A hazai múzeumi szintér egyik legkülönlegesebb, és talán legfiatalabb gyűjteménye a hazai cirkusztörténet emlékeit őrzi. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum „gyenge pontja” a láthatóság megoldása. Így kapott most helyet a Csodálatos cirkuszvilág című kiállítás a Mezőgazdasági Múzeum épületében: a nemzetközi kitekintés igényével összeállított anyag február 29-ig látható a Vajdahunyadvárban.

 

Ha interaktív kiállításra gondolunk, elsősorban audiovizuális eszközökre, kézbe vehető tárgyakra asszociálunk. A Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál alkalmából megnyílt tárlat ennél jóval tovább megy: a „teremőrök” sok esetben valamely híres dinasztia kiállított fotókon is látható tagja, vagy a gyűjteménybe került egyik jelmez, rekvizit egykori tulajdonosa. Ott jártunkkor Graeser Betty és Donnert Márti akrobaták, illetve Richter Dániel bohóc meséltek – természetesen civilben – a családokról, az utazásokról, az állatokhoz való viszonyukról, pályájukról és a cirkuszosok hétköznapjairól. Egy diákcsoport pedig kipróbálhatott egyszerűbb eszközöket, egyfajta beavatásként a zsonglőrök világába.

A kiállítás koncepciója Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője elképzelése alapján született meg: a gyűjteményből mutat egy bőséges válogatást, a kezdetektől a jelenkorig, emellett nemzetközi kollekciókból is válogat.

A tárlat nyitánya egy vándorcirkusz megérkezését reprodukálja, egy plakátok övezte úton állatok, zsonglőrök, akrobaták „vonulnak fel”. A látogató már ekkor szembesülhet a cirkusz színes világával és azokkal a fizikai körülményekkel, amelyek között a cirkuszosok mozognak, mélységek és magasságok között. Miért érdekes mindez múzeumi vonatkozásban? Mert a kultúrának egy olyan szelete menekül meg az intézményes gyűjtésnek köszönhetően, amely a közelmúltig nem feltétlenül tartozott a megőrzésre érdemes „örökség” körébe. Olyan kézműves, sok esetben a használó tervei szerint, a saját keze munkájával készült eszközökről van szó, amelyek egyszerre kultúrtörténeti tárgyak, relikviák és iparművészeti remekek, legyen szó kosztümökről, cipőkről, fejdíszekről vagy a zsonglőrök eszközeiről. A plakátok pedig a világszínvonalú magyar plakátművészet emlékei a 19. század utolsó évtizedeitől a közelmúltig.

A nyitó jelenetet követően a kiállítás megidézi a vándorcirkuszokkal sok esetben együtt érkező vurstlik világát, egy restaurált és erre az alkalomra összeállított körhintával. A tárlat minden részlete kultúrtörténeti kontextusba kerül, a falak mentén molinókon archív fotók, képeslapok mutatják meg, hogy a kiállított tárgy vagy maketten megörökített helyszín hogyan is nézett ki annak idején, használat közben.

Alaposan feldolgozza a kiállítás a közelmúlt egyik legnagyobb látványosságát, ifjabb Simet László drótkötélen való átkelését a Duna felett. Az akrobata fejkamerájával felvett látvány nagy kivetítőn követhető, a látogató pedig megpróbálhatja megemelni az egyensúlyozást segítő rudat.

A legnagyobb teremben 7 ország 12 gyűjteményből érkezett válogatás látható, igazi Wunderkammer, már csak azért is, mert a cirkuszgyűjtemény fogalma és a feldolgozás igénye intézményenként nagyon eltérő. Olaszországból Verona, Rimini és Modena képviselteti magát, Oroszországból Moszkva és Szentpétervár, de a közeli Bécsben is van cirkusz- és bohócmúzeum, az intézmény bemutatkozó videójából ítélve elképesztő mennyiségű tárgyi anyaggal, de lényegében feldolgozatlanul. Elmondhatjuk, hogy a fiatalnak tekinthető (2019-ben alapított) budapesti múzeum és archívum a leginkább professzionális módon működő intézmények egyike, mivel tudatosan és szisztematikusan építi gyűjteményét, dolgozza fel és keresi módját a kiállításnak, amíg nem kap egy önálló és méltó kiállítóteret. A feldolgozásban az adományozók, ajándékozók, azaz a cirkusz világának hazai szereplői is részt vesznek: Richter Dániel segít többek között a VHS kazettákon megőrzött és digitalizált filmes anyagok beazonosításában.

A kiállítás utolsó szakaszában a nagyobb méretű eszközök kaptak helyet, sokszor elképzelhetetlen, hogy ezekkel az eszközökkel hogyan lehet „ép bőrrel” megúszni a mutatványokat. Ám ez csak a látványosság része a dolognak, mi mégiscsak múzeumi szemmel tekintünk rá: egy különleges világ színes gyűjteményének látványos kiállítása ez, ahol a látnivaló mellett az „interaktivitás”, azaz a történetekkel teli „teremőrök” és tárlatvezetők jelenléte teszi igazán emlékezetessé a Csodálatos cirkuszvilágot.

A további programokról itt található részletek.