A múzeumok magazinja

1971: Két nyilvánosság Magyarországon

Az egykor volt Fővárosi Képtár gyűjteményét 1953-ban "lenyelte" a Szépművészeti Múzeum, így lett esély arra, hogy komoly modern magyar anyaggal indulhasson 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria. Ám két évvel később a fenntartó makacsul újra gyűjtésbe kezdett és időnként még nagyobb anyagi támogatással is, mint például az MNG, folyamatos gazdagodásnak indult, mondhatni újjászületett a Képtár, méghozzá komoly kortárs anyaggal. A BTM budavári épületében mérföldkőnek tekinthető kortárs kiállítások nyíltak, mely programot a nyolcvanas évek végén a Kiscelli Múzeum templomtere folytatta. Ez a kiindulópontja a Képtár 1971 - Párhuzamos különidők kiállításának.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A Szépművészeti da Vinci-kódja: a „budapesti Lovas”

szobrászat grafika Szépművészeti Múzeum

Hogy Leonardo szobrászati életműve nem csak elméletben létezik, abban jelentős szerepe van a "budapesti Lovasnak" - ez a bronz kisplasztika áll jelenleg a legközelebb ahhoz, hogy az itáliai mesterhez kössék a szakértők. Az elmúlt évtizedekben annyi fordulat történt a műtárgy attribúcióját illetően, hogy éppen itt az ideje a számvetésnek. Az apropót a Szépművészeti Múzeum újranyitása, az ugyanekkor nyíló kamarakiállítás adja.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Édenkert a Dunán

Szentendre Art Capital kortárs művészet szobrászat film irodalom programajánló

Írásunk címét egy feledésbe merült költőtől, a Kortárs folyóirat egykori rovatvezetőjétől, a Szentendre krónikásaként is emlegetett Szeberényi Leheltől kölcsönöztük, akinek éppen ezzel a címmel jelent meg a naplója 1977-ben, az illusztrációkat pedig az a Szántó Piroska készítette, aki számára az ÉDEN ugyancsak Szentendrét jelentette, ahol élete egy tekintélyes, feltehetően a legvidámabb részét leélte. A harmadik Art Capital ma nyíló kiállításaival ugyanezt a harmóniát hozza vissza a városba - az Édenkert nyomában címet viselő rendezvénysorozat a kert, mint központi téma köré épül.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megjelent a MúzeumCafé Kert

MúzeumCafé folyóirat kert történelem irodalom szobrászat

Milyen szobrok bújnak meg az Epreskert lombjai között? Melyik csodálatosabb: Monet kertje vagy a művek, amelyeken megörökítette? Válhat-e pihenőparkká egy temető? Hogyan lett a szigligeti Esterházy-birtokból az irodalom kertje? Milyennek képzelte el Nebbien Henrik a Városligetet a 19. század derekán? Milyen sors vár a védett és védendő kertekre, kastélyparkokra Magyarországon? A MúzeumCafé 61. száma a tájjal mint műemlékkel foglakozik, emellett természetesen számos egyéb témát is feldogoz a hazai és nemzetközi muzeológia világából.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Egy évforduló apropóján – a leghírhedtebb Tóth László a világon

szobrászat restaurálás Vatikán

Az olasz sajtó egy fontos évfordulóra emlékezett a hétvégén: 1972. május 21-én egy őrült magyar megtámadta Michelangelo Piétáját a Szent Péter bazilikában. Bár a kalapács nyomait eltűntették, a golyóálló üveg, ami mögött ma az alkotás látható, minden nap emlékeztet "honfitársunk" hőstettére.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


VIDEÓ: Trianon és a partizánok – Így ünnepeltek 1927-ben és 1947-ben

videó történelem Múzeum-kert politika szobrászat

A Szabadság tér oldalában felállított irredenta szobrok árnyékában kezdődtek a március 15-i ünnepségek 1927-ben. A fennmaradt híradófelvétel szerint a műsor hangsúlya az elveszített vármegyék jelképes jelenlétén lehetett, erre utal az elcsatolt területek allegóriáját ábrázoló szobrok megkoszorúzása, mielőtt a tömeg az ünnepségek szokásos helyszínére, a Múzeum-kertbe vonult. Itt annak a legendája határozta meg a programot, ami a jelenkorit is, mely szerint Petőfi a múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt: egy atillába öltözött, kócsagtollas fejfedős színész szavalt lendületesen a kiskörutat is megöltő tömeg előtt. A nép ezt követően a Petőfi-szoborhoz vonult, ahol a társadalmi szervezetek koszorúztak.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Időkapszulát találtak a Román csarnokban

Szépművészeti Múzeum Román csarnok restaurálás építészet szobrászat

Hogy a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka a város egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb belső tere, azt eddig is tudtuk, ám hogy a hetven évig elzárt, most pedig felújítás alatt álló terem még mindig tartogat meglepetéseket, arra a szakemberek sem számítottak. A freibergi kapu beépített gipszmásolata fölött, egy rozettában találták meg a restaurátorok azt az időkapszulát, amely részletesen leírja, kik vettek részt annak idején a múzeum legszebb tereinek díszítésében.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Miért járnak a Habsburgok az MNG-be temetni?

Magyar Nemzeti Galéria történelem szobrászat Budavár

Talán nem sokan tudnának válaszolni arra a kérdésre, hogy melyik az a tere a Magyar Nemzeti Galéria épületének, amelyik tulajdoni szempontból nem tartozik az intézményhez, megközelíteni mégis a Galériából, most éppen Ország Lili kiállításáról lehet. Akár évtizedekig dolgozhattak úgy a múzeum munkatársai, hogy nem volt tudomásuk erről a különleges térről, akinek mégis, az sem feltétlenül járt benne. A helyes megfejtés: a Habsburg- vagy nádori kripta.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Életre ítélve - Így menekül meg a Román csarnok gliptotékája

Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás

A Szépművészeti Múzeum Román csarnoka talán a leglenyűgözőbb, legromantikusabb múzeumi tér Magyarországon. Története a világháború során elszenvedett és évtizedekig hordozott sérüléseivel, sokáig méltatlan funkciója, leromlott állapota, majd kiürítése és rekonstrukciójának megkezdése ismert történet, nem csak a szakmában, hiszen a múzeum bezárása előtti pillanatokban volt mód egy pillantást vetni a térre még abban az állapotában, a kivételezetteknek még a szobrokkal teli, a közönségnek a kiürített csarnokra. Azóta zajlik az innen elszállított gipsz szobormásolatok restaurálása és kiállításnak előkészítése, egy erre a célra kibérelt és alakított hatalmas raktártérben.

 


A 19. század végén egy igényes művészeti múzeum tervezéséhez hozzátartozott, hogy – a művészettörténet mind teljesebb bemutatása érdekében – gipszmásolatokkal is megtöltsék a tereket. Pulszky Károly a Szépművészeti Múzeum koncepciójának kidolgozása során egyértelművé tette, hogy a szobrászat fejlődésének történetét gipszmásolatokkal kell teljessé tenni, sőt, elképzelése szerint nem is különválasztva, hanem egyenértékű módon kiállítva az intézmény gyűjteményében található eredeti alkotásokkal. A múzeum tereit (elsősorban a Román és Reneszánsz csarnok, a Michelangelo terem) is ennek megfelelően tervezték. A másolatokat a legjobb műhelyekből rendelték, ezek darabokban érkeztek, itt, helyben illesztették össze és látták el a megfelelő patinával az öntvényeket. A Román csarnokban a beépített másolatok (freibergi és gyulafehérvári kapu) mellett a többi szobor helye, összetétele többször változott, az aktuális koncepció szerint.
A világháború az épületben és az öntvényekben is hatalmas károkat okozott: a Román csarnokot pénz híján, a gipszeket viszont a műfaj átértékelődése, érték- és érdekvesztése miatt nem hozták rendbe – a tetőt befedték, a tér nagy részét bepolcozták és itt helyezték el a megmaradt szobormásolatokat, hosszú évtizedekre elzárva a közönségtől. (Több száz darabot letétként elosztottak kecskeméti, debreceni, tatai, komáromi intézmények között, de ez csak töredéke volt a teljesnek.)
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
A tér várva várt felújítása lehetőséget adott a másolatok sorsának és értelmének újragondolására. (Ugyan korábban is születtek tervek a helyzet megoldására, például a Román csarnok födémekkel való felosztására és ily módon bőségesebb kiállítótér kialakítására, de ez – szerencsére – nem valósult meg.) Az egyértelmű, hogy ma már hagyományos múzeumi térben, eredeti alkotások között nincs helye ezeknek az öntvényeknek, és volt olyan időszak, amikor meg kívánták semmisíteni ezeket a tényleg kiváló minőségű, sok esetben az eredetiről közvetlenül készült autentikus plasztikákat, ám ma már az új otthonuk megtalálása, a menthető darabok mentése és helyrehozatala a cél. A kiválasztott antik, középkori és reneszánsz gipszek az erre a feladatra felújított és átalakított komáromi Csillagerődbe kerülnek (mintegy 320 darab), egy szűkebb, de így is kétszáznál több darabból álló válogatást pedig a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) reprezentatív terében helyeznek el, mintegy látványraktárként. Mindkét kiállítás hozzáférhető lesz a nagyközönség számára is.
Megadatott, hogy Szőcs Miriam, a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteményének vezetője és Káldi Richárd kőszobrász-restaurátor társaságában felkeressük az alkalmi restaurátor-műhelyt, ahol szinte kész és reménytelennek látszó darabokkal egyaránt találkozhatunk. Kiderült, hogy ugyan az ostrom idején a tető beomlása után hó lepte ezeket a másolatokat a múzeumban, a szilárdságukból nem veszítettek. Ez is alátámasztja, hogy a Szépművészeti Múzeum annak idején a legkiválóbb német és olasz műhelyekkel dolgoztatott. (Még az a gipszszobor is „újrahasznosítható”, amit a Vakok Intézete a szabadban tartott, mégpedig a Képzőművészeti Egyetem restaurátorképzésén.) A hiányzó részleteket nem feltétlenül kell és lehet pótolni, csak ahol a meglévő – elsősorban architekturális – részekből egyértelműen rekonstruálható a hiány. Andrea Riccio padovai nagy kandeláberének másolatán egy hiányzó fejet újra lehetett önteni, egy másik fej alapján, de hasonló pótlásra nem mindig van lehetőség. Minden döntést a szakmai zsűri véleménye alapján hoznak meg, minden beavatkozást pontosan dokumentálnak.
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
Az eredeti alkotás anyagának érzékeltetését annak idején patinával oldották meg. Így lett például Ghiberti firenzei Paradicsom-kapuja bronzszerű, ahogy látható ma a debreceni egyetem egyik terében, letétként, de egy részlete az alkalmi restaurátor-műhelyben vár a beavatkozásra. Máshol a márvány anyagát sikerült tökéletesen visszaadni. Az új patinaréteggel a korábbi beavatkozások, restaurálások nyomait is el lehet tűntetni, erre példa Donatello Angyali üdvözletének másolata a firenzei Santa Croce templomban található eredetijéről. A még darabokban álló gipszeken jól láthatók az illesztés nyomai: az öntőmesterek úgy alakították ki ezeket a részeket, hogy a szállítás után helyben, itt, Budapesten könnyen és értelemszerűen – mint egy puzzle darabjait – össze lehetett állítani. 
Verrocchio Colleoni-lovasszobrának érdekessége, hogy talapzatának hiteles másolatát kizárólag a Szépművészeti Múzeum rendelte meg annak idején, egyetlen más gliptotékában sem található ebből példány. Sajnos az évtizedek során elszenvedett károkat csak részben lehet helyrehozni, de konzerválás után így is a komáromi kiállítás egy legimpozánsabb darabja lesz, Donatello Gattamelátája mellett.

A Román csarnok kiürítését mindössze bő két hónap alatt végezte el az eddig csak köztéri munkákat végző, múzeummal először együttműködő Káldi Richárd vezette restaurátorcsapat. Ehhez pontosan fel kellett mérni az elszállítandó tárgyak állapotát és mennyiségét még a nehezen hozzáférhető helyeken is, méretre megrendelni a szükséges ládákat. Az előkészítésben és a szobrok beazonosításában folyamatosan együttműködnek a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteményének munkatársaival, a projektet Szőcs Miriam koordinálja.
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
A komáromi Csillagerőd a 16. században épült, később többször átalakították, mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A második világháború után szovjet katonai erődként, raktárként hasznosították, majd a kiürítés után nem találtak funkciót a számára. A gipszgyűjtemény egy részének komáromi elhelyezéséről, az épület erre a célra történő átalakításáról 2014-ben döntöttek. A térszerkezet alkalmas arra, hogy egy lineáris, történeti kiállítás nyílhasson benne, ezáltal legalább részlegesen rekonstruálható legyen a 19. század végi, 20. száz eleji elképzelés a másolatok lényegéről és hasznosságáról. Egy szűkebb merítés a Szabolcs utcában lesz látható, az oktatási funkciót is ellátó OMRRK részeként, tanulmányi raktár formájában. A komáromi épület rekonstrukciója a Mányi Stúdió, a budapesti épület a Vasáros Zsolt vezette Narmer Stúdió tervei alapján készül, mindkét helyszínen már elkezdődtek a munkálatok és a tervek szerint 2018 tavaszára fejeződnek be.

Bár a gipszek értéke erősen devalválódott az elmúlt száz évben, mégis vannak ma is jelentős múzeumi gyűjtemények, például Berlinben, Moszkvában (Puskin Múzeum) vagy a londoni Victoria & Albert Múzeumban, ahol a világ egyik legnagyobb másolat-gyűjteményét őrzik. A gipszmásolatok megtartását, állapotuk konzerválását és új, a múzeumon kívüli kiállítótérben történő bemutatását Szilágyi János György, a múzeum Antik gyűjteményének legendás vezetője is szorgalmazta már évtizedekkel ezelőtt. Most úgy tűnik, hogy a közel egy éve elhunyt Szilágyi professzor elképzelése végre megvalósul…

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Az „évszázad műve” megszólal

programajánló Magyar Nemzeti Galéria zene szobrászat Szépművészeti Múzeum gyűjteménygyarapítás

Különös bábszínház Böröcz Andrásé, ahol paradox módon a kötél nem mozgatja a bábokat, mint a marionett figurák esetében, hanem rögzíti. Akasztottak, de élénkek, halottak, de megszólalnak. Egy brooklyni platánfa kivágott darabjai keltek életre, arcokat és hangokat kaptak, sajátot, egyedit: lelket és karaktert.

Tovább
Megosztom ezt a cikket

«
12

A múzeumok magazinja

blogavatar

Utolsó kommentek

Címkefelhő

kiállítás (133),MúzeumCafé folyóirat (64),Magyar Nemzeti Galéria (60),Szépművészeti Múzeum (50),kultúrpolitika (38),programajánló (36),műgyűjtés (33),történelem (30),kortárs művészet (28),irodalom (27),politika (26),építészet (26),interjú (25),Párizs (24),avantgárd (24),múzeumépítészet (22),fotográfia (21),Szentendre (19),műkereskedelem (18),Petőfi Irodalmi Múzeum (18),gyűjteménygyarapítás (18),videó (17),régészet (16),restaurálás (15),Műcsarnok (14),Ludwig Múzeum (14),film (13),iparművészet (13),Nemzeti Múzeum (13),szobrászat (13),grafika (12),műtárgyvásárlás (11),restitúció (11),élő MúzeumCafé (11),Capa Központ (11),Bécs (10),digitalizálás (10),Picasso (10),Kiscelli Múzeum (9),színház (8),holokauszt (8),Garas Klára (7),zene (7),Kassák Múzeum (7),Néprajzi Múzeum (7),Rippl-Rónai József (6),könyvajánló (6),múzeumpedagógia (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),London (6),Allegro Barbaro (6),Román Csarnok (6),világháború (6),Liget Budapest (6),Power 50 lista (6),néprajz (6),Értéktár Program (5),aukció (5),Nyolcak (5),rendszerváltás (5),Európai Iskola (5),fotóművészet (5),Ady Endre (5),New York (5),könyv (5),kortárs (5),Rembrandt (4),Csontváry (4),wanted (4),Berlin (4),szocreál (4),MúzeumCafé Díj (4),festészet (4),Skanzen (4),Bauhaus (4),konferencia (4),városi séta (4),Hopp Ferenc Múzeum (4),Bálint Endre (4),Pécs (4),Louvre-Lens (4),örökségvédelem (4),Élő MúzeumCafé (4),Baán László (4),Bartók Béla (4),Louvre (4),Velence (4),látogatottság (4),kulturpolitika (3),Seuso-kincs (3),kézirat (3),modernizmus (3),ganymed goes europe (3),Aczél György (3),Vasarely (3),műemlékvédelem (3),Erdély (3),Anna Margit (3),Czóbel Béla (3),sport (3),Caravaggio (3),Vaszary-villa (3),I. világháború (3),Budapest Galéria (3),műtárgyvédelem (3),előadás (3),Derkovits Gyula (3),Iparművészeti Múzeum (3),dizájn (3),emlékezet (3),impresszionisták (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),keleti művészet (2),relikvia (2),Artpool (2),Ország Lili (2),ajánló (2),Szántó Piroska (2),internet (2),magángyűjtemény (2),pop art (2),Balaton (2),múzeumi rendszer (2),Modigliani (2),Chagall (2),Csinszka (2),MúzeumCafé díj (2),Vadak (2),zsidóság (2),címlap (2),Szeged (2),fortepan (2),Barcelona (2),örökség (2),Milánó (2),múzeumelmélet (2),Zsolnay (2),Textúra (2),Art Market Budapest (2),Frida Kahlo (2),MúzeumNegyed (2),kert (2),Lektorátus (2),Art Capital (2),múzeum (2),MúzeumCafé könyvek (2),Holokauszt (2),dokumentum (2),Fővárosi Képtár (2),fotó (2),Román csarnok (2),Vermeer (2),MűvészetMalom (2),Velencei Biennále (1),Klimt (1),szecesszió (1),műtárgylopás (1),Leonardo (1),Schiele (1),kultúrtörténet (1),gender (1),kommunikáció (1),op art (1),Pompidou (1),Andrássy (1),kastély (1),vadászat (1),kastélypark (1),Fortepan (1),megnyitó (1),Madrid (1),emlékmű (1),KEMKI (1),bevándorlás (1),Trieszt (1),Győr (1),Balaton (1),orosz művészet (1), (1),Batthyány Gyula (1),törénelem (1),Sziklakórház (1),Sziget Fesztivál (1),digitalizáció (1),Kassák Lajos (1),Bukta Imre (1),oktatás (1),Szombathely (1),Vasarely Múzeum (1),OSZMI (1),Albertina (1),plakát (1),Lengyelország (1),porté (1),Közlekedési Múzeum (1),Amerika (1),Bosch (1),Olaszország (1),Budavár (1),Centre Pompidou (1),interaktivitás (1),Múzeumok Éjszakája (1),Múzeum-kert (1),Múzeumkert (1),Kecskemét (1),BTM (1),1956 (1),egyház (1),MOME (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),Bayreuth (1),emlékhely (1),Richard Wagner Múzeum (1),Moszkva (1),Kijev (1),portré (1),installáció (1),emlékmúzeum (1),Vatikán (1),várostörténet (1),műkincslopás (1),Színháztörténeti Múzeum (1),temető (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),emigráció (1),Képzőművészeti Egyetem (1),médiaművészet (1),nők (1),belsőépítészet (1),animáció (1),MúzeumCafé könyv (1),etnográfia (1),Tiszadob (1),Disputa (1),popzene (1),art deco (1),El Kazovszkij (1),beszélgetés (1),jótékonyság (1),helytörténet (1),Sopron (1),Kína (1),muzeológia (1),Kratochwill Mimi (1),védettség (1),Magnum Photos (1),bibliofília (1),Prado (1),Csernus Tibor (1),Dada (1),Vaszary Villa (1),balaton (1),Keserü Ilona (1),Duchamp (1),hamisítás (1),Manet (1),Természettudományi Múzeum (1),közösségi oldalak (1),szeged (1),Metz (1),Vajda Júlia (1),Pinault (1),Christie’s (1),François Gilot (1),Vallauris (1),gyerekeknek (1),dinoszaurusz (1),Siófok (1),retró (1),Guernica (1),tárlatvezetés (1),királynő (1),Toulouse-Lautrec (1),Nagyvilág (1),Mravik László (1),felújítás (1),Kieselbach Galéria (1),Rómer Flóris Múzeum (1),MúzeumCafé (1),Prága (1),Óbuda (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Népessy Noémi (1),elhurcolt műkincsek (1),Garas Kára (1),Guggenheim Múzeum (1),MANK (1),műemlék (1),Ani (1),restitucio (1),könyvtár (1),Nagy-Britannia (1),szalon (1),adatbázis (1),Ámos Imre (1),Cloisters (1),Kocsis Zoltán (1),kutatás (1),olimpia (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),Sinkó Katalin (1),Munkácsy Mihály (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),Római Iskola (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),kina (1),szürrealizmus (1),Velázquez (1),Athén (1),Ernst Múzeum (1),Várkert Bazár (1),erdély (1),porgramajánló (1),MTA (1),veduta (1),stressz (1),Amszterdam (1),Miskolc (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Benczúr Gyula (1),velence (1),Budapest100 (1),egyiptológia (1),Kimt (1), Bécs (1),Műemlék (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),dada (1),Művészetmalom (1),kínai művészet (1),Rijksmuseum (1),Gyarmati Fanni (1),Radnóti Miklós (1),BÁV (1),századforduló (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Guggenheim Muzeum (1),városliget (1),progarmajánló (1),Márffy Ödön (1),Debrecen (1),fotógráfia (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Matisse (1),Rozsda Endre (1),Moholy-Nagy László (1),szobor (1),Székesfehérvár (1),Vaszary János (1),Google Art Project (1),Lucian Freud (1),krimi (1)