A múzeumok magazinja

Tizenhárom főszerepben Cate BlaNchett

kiállítás videó avantgárd film kortárs művészet politika

A müncheni születésű, de Berlinben élő, eredetileg építész képzettségű Rosefeldt hírnevét filmjeinek, többcsatornás videóinstallációinak köszönheti. A 2014-ben Berlinben forgatott, teljes hosszában 130 perces (kiállítási verzió) Manifesto premierje 2015 végén Ausztráliában volt, ezt követően Hamburgban és New Yorkban is láthatta a közönség, a 90 perces mozi verziót pedig 2017 januárjában mutatták be a Sundance filmfesztiválon, és ezt vetítették idén év elején a magyar művészmozik is.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A legkorábbi magyar absztrakt művet kenhette le Czóbel?

A félállandó kiállítás definíciója lehetne a szentendrei Czóbel Múzeum tárlata, amelyhez három évvel ezelőtti megnyitása óta másodszor is hozzányúltak: ismét sikerült külföldről és magángyűjteményekből olyan műveket szerezni, amelyekért megéri a korrekció.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„Tűzd föl a szárnyaidat barátocskám” – Kassák háromszor

 

kiállítás irodalom avantgárd színház Kassák Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum Színháztörténeti Múzeum

Évekig tartotta magát a szokás, hogy minden év márciusában a Kassák Múzeum megünnepelte a névadó születésnapját, egy kiállítással, egy hangversennyel (még Csaplár Ferenc igazgatása idején), később akár egy konferenciával is. Állítólag ez az özvegy kifejezett kérése volt, aki a hagyatékot a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezésére bocsátotta. Az idei kettős ünnep (Kassák születésének 130., halálának 50. évfordulója) apropóján, ha nem is márciusban, de három kiállítás nyílt egy-egy hét különbséggel a PIM három intézményében, a Károlyi-palotában, a Kassák Múzeumban és az ugyancsak ma már filiálé Országos Színháztörténeti Múzeum Bajor Gizi Színészmúzeumában, alaposan körüljárva az avantgárd magyar mesterének szerteágazó tevékenységét.

 

kiállítás irodalom avantgárd színház Kassák Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum Színháztörténeti Múzeum

Valójában három kiállítás nem lenne elég bemutatni, mi mindenre volt képes Kassák íróként, költőként, festőként, tervezőként, szerkesztőként, előadóművészként, szervezőként, kultúrpolitikusként, így a kurátorok (Galácz Judit, Sasvári Edit, Szeredi Merse Pál) megmaradtak az életmű egyik legizgalmasabb korszakánál, az 1920-as éveknél. Az 1919 után – sokakkal együtt – emigrálni kényszerült művész Bécsben dolgozott ebben az évtizedben, nemcsak a betiltott MA folyóiratot keltette életre, de a lap körét is aktivizálta, újabb neveket bevonva, immár a nemzetközi avantgárd egyik jelentős fórumaként. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának középpontjában a bécsi MA áll, és különös módon itt kap nagyobb hangsúlyt a képzőművészet, míg a Kassák Múzeum tárlatán a névadó irodalmi munkássága kerül előtérbe. Két legismertebb irodalmi művének egyike, A ló meghal és a madarak kiröpülnek (a másik az Egy ember élete lehetne, de ez nyilván szubjektív) adja a kiállítás címét és témáját: az önéletrajz, amely – mai felfogásban – egyfajta road movie-nak tekinthető, amikor a főhős a szülővárosából útnak indulva,  Európa nagyvárosait bejárva munkásból művésszé válik. Mivel nem egy könnyen megérthető, dadaista szabadversről beszélünk, ezért a múzeum egy önálló honlapon próbálja meg ábrázolni ennek a fizikai és szellemi utazásnak az állomásait. 

kiállítás irodalom avantgárd színház Kassák Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum Színháztörténeti Múzeum

A harmadik kiállítás a helyszínként kiválasztott intézményhez méltóan Kassák körének színházi világával foglalkozik. Rengeteg, talán most először látható dokumentum emlékezik a nagyszínpadi színészként indult Kassákné Simon Jolánra, aki Bécsben már dadaista szavalóesteket rendez, azokra a művészekre, Palasovszky Ödöntől Bortnyik Sándoron át Hevesy Ivánig, akik a rövid, de annál emlékezetesebb avantgárd színházi előadásokat álmodták és valósították meg. A Zöld Szamár Színház mindenképpen emblémája lehetne ennek az összművészeti csodának, amelyben keveredett a balett, a kabaré, az improvizáció és a gépek adta zajok használata. Hogy nagyjából hogyan nézett ki egy ilyen előadást, azt a kurátorok és Rudas Klára látványtervező köré szerveződött csoport (mint írógép-orkeszter) rekonstruálja, ami a kiállításon vetített videón megtekinthető. A Színházi Élet kritikája „érdekes és rokonszenves” előadásnak látta a Zöld Szamár egyik produkcióját, de a korabeli kritika általában nem volt ennyire elnéző.


Ahogy Kassákkal szemben sem, erről a Kassák Múzeum kiállításán is értesülhetünk. De azóta eltelt közel száz esztendő, Kassák kultusza egyre csak erősödik, elismertsége kétségtelen, és ebben a három, február végéig nyitva látható kiállítás nyilvánvalóan még nagyon sokat fog lendíteni.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Ország Lili és barátai

MúzeumCafé folyóirat könyv avantgárd Magyar Nemzeti Galéria Ország Lili
Nehéz felidézni azt, aki már sok évtizede nem él, s barátai közül is már csak kevesen tudnak rá emlékezni. Ország Lili 1926. augusztus 8-án született, Oesterreicher Lívia néven. 1978. október 1-jén halt meg, s én 1977 tavaszán találkoztam vele utoljára. Különleges találkozó volt, mert - szokásától eltérően - legszemélyesebb érzelmeiről beszélt, arról a szerelemről, ami Vasilescu Jánoshoz fűzte - s akinek nevét egyébként nem említette. Láthatóan a legfontosabb az volt számára, hogy ez a kapcsolat továbbra is rejtett, titkos legyen, rettegett attól, hogy kiderüljön. Ugyanolyan szenvedélyesen, majdnem megszállottan elemezte ezt a különös kapcsolatot, mintha a képeiről beszélt volna, mint ahogy azt korábban néha megtette. Passuth Krisztina írása.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A Nyolcaktól Vajdán át Párizsig és Kupkáig - egy korábbi Beszélgetés a ma 80 éves Passuth Krisztinával

interjú MúzeumCafé folyóirat avantgárd kultúrpolitika Szentendre Európai Iskola
Bármilyen hihetetlen, de a manapság a mainstreambe tartozó klasszikus modern művészeket - Tihanyi Lajostól Czigány Dezsőn át Vajda Lajosig - a kultúrpolitika néhány évtizeddel ezelőtt még az underground alkotók közé sorolta. Passuth Krisztina "jó érzékkel" választott a szakmai közmegegyezésen kívül eső művészek közül, így az általa - pályája kezdetén - rendezett kiállítások rendre a múzeumvezetők és minisztériumi illetékesek ellenállásába ütköztek. Az ország legnagyobb múzeumainak munkatársaként még a művek felkutatása és bemutatása is nehézséget jelentett, ezek feloldásában pedig csak Aczél György segíthetett, mintegy igazolva a kultúra évtizedekig mindenható ura köré épült mítosz hitelességét. Az idő a fiatal művészettörténész bátorságát igazolta: ezek a kiállítások a Nyolcak és Vajda recepciójában, valamint a külföldön működő magyar művészek bemutatásában, a magyar művészet történetébe való integrálásukban mérföldkőnek tekinthetők, a későbbi feldolgozások, kutatások alapjául szolgáltak és szolgálnak ma is. Régi, emblematikus kiállításokra emlékező sorozatunk első darabjában Passuth Krisztina három tárlat kulisszatitkaiba enged betekintést, ebből kettőnek kezdeményezője, egynek "elszenvedője" volt: a kisebb fennakadásokkal megvalósult 1965-ös székesfehérvári Nyolcak és Aktivisták után az 1966-os szentendrei Vajda-kiállítást a Pest Megyei Tanács már a megnyitó után két nappal bezárta, és Aczél György "közbenjárása" kellett hozzá, hogy újból megnyissák. Az 1970-es, műcsarnokbeli külhoni művészek tárlatnak pedig már a megnyitása is kérdésessé vált.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„A weimari idők Berlinje jó volt mihozzánk, idegenekhez”

kiállítás avantgárd Berlin Bauhaus

Ritkán esik meg, hogy nem múzeumi kiállítást ajánlunk, hanem egy kereskedelmi galériáét. A Virág Judit Galéria Berlin - Budapest 1919-1933 című kiállítása abszolút múzeumi minőségű, nagyon komoly háttérkutatásokkal, bőséges kiállított anyaggal a magyar avantgárd gyökereiről. A legnagyobb baj vele, hogy az ezzel egy időben pár méterrel távolabb kiállított festői love story elviszi a show-t.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„A Very, Very Special City”

Ludwig Múzeum avantgárd kortárs művészet politika történelem rendszerváltás

A legvidámabb barakk Magyarország lett volna? Ugyan, dehogy! Volt egy lengyel nagyváros a német határ mellett, Wrocław, legalább egy évtizeddel a magyar és még előrébb a régió többi neoavantgárd vagy posztmodern művészete előtt, ahol már a hatvanas évek elején állami hozzájárulással és vállveregetéssel lehetett független dolgokba fogni. A fiatalabb generációk a Ludwig Múzeum most nyílt kiállításán érthetik meg, hogy miért volt menő a hatvanas-hetvenes évektől lengyelül tanulni és Lengyelországba járni csajozni.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Holnaptól: minden az avantgárdról a Kassák Múzeumban

avantgárd Kassák Múzeum előadás programajánló

Az előadások címét és a kurzus leírását látva talán igényel némi előképzettséget, de mindenki számára nyitott a Kassák Múzeum holnap induló és decemberig tartó sorozata, amely a hazai és nemzetközi avantgárd irányzatait, változatait járja körül. Mutatjuk a programot!

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„Picasso egyszerűen az alkotás szimbólumává vált”

MúzeumCafé folyóirat interjú Picasso Magyar Nemzeti Galéria avantgárd Párizs

A párizsi Picasso Múzeumot két éve vezető Laurent Le Bon az eddigi legnagyobb magyarországi Picasso-kiállítás megnyitójára érkezett Budapestre. A tárlat anyagának háromnegyed részét az általa vezetett múzeum biztosította, és a fiatal művészettörténész, Emilie Bouvard személyében ők adták a tárlat kurátorát is. A páros interjúban Le Bon többek között egy monografikus múzeum sajátos helyzetéről, az intézmény és a Picasso család viszonyáról és saját terveiről beszél, míg Bouvard elsősorban a budapesti kiállításról. Szó esik arról is, hogyan látják az emberek Picassót és miért ő a 20. század legismertebb képzőművésze.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A hosszabbítás apropóján: ki a harmadik a képen?

Picasso Modigliani Magyar Nemzeti Galéria kiállítás avantgárd film Párizs

A nemzetközi kiállítások zárásának időpontját szinte lehetetlen csúsztatni, hiszen a művek egy részét (vándorkiállítások esetében az egészet) már máshol várják. A ritka lehetőséget most kihasználja az MNG, és egy hónapig meghosszabbítja a Picasso-kiállítást, hiszen megteheti: az anyag erre a helyre lett összeállítva, elsősorban egy olyan múzeum anyagából, amelyik ezt a döntést meghozhatta, illetve a kérésnek eleget tehet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket

«
123

A múzeumok magazinja

blogavatar

Utolsó kommentek

Címkefelhő

kiállítás (133),MúzeumCafé folyóirat (64),Magyar Nemzeti Galéria (60),Szépművészeti Múzeum (50),kultúrpolitika (38),programajánló (36),műgyűjtés (33),történelem (30),kortárs művészet (28),irodalom (27),politika (26),építészet (26),interjú (25),Párizs (24),avantgárd (24),múzeumépítészet (22),fotográfia (21),Szentendre (19),műkereskedelem (18),Petőfi Irodalmi Múzeum (18),gyűjteménygyarapítás (18),videó (17),régészet (16),restaurálás (15),Műcsarnok (14),Ludwig Múzeum (14),film (13),iparművészet (13),Nemzeti Múzeum (13),szobrászat (13),grafika (12),műtárgyvásárlás (11),restitúció (11),élő MúzeumCafé (11),Capa Központ (11),Bécs (10),digitalizálás (10),Picasso (10),Kiscelli Múzeum (9),színház (8),holokauszt (8),Garas Klára (7),zene (7),Kassák Múzeum (7),Néprajzi Múzeum (7),Rippl-Rónai József (6),könyvajánló (6),múzeumpedagógia (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),London (6),Allegro Barbaro (6),Román Csarnok (6),világháború (6),Liget Budapest (6),Power 50 lista (6),néprajz (6),Értéktár Program (5),aukció (5),Nyolcak (5),rendszerváltás (5),Európai Iskola (5),fotóművészet (5),Ady Endre (5),New York (5),könyv (5),kortárs (5),Rembrandt (4),Csontváry (4),wanted (4),Berlin (4),szocreál (4),MúzeumCafé Díj (4),festészet (4),Skanzen (4),Bauhaus (4),konferencia (4),városi séta (4),Hopp Ferenc Múzeum (4),Bálint Endre (4),Pécs (4),Louvre-Lens (4),örökségvédelem (4),Élő MúzeumCafé (4),Baán László (4),Bartók Béla (4),Louvre (4),Velence (4),látogatottság (4),kulturpolitika (3),Seuso-kincs (3),kézirat (3),modernizmus (3),ganymed goes europe (3),Aczél György (3),Vasarely (3),műemlékvédelem (3),Erdély (3),Anna Margit (3),Czóbel Béla (3),sport (3),Caravaggio (3),Vaszary-villa (3),I. világháború (3),Budapest Galéria (3),műtárgyvédelem (3),előadás (3),Derkovits Gyula (3),Iparművészeti Múzeum (3),dizájn (3),emlékezet (3),impresszionisták (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),keleti művészet (2),relikvia (2),Artpool (2),Ország Lili (2),ajánló (2),Szántó Piroska (2),internet (2),magángyűjtemény (2),pop art (2),Balaton (2),múzeumi rendszer (2),Modigliani (2),Chagall (2),Csinszka (2),MúzeumCafé díj (2),Vadak (2),zsidóság (2),címlap (2),Szeged (2),fortepan (2),Barcelona (2),örökség (2),Milánó (2),múzeumelmélet (2),Zsolnay (2),Textúra (2),Art Market Budapest (2),Frida Kahlo (2),MúzeumNegyed (2),kert (2),Lektorátus (2),Art Capital (2),múzeum (2),MúzeumCafé könyvek (2),Holokauszt (2),dokumentum (2),Fővárosi Képtár (2),fotó (2),Román csarnok (2),Vermeer (2),MűvészetMalom (2),Velencei Biennále (1),Klimt (1),szecesszió (1),műtárgylopás (1),Leonardo (1),Schiele (1),kultúrtörténet (1),gender (1),kommunikáció (1),op art (1),Pompidou (1),Andrássy (1),kastély (1),vadászat (1),kastélypark (1),Fortepan (1),megnyitó (1),Madrid (1),emlékmű (1),KEMKI (1),bevándorlás (1),Trieszt (1),Győr (1),Balaton (1),orosz művészet (1), (1),Batthyány Gyula (1),törénelem (1),Sziklakórház (1),Sziget Fesztivál (1),digitalizáció (1),Kassák Lajos (1),Bukta Imre (1),oktatás (1),Szombathely (1),Vasarely Múzeum (1),OSZMI (1),Albertina (1),plakát (1),Lengyelország (1),porté (1),Közlekedési Múzeum (1),Amerika (1),Bosch (1),Olaszország (1),Budavár (1),Centre Pompidou (1),interaktivitás (1),Múzeumok Éjszakája (1),Múzeum-kert (1),Múzeumkert (1),Kecskemét (1),BTM (1),1956 (1),egyház (1),MOME (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),Bayreuth (1),emlékhely (1),Richard Wagner Múzeum (1),Moszkva (1),Kijev (1),portré (1),installáció (1),emlékmúzeum (1),Vatikán (1),várostörténet (1),műkincslopás (1),Színháztörténeti Múzeum (1),temető (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),emigráció (1),Képzőművészeti Egyetem (1),médiaművészet (1),nők (1),belsőépítészet (1),animáció (1),MúzeumCafé könyv (1),etnográfia (1),Tiszadob (1),Disputa (1),popzene (1),art deco (1),El Kazovszkij (1),beszélgetés (1),jótékonyság (1),helytörténet (1),Sopron (1),Kína (1),muzeológia (1),Kratochwill Mimi (1),védettség (1),Magnum Photos (1),bibliofília (1),Prado (1),Csernus Tibor (1),Dada (1),Vaszary Villa (1),balaton (1),Keserü Ilona (1),Duchamp (1),hamisítás (1),Manet (1),Természettudományi Múzeum (1),közösségi oldalak (1),szeged (1),Metz (1),Vajda Júlia (1),Pinault (1),Christie’s (1),François Gilot (1),Vallauris (1),gyerekeknek (1),dinoszaurusz (1),Siófok (1),retró (1),Guernica (1),tárlatvezetés (1),királynő (1),Toulouse-Lautrec (1),Nagyvilág (1),Mravik László (1),felújítás (1),Kieselbach Galéria (1),Rómer Flóris Múzeum (1),MúzeumCafé (1),Prága (1),Óbuda (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Népessy Noémi (1),elhurcolt műkincsek (1),Garas Kára (1),Guggenheim Múzeum (1),MANK (1),műemlék (1),Ani (1),restitucio (1),könyvtár (1),Nagy-Britannia (1),szalon (1),adatbázis (1),Ámos Imre (1),Cloisters (1),Kocsis Zoltán (1),kutatás (1),olimpia (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),Sinkó Katalin (1),Munkácsy Mihály (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),Római Iskola (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),kina (1),szürrealizmus (1),Velázquez (1),Athén (1),Ernst Múzeum (1),Várkert Bazár (1),erdély (1),porgramajánló (1),MTA (1),veduta (1),stressz (1),Amszterdam (1),Miskolc (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Benczúr Gyula (1),velence (1),Budapest100 (1),egyiptológia (1),Kimt (1), Bécs (1),Műemlék (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),dada (1),Művészetmalom (1),kínai művészet (1),Rijksmuseum (1),Gyarmati Fanni (1),Radnóti Miklós (1),BÁV (1),századforduló (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Guggenheim Muzeum (1),városliget (1),progarmajánló (1),Márffy Ödön (1),Debrecen (1),fotógráfia (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Matisse (1),Rozsda Endre (1),Moholy-Nagy László (1),szobor (1),Székesfehérvár (1),Vaszary János (1),Google Art Project (1),Lucian Freud (1),krimi (1)