Miért járnak a Habsburgok az MNG-be temetni?

Címkék: Magyar Nemzeti Galéria, történelem, szobrászat, Budavár

Magyar Nemzeti Galéria történelem szobrászat Budavár

Talán nem sokan tudnának válaszolni arra a kérdésre, hogy melyik az a tere a Magyar Nemzeti Galéria épületének, amelyik tulajdoni szempontból nem tartozik az intézményhez, megközelíteni mégis a Galériából, most éppen Ország Lili kiállításáról lehet. Akár évtizedekig dolgozhattak úgy a múzeum munkatársai, hogy nem volt tudomásuk erről a különleges térről, akinek mégis, az sem feltétlenül járt benne. A helyes megfejtés: a Habsburg- vagy nádori kripta.

 


Kívülről nyomát sem látni, hiszen valahol a Mátyás-kút alatt kezdődik, az Oroszlános-udvarba vezető kapu oldalfala alatt folytatódik a József nádor és leszármazottai földi maradványait őrző kripta, csodálatos márvány síremlékekkel, 19. század végén készült freskóval, márványintarziával.


Az 1760 körül épült, és kétszáz évvel később lebontott Szent Zsigmond-kápolnát még Mária Terézia építtette, a bejárata a mai Oroszlános-udvar felől nyílt – ennek ma már semmilyen nyoma nem látható. Ez alatt alakították ki a kriptát, amelynek nem volt közvetlen lejárata a kápolnából. József Antal főherceg korai halála után 1795-től fivére, József Antal örökölte a nádori címet. Az 52 évig e rangban Magyarországon élő József nádor tökéletesen megtanult magyarul, Széchenyi István mellett főleg neki köszönhető Pest-Buda modernizációja, kulturális központtá emelése. (Kultusza olyannyira erős maradt, hogy a számtalan politikai fordulat ellenére soha nem nevezték át a nevét viselő belvárosi teret.) A nádori birtok Alcsúton volt (a pompás kastélyból mára csak a portikusz maradt, az arborétumként látogatható birtokdarabbal), de ő maga többnyire a Budavári Palotában lakott. 1838-ban kérvényezte fivérétől, Ferenc császártól, hogy az altemplomot családi kriptává alakíthassa. 1842-ben lánya, Hermina főhercegnő gyászszertartása volt itt az első hivatalos, ünnepélyes temetés. Ettől kezdve Habsburg nádori kriptaként használták. Idehozatta a már korábban, csecsemőként elhunyt lánya, Erzsébet Klementina, valamint második felesége földi maradványait a Kálvin téri, árvíz sújtotta református templomból. József nádort 1947-ben szintén itt temették el. A bővítést fia, József Károly főherceg kezdeményezte, kő szarkofágokat készíttetett Zitterbarth Mátyással, az első Nemzeti Színház (a mai Astoria szállóval szemben) és a pesti Vármegyeháza építészével. Amikor az 1890-es években elindult a palota átépítése Hauszmann Alajos tervei alapján, Zala Györgyöt bízta meg apja síremlékének elkészítésével. Halála után, 1905-től Klotild főhercegnő folytatta az építkezést.

Magyar Nemzeti Galéria történelem szobrászat Budavár
A két részből álló térben nincsenek egyenes felületek, az íveket márványintarziák díszítik. A sírkőszobrokat Zala György, Stróbl Alajos és Sennyei Károly készítette. A teret egyértelműen József nádornak az életnagyságúnál jóval nagyobb síremléke uralja: áldó mozdulattal oltalmazza a lábánál elhelyezett koronát. József Károly főherceg és Klotild főhercegnő sírköve középkori mintára a holttesteket fekvő állapotban ábrázolja. A 20 évesen elhunyt László Fülöp főherceg sírkövét Stróbl Alajos készítette. Ugyancsak itt nyugodott egy ideig Anna Pavlovna orosz nagyhercegnő, I. Péter cár leánya, aki 18 évesen, nem sokkal József nádorral kötött házassága után elhunyt. Az ő maradványait 2004-ben elvitték Ürömre, ahol egy pravoszláv kápolnában helyzeték el.

A palota 1944-45-ben súlyos károkat szenvedett. Újjáépítése az 1950-es években kezdődött el. Úgy döntöttek akkor, hogy a Szent Zsigmond-kápolnát elbontják, a szabadon hagyott kriptát többször feldúlták. A legsúlyosabb vandál akciót 1973-ban követték el a máig ismeretlen tettesek. Danielisz László rendész már a hatvanas években jelezte, hogy meg kellene védeni a kriptát, de akkor azzal vádolták, hogy biztosan pénzt kap a Habsburgoktól, azért félti a sírokat. (Abban az időben nem igazán tisztelték az arisztokráciát, a hivatal reakciója egyáltalán nem meglepő.) A budavári ásatásokat Zolnay László vezette, neki jelezték 1973-ban, hogy feldúlták a kriptát. Fennmaradt a feljegyzése arról, hogy milyen látvány fogadta: mintha egy „boszorkányszombat másnapján” látogattak volna a helyszínre, a kőszarkofágok fedelét elmozdították, a fém koporsókat hidegvágóval felvágták, a bebalzsamozott emberi maradványokat kiemelték és elszórták, József nádor tetemét is kirángatták nyugvóhelyéről, fejét letépték a törzséről. Ha volt ékszer, azt biztosan elvitték, de ennek nyoma nem maradt.

Ekkor már zajlott a Magyar Nemzeti Galéria költöztetése a Kossuth térről, az akkori főigazgató, Pogány Ö. Gábor úgy döntött, hogy a további fosztogatásokat elkerülendő lefalaztatja a kriptát, így időt is kap arra, hogy a további sorsáról döntsön. (A Galéria 1975-ben nyitott meg a palotában.) Még az ő vezetése alatt, 1977-ben láttak hozzá a helyreállításhoz: antropológusok beazonosították a tetemeket, a sírokat és a tereket rendezték, látogathatóvá tették a temetkezési helyet. 1987. október 3-án tartották tizenegy Habsburg, a nádorok leszármazottai jelenlétében a kripta felszentelését. Az MNG legtöbb munkatársa ekkor vett tudomást először arról, hogy az egyik kiállítótér alatt milyen különleges történelmi emlékhely található.

Magyar Nemzeti Galéria történelem szobrászat Budavár
Ma mintegy harminc Habsburg-leszármazott (a nádori ág) nyugszik a palota alatti kriptában. 1992-ben elég sokat urnát hoztak Ausztriából, Németországból. Egy-két évvel ezelőtt is elhelyeztek kettőt az egyik szarkofágban. Az ő nevüket már nem vésték be a kövekbe, de az elszáradt virágok mutatják, hogy a közelmúltban jártak itt hozzátartozók, hiszen időnként ma is jönnek Habsburgok egy-egy rövid megemlékezésre.


A C. épület földszinti időszaki kiállításáról nyíló ajtó után egy újonnan készült lépcső vezet lefelé. A közönség számára – bejelentkezés után – a nádori kripta látogatható, felkészült tárlatvezető kalauzolásával.


(Hálás köszönet Bellák Gábornak a kitűnő vezetésért.)

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (100),Magyar Nemzeti Galéria (53),MúzeumCafé folyóirat (51),Szépművészeti Múzeum (42),kultúrpolitika (31),programajánló (28),műgyűjtés (26),interjú (23),Párizs (21),történelem (21),avantgárd (20),politika (18),irodalom (17),műkereskedelem (17),múzeumépítészet (17),kortárs művészet (17),fotográfia (16),építészet (15),gyűjteménygyarapítás (15),Szentendre (14),videó (14),Petőfi Irodalmi Múzeum (12),Ludwig Múzeum (12),Műcsarnok (12),restaurálás (12),régészet (11),élő MúzeumCafé (11),Capa Központ (10),digitalizálás (10),műtárgyvásárlás (10),restitúció (9),Picasso (9),holokauszt (8),szobrászat (8),film (7),grafika (7),Kiscelli Múzeum (7),Nemzeti Múzeum (7),Rippl-Rónai József (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),iparművészet (6),múzeumpedagógia (6),Román Csarnok (6),Bécs (6),Allegro Barbaro (6),Garas Klára (6),New York (5),világháború (5),Értéktár Program (5),Nyolcak (5),könyvajánló (5),aukció (5),Power 50 lista (5),rendszerváltás (5),Kassák Múzeum (5),kortárs (5),Liget Budapest (5),fotóművészet (4),Rembrandt (4),wanted (4),Élő MúzeumCafé (4),Néprajzi Múzeum (4),Louvre (4),látogatottság (4),konferencia (4),Bálint Endre (4),Csontváry (4),Velence (4),városi séta (4),zene (4),szocreál (4),Louvre-Lens (4),Baán László (4),Ady Endre (4),örökségvédelem (4),Pécs (4),Bartók Béla (4),színház (4),emlékezet (3),Czóbel Béla (3),Budapest Galéria (3),I. világháború (3),kulturpolitika (3),könyv (3),Hopp Ferenc Múzeum (3),modernizmus (3),London (3),műtárgyvédelem (3),ganymed goes europe (3),kézirat (3),előadás (3),Caravaggio (3),MúzeumCafé Díj (3),Európai Iskola (3),impresszionisták (3),Anna Margit (3),Derkovits Gyula (3),Artpool (2),Bauhaus (2),Berlin (2),Szeged (2),fortepan (2),MúzeumNegyed (2),Magyar Zsidó Múzeum (2),címlap (2),Iparművészeti Múzeum (2),Munkásmozgalmi Múzeum (2),Aczél György (2),múzeumi rendszer (2),magángyűjtemény (2),Textúra (2),Barcelona (2),Milánó (2),relikvia (2),Seuso-kincs (2),műemlékvédelem (2),MűvészetMalom (2),múzeum (2),Zsolnay (2),internet (2),MúzeumCafé díj (2),Szántó Piroska (2),néprajz (2),dizájn (2),Lektorátus (2),sport (2),keleti művészet (2),Skanzen (2),Vermeer (2),dokumentum (2),Modigliani (2),fotó (2),pop art (2),Erdély (2),Chagall (2),Vadak (2),Art Market Budapest (2),Holokauszt (2),MúzeumCafé könyvek (2),Kimt (1),installáció (1),Budapest100 (1),porgramajánló (1),egyiptológia (1),Kassák Lajos (1),porté (1),emlékmúzeum (1),MTA (1),Múzeum-kert (1),Balaton (1),stressz (1),Centre Pompidou (1),Román csarnok (1),velence (1),Kijev (1),krimi (1),Budavár (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Amszterdam (1),Sziklakórház (1),interaktivitás (1),Győr (1),Miskolc (1),orosz művészet (1), Bécs (1),Batthyány Gyula (1),Műemlék (1),egyház (1),törénelem (1),MOME (1),gender (1),várostörténet (1),popzene (1),Albertina (1),Római Iskola (1),Kecskemét (1),Disputa (1),etnográfia (1),múzeumelmélet (1),animáció (1),El Kazovszkij (1),örökség (1),kultúrtörténet (1),Képzőművészeti Egyetem (1),kert (1),portré (1),Vasarely (1),emlékhely (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),Sopron (1),Olaszország (1),beszélgetés (1),1956 (1),jótékonyság (1),Múzeumok Éjszakája (1),műkincslopás (1),Ország Lili (1),kommunikáció (1),Richard Wagner Múzeum (1),Velencei Biennále (1),Leonardo (1),Lengyelország (1),bevándorlás (1),Amerika (1),Vasarely Múzeum (1),Moszkva (1),Trieszt (1),Bayreuth (1),emlékmű (1),KEMKI (1),Bosch (1),emigráció (1),médiaművészet (1),nők (1),zsidóság (1),kastélypark (1),vadászat (1),megnyitó (1),Fortepan (1),Andrássy (1),kastély (1),oktatás (1),századforduló (1),szalon (1),adatbázis (1),restitucio (1),könyvtár (1),Nagy-Britannia (1),kutatás (1),MANK (1),felújítás (1),Toulouse-Lautrec (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),Guggenheim Múzeum (1),királynő (1),tárlatvezetés (1),muzeológia (1),Kratochwill Mimi (1),Magnum Photos (1),Prado (1),bibliofília (1),Csernus Tibor (1),Dada (1),Vaszary Villa (1),balaton (1),Keserü Ilona (1),Duchamp (1),műtárgylopás (1),Nagyvilág (1),MúzeumCafé (1),Vajda Júlia (1),BÁV (1),védettség (1),hamisítás (1),műemlék (1),Bukta Imre (1),Vaszary János (1),veduta (1),Benczúr Gyula (1),Matisse (1),Rozsda Endre (1),Lucian Freud (1),Ani (1),olimpia (1),Óbuda (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Népessy Noémi (1),elhurcolt műkincsek (1),Prága (1),Sinkó Katalin (1),Garas Kára (1),Kocsis Zoltán (1),Ámos Imre (1),Cloisters (1),Mravik László (1),Manet (1),Természettudományi Múzeum (1),fotógráfia (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Aristide Maillol (1),Moholy-Nagy László (1),Google Art Project (1),Márffy Ödön (1),Csinszka (1),Debrecen (1),Székesfehérvár (1),szobor (1),Elgin-márványok (1),Athén (1),Munkácsy Mihály (1),kina (1),Kína (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),szürrealizmus (1),Frida Kahlo (1),Velázquez (1),Ernst Múzeum (1),Várkert Bazár (1),erdély (1),Gyarmati Fanni (1),Radnóti Miklós (1),François Gilot (1),Vallauris (1),szeged (1),közösségi oldalak (1),Metz (1),Guernica (1),retró (1),ajánló (1),dinoszaurusz (1),gyerekeknek (1),Balaton (1),Siófok (1),Christie’s (1),Pinault (1),Művészetmalom (1),progarmajánló (1),dada (1),kínai művészet (1),Rijksmuseum (1),városliget (1),Guggenheim Muzeum (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),kultusz (1),gallery weekend (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1)