Miért járnak a Habsburgok az MNG-be temetni?

Címkék: Magyar Nemzeti Galéria, történelem, szobrászat, Budavár

Magyar Nemzeti Galéria történelem szobrászat Budavár

Talán nem sokan tudnának válaszolni arra a kérdésre, hogy melyik az a tere a Magyar Nemzeti Galéria épületének, amelyik tulajdoni szempontból nem tartozik az intézményhez, megközelíteni mégis a Galériából, most éppen Ország Lili kiállításáról lehet. Akár évtizedekig dolgozhattak úgy a múzeum munkatársai, hogy nem volt tudomásuk erről a különleges térről, akinek mégis, az sem feltétlenül járt benne. A helyes megfejtés: a Habsburg- vagy nádori kripta.

 


Kívülről nyomát sem látni, hiszen valahol a Mátyás-kút alatt kezdődik, az Oroszlános-udvarba vezető kapu oldalfala alatt folytatódik a József nádor és leszármazottai földi maradványait őrző kripta, csodálatos márvány síremlékekkel, 19. század végén készült freskóval, márványintarziával.


Az 1760 körül épült, és kétszáz évvel később lebontott Szent Zsigmond-kápolnát még Mária Terézia építtette, a bejárata a mai Oroszlános-udvar felől nyílt – ennek ma már semmilyen nyoma nem látható. Ez alatt alakították ki a kriptát, amelynek nem volt közvetlen lejárata a kápolnából. József Antal főherceg korai halála után 1795-től fivére, József Antal örökölte a nádori címet. Az 52 évig e rangban Magyarországon élő József nádor tökéletesen megtanult magyarul, Széchenyi István mellett főleg neki köszönhető Pest-Buda modernizációja, kulturális központtá emelése. (Kultusza olyannyira erős maradt, hogy a számtalan politikai fordulat ellenére soha nem nevezték át a nevét viselő belvárosi teret.) A nádori birtok Alcsúton volt (a pompás kastélyból mára csak a portikusz maradt, az arborétumként látogatható birtokdarabbal), de ő maga többnyire a Budavári Palotában lakott. 1838-ban kérvényezte fivérétől, Ferenc császártól, hogy az altemplomot családi kriptává alakíthassa. 1842-ben lánya, Hermina főhercegnő gyászszertartása volt itt az első hivatalos, ünnepélyes temetés. Ettől kezdve Habsburg nádori kriptaként használták. Idehozatta a már korábban, csecsemőként elhunyt lánya, Erzsébet Klementina, valamint második felesége földi maradványait a Kálvin téri, árvíz sújtotta református templomból. József nádort 1947-ben szintén itt temették el. A bővítést fia, József Károly főherceg kezdeményezte, kő szarkofágokat készíttetett Zitterbarth Mátyással, az első Nemzeti Színház (a mai Astoria szállóval szemben) és a pesti Vármegyeháza építészével. Amikor az 1890-es években elindult a palota átépítése Hauszmann Alajos tervei alapján, Zala Györgyöt bízta meg apja síremlékének elkészítésével. Halála után, 1905-től Klotild főhercegnő folytatta az építkezést.

Magyar Nemzeti Galéria történelem szobrászat Budavár
A két részből álló térben nincsenek egyenes felületek, az íveket márványintarziák díszítik. A sírkőszobrokat Zala György, Stróbl Alajos és Sennyei Károly készítette. A teret egyértelműen József nádornak az életnagyságúnál jóval nagyobb síremléke uralja: áldó mozdulattal oltalmazza a lábánál elhelyezett koronát. József Károly főherceg és Klotild főhercegnő sírköve középkori mintára a holttesteket fekvő állapotban ábrázolja. A 20 évesen elhunyt László Fülöp főherceg sírkövét Stróbl Alajos készítette. Ugyancsak itt nyugodott egy ideig Anna Pavlovna orosz nagyhercegnő, I. Péter cár leánya, aki 18 évesen, nem sokkal József nádorral kötött házassága után elhunyt. Az ő maradványait 2004-ben elvitték Ürömre, ahol egy pravoszláv kápolnában helyzeték el.

A palota 1944-45-ben súlyos károkat szenvedett. Újjáépítése az 1950-es években kezdődött el. Úgy döntöttek akkor, hogy a Szent Zsigmond-kápolnát elbontják, a szabadon hagyott kriptát többször feldúlták. A legsúlyosabb vandál akciót 1973-ban követték el a máig ismeretlen tettesek. Danielisz László rendész már a hatvanas években jelezte, hogy meg kellene védeni a kriptát, de akkor azzal vádolták, hogy biztosan pénzt kap a Habsburgoktól, azért félti a sírokat. (Abban az időben nem igazán tisztelték az arisztokráciát, a hivatal reakciója egyáltalán nem meglepő.) A budavári ásatásokat Zolnay László vezette, neki jelezték 1973-ban, hogy feldúlták a kriptát. Fennmaradt a feljegyzése arról, hogy milyen látvány fogadta: mintha egy „boszorkányszombat másnapján” látogattak volna a helyszínre, a kőszarkofágok fedelét elmozdították, a fém koporsókat hidegvágóval felvágták, a bebalzsamozott emberi maradványokat kiemelték és elszórták, József nádor tetemét is kirángatták nyugvóhelyéről, fejét letépték a törzséről. Ha volt ékszer, azt biztosan elvitték, de ennek nyoma nem maradt.

Ekkor már zajlott a Magyar Nemzeti Galéria költöztetése a Kossuth térről, az akkori főigazgató, Pogány Ö. Gábor úgy döntött, hogy a további fosztogatásokat elkerülendő lefalaztatja a kriptát, így időt is kap arra, hogy a további sorsáról döntsön. (A Galéria 1975-ben nyitott meg a palotában.) Még az ő vezetése alatt, 1977-ben láttak hozzá a helyreállításhoz: antropológusok beazonosították a tetemeket, a sírokat és a tereket rendezték, látogathatóvá tették a temetkezési helyet. 1987. október 3-án tartották tizenegy Habsburg, a nádorok leszármazottai jelenlétében a kripta felszentelését. Az MNG legtöbb munkatársa ekkor vett tudomást először arról, hogy az egyik kiállítótér alatt milyen különleges történelmi emlékhely található.

Magyar Nemzeti Galéria történelem szobrászat Budavár
Ma mintegy harminc Habsburg-leszármazott (a nádori ág) nyugszik a palota alatti kriptában. 1992-ben elég sokat urnát hoztak Ausztriából, Németországból. Egy-két évvel ezelőtt is elhelyeztek kettőt az egyik szarkofágban. Az ő nevüket már nem vésték be a kövekbe, de az elszáradt virágok mutatják, hogy a közelmúltban jártak itt hozzátartozók, hiszen időnként ma is jönnek Habsburgok egy-egy rövid megemlékezésre.


A C. épület földszinti időszaki kiállításáról nyíló ajtó után egy újonnan készült lépcső vezet lefelé. A közönség számára – bejelentkezés után – a nádori kripta látogatható, felkészült tárlatvezető kalauzolásával.


(Hálás köszönet Bellák Gábornak a kitűnő vezetésért.)

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (96),Magyar Nemzeti Galéria (52),MúzeumCafé folyóirat (48),Szépművészeti Múzeum (42),programajánló (28),kultúrpolitika (28),műgyűjtés (25),interjú (22),Párizs (21),történelem (21),avantgárd (19),politika (18),múzeumépítészet (17),fotográfia (16),irodalom (16),műkereskedelem (16),gyűjteménygyarapítás (15),építészet (15),kortárs művészet (15),videó (14),restaurálás (12),Műcsarnok (12),Ludwig Múzeum (12),Petőfi Irodalmi Múzeum (11),élő MúzeumCafé (11),régészet (11),Szentendre (11),digitalizálás (10),műtárgyvásárlás (10),Capa Központ (10),restitúció (9),Picasso (9),holokauszt (8),szobrászat (8),film (7),Nemzeti Múzeum (7),Kiscelli Múzeum (7),múzeumpedagógia (6),grafika (6),Allegro Barbaro (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),Román Csarnok (6),Garas Klára (6),iparművészet (6),Rippl-Rónai József (6),Bécs (6),Power 50 lista (5),aukció (5),könyvajánló (5),világháború (5),Nyolcak (5),Kassák Múzeum (5),kortárs (5),New York (5),rendszerváltás (5),Értéktár Program (5),Liget Budapest (5),fotóművészet (4),Pécs (4),wanted (4),városi séta (4),Louvre-Lens (4),Rembrandt (4),örökségvédelem (4),látogatottság (4),színház (4),Bartók Béla (4),Ady Endre (4),zene (4),konferencia (4),Élő MúzeumCafé (4),Bálint Endre (4),Velence (4),szocreál (4),Néprajzi Múzeum (4),Baán László (4),Csontváry (4),Louvre (4),Czóbel Béla (3),London (3),könyv (3),I. világháború (3),ganymed goes europe (3),Budapest Galéria (3),kulturpolitika (3),előadás (3),Hopp Ferenc Múzeum (3),modernizmus (3),MúzeumCafé Díj (3),emlékezet (3),Anna Margit (3),Caravaggio (3),impresszionisták (3),kézirat (3),műtárgyvédelem (3),Derkovits Gyula (3),Art Market Budapest (2),Barcelona (2),Munkásmozgalmi Múzeum (2),MúzeumNegyed (2),keleti művészet (2),Iparművészeti Múzeum (2),címlap (2),magángyűjtemény (2),Magyar Zsidó Múzeum (2),Bauhaus (2),relikvia (2),internet (2),Vadak (2),Textúra (2),Chagall (2),Artpool (2),Berlin (2),fortepan (2),Seuso-kincs (2),Milánó (2),Aczél György (2),Vermeer (2),Lektorátus (2),Erdély (2),dokumentum (2),sport (2),Európai Iskola (2),Szeged (2),műemlékvédelem (2),dizájn (2),fotó (2),Holokauszt (2),MúzeumCafé könyvek (2),múzeumi rendszer (2),Modigliani (2),múzeum (2),Szántó Piroska (2),pop art (2),Zsolnay (2),Leonardo (1),Lengyelország (1),törénelem (1),MTA (1),Albertina (1),Sziklakórház (1),Richard Wagner Múzeum (1),egyiptológia (1),Batthyány Gyula (1),Győr (1),zsidóság (1),Római Iskola (1),Ország Lili (1),emigráció (1),orosz művészet (1),porgramajánló (1),Múzeum-kert (1),Balaton (1),Kassák Lajos (1),Bayreuth (1),egyház (1),Műemlék (1),Amszterdam (1),Miskolc (1),interaktivitás (1),stressz (1),Román csarnok (1),velence (1),Centre Pompidou (1),MOME (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Budapest100 (1),Kijev (1),Moszkva (1),Kimt (1),emlékmúzeum (1),installáció (1), Bécs (1),krimi (1),Budavár (1),jótékonyság (1),portré (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),műkincslopás (1),múzeumelmélet (1),nők (1),médiaművészet (1),kastély (1),vadászat (1),kastélypark (1),Bosch (1),néprajz (1),animáció (1),Disputa (1),popzene (1),várostörténet (1),1956 (1),etnográfia (1),örökség (1),Múzeumok Éjszakája (1),MúzeumCafé díj (1),El Kazovszkij (1),Andrássy (1),Fortepan (1),Olaszország (1),Trieszt (1),Sopron (1),Amerika (1),Vasarely Múzeum (1),oktatás (1),porté (1),Képzőművészeti Egyetem (1),beszélgetés (1),Kecskemét (1),bevándorlás (1),emlékhely (1),kert (1),emlékmű (1),KEMKI (1),megnyitó (1),Velencei Biennále (1),kommunikáció (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),gender (1),Vasarely (1),kultúrtörténet (1),Debrecen (1),Benczúr Gyula (1),Bukta Imre (1),restitucio (1),könyvtár (1),Nagy-Britannia (1),szalon (1),Rozsda Endre (1),Guggenheim Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),MANK (1),kutatás (1),adatbázis (1),királynő (1),tárlatvezetés (1),muzeológia (1),Kratochwill Mimi (1),Magnum Photos (1),Prado (1),bibliofília (1),Csernus Tibor (1),Dada (1),Vaszary Villa (1),balaton (1),Keserü Ilona (1),Duchamp (1),műtárgylopás (1),Rómer Flóris Múzeum (1),felújítás (1),olimpia (1),Ani (1),Kocsis Zoltán (1),Vaszary János (1),Ámos Imre (1),műemlék (1),veduta (1),Vajda Júlia (1),BÁV (1),MűvészetMalom (1),védettség (1),hamisítás (1),Cloisters (1),Mravik László (1),MúzeumCafé (1),Prága (1),Nagyvilág (1),Toulouse-Lautrec (1),Lucian Freud (1),elhurcolt műkincsek (1),Népessy Noémi (1),Garas Kára (1),Sinkó Katalin (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Óbuda (1),Manet (1),Természettudományi Múzeum (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),Moholy-Nagy László (1),fotógráfia (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Google Art Project (1),szobor (1),Gyarmati Fanni (1),Radnóti Miklós (1),Csinszka (1),Márffy Ödön (1),Székesfehérvár (1),Aristide Maillol (1),Elgin-márványok (1),kina (1),szürrealizmus (1),Munkácsy Mihály (1),Kína (1),Műértő (1),Frida Kahlo (1),erdély (1),Velázquez (1),Athén (1),Ernst Múzeum (1),Várkert Bazár (1),Skanzen (1),Rijksmuseum (1),kínai művészet (1),François Gilot (1),Vallauris (1),szeged (1),közösségi oldalak (1),Metz (1),Guernica (1),retró (1),ajánló (1),dinoszaurusz (1),gyerekeknek (1),Balaton (1),Siófok (1),Christie’s (1),Pinault (1),századforduló (1),progarmajánló (1),Matisse (1),Művészetmalom (1),dada (1),városliget (1),Guggenheim Muzeum (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),kultusz (1),gallery weekend (1),Fabényi Júlia (1)