ernst Múzeum (1),ajánló (1)