Modernizálni, néhol egyértelműsíteni kívánják a védettség, a műtárgyak határokon át való mozgatása és a restitúció kérdését a 2014. január 12-én és március 15-én életbe lépő új jogszabályok. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a legmarkánsabb változások a hamisítványok, műtárgylopások megítélését, illetve a nem (állami) múzeumi, de közérdeklődésre számot tartó gyűjtemények meghatározását érintik.
A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ közzétette a hamarosan hatályba lépő új rendelkezések, módosítások listáját. A változások a magánszemélyeket (örökösöket, gyűjtőket, kereskedőket), illetve az intézményeket (múzeumokat, egyéb fenntartású gyűjteményeket) egyaránt érinti.

Mostantól az intézményi nyilvántartásba vett és nem az ott őrzött tárgyak tekintendők a törvény erejénél fogva (ex lege) védettnek, illetve 2014. március 15-től két új fogalom jelenik meg az örökségvédelmi törvényben: a „nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény” és a „közérdekű kulturális érték”, így többek között biztosítottá válik, hogy ezek a kutatás számára elérhetővé váljanak, valamint hogy pályázatok esetében a korábbiakhoz képest előnyösebb elbírálás alá essenek.

Megszüntethető a védettség, ha egy műtárgy külföldi múzeumba kerül, ezzel kívánják segíteni a magyar művészet nemzetközi megismertetését. Szintén a kivitelt könnyíti, hogy az eddigi általánosan használt „legalább 50 éves” kitétel mellett több kategóriában megjelenik a forgalmi érték mint kritérium is. Tehát bizonyos műtárgytípusok esetében a törvényben meghatározott értékhatár alatt nem szükséges kiviteli engedélyt kérni, ráadásul a forgalmi érték meghatározása, bizonyítása nem a hivatal, hanem a tulajdonos feladata, számlával vagy értékbecslői véleménnyel. A festményeknél, szobroknál, könyveknél, iparművészeti (üveg, kerámia, bútor, szőnyeg stb.), numizmatikai és bizonyos műszaki tárgyaknál (pl. optikai eszközök) 100 ezer forint, a grafikáknál, térképeknél, fotóknál 50 ezer forint az értékhatár.
A restitúciós ügyekben ezentúl a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája jár el, miután 2010-ben megszűnt az e célra létrehozott Kulturális Javak Visszaszolgáltatásának Bizottsága. A védetté nyilvánított, illetve a védettségi eljárás alatt álló kulturális javak ellopása esetén az Irodát köröztetési joggal ruházzák fel, vagyis a kiemelt védelmet érdemlő műtárgyak eltűnésekor az Iroda azonnal intézkedhet. Ugyanakkor a műkincshamisítás elleni határozottabb fellépést szolgálja, hogy ellentétben a korábbiakkal, az új rendelkezés nem csak a védett műtárgyak, hanem a „kulturális örökség elemei” közé tartozó tárgyak védelmét is szolgálja.

Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda