Tavaly nyáron Székesfehérváron indult és idén év végén Szombathelyen fejeződik be a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének az Egy korszak történelmi traumák között című vándorkiállítása, mely a két világháború közötti két bő évtized kultúráját és műpártoló tevékenységét kísérli meg bemutatni. A most Szentendrén látható tárlat a törzsanyag "sikertörténetei" mellett azt is megmutatja, hogy milyen volt egy művész élete az árnyékos oldalon.
Február elsejétől látható a Magyar Nemzeti Galéria C-épületének földszinti nagy kiállítóterében Bálint Endre centenáriumi életműkiállítása. Kedvcsinálóként íme egy werkfilm a kiállítás előkészületeiről.
2014. január 16., csütörtök, 18:30 óra, Szépművészeti Múzeum
A nagy sikerű budapesti barokk kiállítás kapcsán a múzeum negyven éven át volt munkatársával, húsz évig volt főigazgatójával, valamint a tárlat kurátorával múltról és jelenről, a múzeum egykori és mai lehetőségeiről, a szakma és a siker változásairól beszélgetünk, valamint arról, hogy vajon a mostani kiállítás katalógusában is még miért az egyik legtöbbször idézett szerző a 94 éves, de ma is aktív tudós, aki bár meglehetősen visszavonult életet él, kedvenc művészettörténeti korszaka miatt most mégis elvállalta ezt a nyilvános szereplést.
A beszélgetés résztvevői: Garas Klára művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója és, Dobos Zsuzsanna művészettörténész, a kiállítás kurátora. A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.
Már csak egy hetet kell várni, és február elsejétől látogatható lesz a Magyar Nemzeti Galériában Bálint Endre minden eddiginél gazdagabb életmű-kiállítása. Meglátogattuk Kolozsváry Mariann kurátort az épülő kiállításon.
Kelet-Törökország nem tartozik a tömegturizmus által előszeretettel látogatott területek közé: évtizedeken keresztül a kurd felkelés bénította meg a déli vidékeket, északon pedig a barátságtalan éghajlat és a hatalmas távolságok riasztották el az érdeklődőket. Ráadásul látnivalóval bőven szolgálnak a barátságosabb, könnyebben megközelíthető tájak is, nem csoda, ha a legutóbbi időkig csak kevés látogatója akadt az olyan messzi tartományoknak, mint Kars.
Lapunk következő, februári számában kiemelten foglalkozunk az akadálymentesített múzeum témakörével. Ennek kapcsán a Ludwig Múzeumban jártunk fotózni, ahol Farkas Rita múzeumpedagógus sérült fiataloknak szóló foglalkozását néztük végig.
A nagy sikerű budapesti barokk kiállítás kapcsán a múzeum negyven éven át volt munkatársával, húsz évig volt főigazgatójával, valamint a tárlat kurátorával múltról és jelenről, a múzeum egykori és mai lehetőségeiről, a szakma és a siker változásairól beszélgetünk, valamint arról, hogy vajon a mostani kiállítás katalógusában is még miért az egyik legtöbbször idézett szerző a 94 éves, de ma is aktív tudós, aki bár meglehetősen visszavonult életet él, kedvenc művészettörténeti korszaka miatt most mégis elvállalta ezt a nyilvános szereplést.
Bő két és fél hónap alatt 160 ezren keresték fel az Allegro Barbaro kiállítást, ami bőségesen meghaladta a várakozásokat, ráadásul több embert vonzott, mint a három Nyolcak kiállítás (Pécsen, Budapesten és Bécsben) együttvéve.
Modernizálni, néhol egyértelműsíteni kívánják a védettség, a műtárgyak határokon át való mozgatása és a restitúció kérdését a 2014. január 12-én és március 15-én életbe lépő új jogszabályok. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a legmarkánsabb változások a hamisítványok, műtárgylopások megítélését, illetve a nem (állami) múzeumi, de közérdeklődésre számot tartó gyűjtemények meghatározását érintik.
Hetvenes éveinek vége felé közeledve is fiatalos hévvel dolgozik, könyveket ír, kiállításokat gondol ki és nyit meg, kutatásokat ösztönöz a francia művészettörténeti élet élő legendája, Pierre Rosenberg. Elmaradhatatlan piros sáljával a nyakában minden fontos párizsi és nemzetközi művészeti eseményen feltűnik a képzőművészet tudományos kutatását és széles körű megismertetését élethivatásul választó úriember, aki művészettörténészek generációinak gondolkodását, pályáját határozza meg évtizedek óta.
