A The Art Newspaper beszámolója szerint a londoni múzeum visszaszolgáltatta John Constable brightoni kikötői jelenetét Hatvany Ferenc leszármazottainak, a kép 1908-tól 1944-ig volt a család tulajdonában.
A The Art Newspaper beszámolója szerint a londoni múzeum visszaszolgáltatta John Constable brightoni kikötői jelenetét Hatvany Ferenc leszármazottainak, a kép 1908-tól 1944-ig volt a család tulajdonában.
A Szépművészeti Múzeum 1947 májusában nyitotta meg a világháború során a múzeumból elszállított, Szentgotthárdon megtalált és onnan 1945 nyarára visszaérkezett műtárgyak kiállítását Hazatért műkincsek (vagy más forrás szerint Hazatért mesterművek) címmel. Íme egy "lelet" a kiállítással kapcsolatban: egy levél, melyet Genthon István főigazgató írt Münnich Ferencnek, Budapest rendőrfőkapitányának.
Népessy Noémi, az Óbudai Múzeum - Goldberger Textilipari Gyűjtemény igazgatója kapta az idei MúzeumCafé Díjat. A múzeumi magazin által összehívott szakmai grémium a Goldberger-gyűjtemény megmentéséért és a gyűjteményt bemutató múzeum korszerű, izgalmas és példamutató kiállításának létrehozásáért ítélte oda az elismerést.
Mravik László semmilyen szempontból sem a hagyományos művészettörténészi pályát járta be, holott úgy indult: a reneszánsz festészet kutatójaként a téma avatott szakértői (ma már legendái) fogadták el - és maguk közé - az egyetemen és első munkahelyén, a Szépművészeti Múzeumban.
Manhattan legészakibb csücskében, a Hudson folyón átívelő George Washington hídon is túl, a Fort Tryon Parkban (amelyet ugyanaz a Frederic Law Olmsted tervezett, aki a város közepén elterülő, sokkal ismertebb Central Parkot is), egy domb tetején nemcsak Amerika, de talán az egész világ egyik legkülönlegesebb múzeuma áll: a The Cloisters, azaz "a kolostorok".
Márai írja egyik naplójában egy amerikai kortárs múzeum megnyitása alkalmából, hogy az intézményt nem azért őrzik, hogy nehogy elvigyenek onnan valamit, hanem azért, hogy nehogy bevigyenek. Ez nyilván a kortárs művészet kritikája volt Máraitól, aki persze nem gondolt arra, hogy pár évtized elteltével műalkotásnak hívják azt, ha becsempésznek valamit egy múzeumba.
A Magyar Nemzeti Bank e célra félretett 30 milliárd forintos tőkéje nélkül is képes kincsekkel gyarapodni egy múzeum, kiváltképp ha egy önzetlen műgyűjtő egy kiállítás láttán úgy dönt, hogy az évtizedek óta őrzött műtárgyat a közgyűjteménynek ajándékozza. Így került Ámos Imrének egy eddig ismeretlen vázlatfüzete Varga Bálint András bécsi zenei kiadó és koncertszervező jóvoltából a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe.
Új időszámítás kezdődik a Néprajzi Múzeumban, méghozzá 2014. március 5-én, új arculattal, kiállításmegnyitókkal, előadásokkal és tárlatvezetésekkel. Az új jelszó mostantól: Érték, Élmény, Ember, Emlék.
A Ludwig Múzeum − Kortárs Művészeti Múzeum Múzeumpedagógiai Osztálya 2009-ben kezdett el az akadálymentesítéssel foglalkozni. A kezdeti lelkes indulás után az akadálymentesítés nagy halmaza egyre kisebb szakterületekre vált szét. Mivel a Művészetek Palotájának fiatal épületében az alapvető közlekedéshez kapcsolódó akadálymentesítést néhány hiányosságot leszámítva már megvalósították (például a vakok számára van vezetősáv), így a mi feladatunk elsősorban a programok, a kiállítások tartalmi részére vonatkozó akadálymentesítés lett. A nagy halmazt három fő területre bontottuk, amelyeket az elmúlt években nem tudtunk hasonló alapossággal gondozni, de két fő területet rendszeres programokkal, eseményekkel és újabb fejlesztésekkel szélesítettünk.
ÉLŐ MÚZEUMCAFÉ 52., 2014. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK, 18:00 ÓRA, MAGYAR NEMZETI GALÉRIA
„A hatvanas években fellazult tételben fogalmazódott meg a világ. / Kafkában, Sartre-ban és távoli bölcsekben csodálta meg önnönmagát” – énekelte Cseh Tamás a Kádár-kornak arról a „köztes” évtizedéről, amelynek képzőművészete természetesen fontos fejezete a Nemzeti Galéria Lépésváltás című új állandó kiállításának is. Beszélgetésünk helyszíne az ekkor készült munkákat felvonultató terem lesz, témája mindaz, amit ott a falakon látunk – és persze sok minden más is abból a korból, amit éppen nem –, a megszólalók pedig a kor művészetének mai kutatói, illetve a még ma is élő egyetlen művész, akinek munkája szerepel ebben a kiállításrészben.
A beszélgetés résztvevői: Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője, a kiállítás kurátora, Szeifert Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, Rieder Gábor művészettörténész, a Flash Art Hungary főszerkesztője és Molnár Sándor festő- és szobrászművész. A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.