A párizsi Allegro Barbaro kiállítás két kurátora (Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán) mellett egy harmadik magyar művészettörténész is részt vett a munkában, sőt, Krasznai Rékának hónapokig a Musée d'Orsay jelentette a munkahelyét, ezáltal bepillantást nyert a világ egyik vezető múzeumának mindennapjaiba. Tapasztalatairól kérdeztük.

Lapunk idén több számában is foglalkozik a Holokauszt Emlékévvel, amelyből szépen lassan telnek a hónapok, miközben egyre kevesebbet tudni a "hivatalos" kiállításokról, rendezvényekről. A civilek szerencsére nem késlekednek, a közösségi oldalakon egyre több korabeli dokumentumot hoznak nyilvánosságra, mementóul.

Folytatódik és már az ötvenkettediknél tart az Élő MúzeumCafék sorozata. Legközelebb holnap, azaz február 13-án este találkozunk a farsangi Múzeum+ rendezvényen, a Magyar Nemzeti Galériában, téma a Lépésváltás című új jelenkori állandó kiállítás.

Kocsis Zoltán a Magya Nemzeti Galériában Kurtág György Hommage á Bálint Endre című művét játszotta. Aki lemaradt róla, itt megtekintheti, és még többet megtudhat - egy rögtönzött tárlatvezetés közben - a zongoraművész-karmesternek a képzőművészethez való viszonyáról. Íme a videó!

Amilyen féltékenyen vigyáz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpia szóra, valamint az ötkarikás logóra, azt gondolná az ember, hogy olimpiai múzeum is csak egyetlen egy van a világon, a Lausanne-i Olimpiai Múzeum. De nem. Van belőle jó sok. Az ok egyszerű: a logó és a szó őrzése elsősorban a nemzeti olimpiai bizottságok kezében van, és nekik - a jelek szerint - nincs kifogásuk a mozgalmi múzeumok ellen - "olimpiai mozgalom", gyakori kifejezés ez szakberkekben -, már csak azért sem, mert ezeknek a bizottságoknak a feladatai közé nemcsak az őrzés, hanem az eszme népszerűsítése is beletartozik.

Tavaly nyáron Székesfehérváron indult és idén év végén Szombathelyen fejeződik be a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének az Egy korszak történelmi traumák között című vándorkiállítása, mely a két világháború közötti két bő évtized kultúráját és műpártoló tevékenységét kísérli meg bemutatni. A most Szentendrén látható tárlat a törzsanyag "sikertörténetei" mellett azt is megmutatja, hogy milyen volt egy művész élete az árnyékos oldalon.

Február elsejétől látható a Magyar Nemzeti Galéria C-épületének földszinti nagy kiállítóterében Bálint Endre centenáriumi életműkiállítása. Kedvcsinálóként íme egy werkfilm a kiállítás előkészületeiről.

2014. január 16., csütörtök, 18:30 óra, Szépművészeti Múzeum 

A nagy sikerű budapesti barokk kiállítás kapcsán a múzeum negyven éven át volt munkatársával, húsz évig volt főigazgatójával, valamint a tárlat kurátorával múltról és jelenről, a múzeum egykori és mai lehetőségeiről, a szakma és a siker változásairól beszélgetünk, valamint arról, hogy vajon a mostani kiállítás katalógusában is még miért az egyik legtöbbször idézett szerző a 94 éves, de ma is aktív tudós, aki bár meglehetősen visszavonult életet él, kedvenc művészettörténeti korszaka miatt most mégis elvállalta ezt a nyilvános szereplést.

A beszélgetés résztvevői: Garas Klára művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója és, Dobos Zsuzsanna művészettörténész, a kiállítás kurátora. A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.

Már csak egy hetet kell várni, és február elsejétől látogatható lesz a Magyar Nemzeti Galériában Bálint Endre minden eddiginél gazdagabb életmű-kiállítása. Meglátogattuk Kolozsváry Mariann kurátort az épülő kiállításon.

Kelet-Törökország nem tartozik a tömegturizmus által előszeretettel látogatott területek közé: évtizedeken keresztül a kurd felkelés bénította meg a déli vidékeket, északon pedig a barátságtalan éghajlat és a hatalmas távolságok riasztották el az érdeklődőket. Ráadásul látnivalóval bőven szolgálnak a barátságosabb, könnyebben megközelíthető tájak is, nem csoda, ha a legutóbbi időkig csak kevés látogatója akadt az olyan messzi tartományoknak, mint Kars.