Beszéljenek A Tettek!

Címkék: kiállítás, Kassák Lajos, Kassák Múzeum, avantgárd, világháború


Abból, ahogy Sasvári Edit, a Kassák Múzeum igazgatója a másfél éve neki ítélt MúzeumCafé díj kapcsán kifejtette, hogy milyen múzeumot képzel el és milyen eszközökkel kívánja az életművet feltárni és bemutatni, már lehetett tudni, hogy nem hagyományos műtárgycentrikus tárlatokban gondolkodik, hanem az avantgárd bemutatásának új formáit keresi. Elmondta azt is, hogy Kassák életművét a történeti modernizmus és a társadalomtörténet kontextusába kívánja helyezni, és ebben a vezérfonal Kassák szerkesztői tevékenysége lehet, amely mindkét megközelítésből érvényes mondanivalóval szolgál. A Jelzés a világba című kiállítás kiválóan igazolja, hogy Sasvári Edit betartja a szavát.

 


Kassáknak az első világháborúhoz és a háborús Európához fűződő viszonyát tökéletesen tükrözi az éppen száz éve megjelent első magyar nyelvű avantgárd folyóirat, A Tett tartalma és szerkesztési elve, amelyből már hiányzik az 1914-es Kassák lelkesedése és az „ellenséges” nemzetek iránti ellenszenve. A négy egységre bontott kiállítás a folyóiratnak a korabeli lappiacon elfoglalt helyét, a nemzetek és a nemzetközi avantgárd mozgalmak megítélésének ellentmondásait, A Tett egy évének történetét és az internacionális számon keresztül a folyóirat nemzetközi kapcsolatrendszerét vázolja fel. A két fiatal kutató, Dobó Gábor (irodalomtörténész), Szeredi Merse Pál (művészettörténész) által kitalált és Rudas Klára grafikai koncepciójára felépített tárlat igazán „munkás” kiállítás, hiszen magyarázó szövegek és tárgyleírások híján a prezi-jellegű grafikára és arra a brosúrára kell támaszkodni, amit a kiállításhoz adnak, a passzív megtekintés nem visz közel a megfejtéshez.


Az első falon az 1915-ös magyar kiadású sajtótermékek címlapjaiból látunk válogatást, ebben helyezkedik el A Tett: a grafika az egyes lapok eladott példányszámait jelzik, így jól kivehető, hogy a több százezer példányban kinyomott sikerpropagandával szemben kellett egy ezer, de inkább ötszáz példányban kiadott antimilitarista folyóiratnak magára vonni az olvasók figyelmét. Szemben egy „függvénytáblázat” jelenik meg, ahol az egyik tengely 1914-nél kezdődik és 1915-nél fejeződik be. Az egyik oldalon Kassáknak a franciákat, angolokat elítélő, a németeket dicsőítői idézetei állnak, a másik oldalon az őt ért kritikák, ahol Kassák már az eltévedt és káros mozgalmak szekértolójaként jelenik meg. „[A Tett] irodalmi perverzitásokban és szertelenségekben utazó, abszolút értéktelen folyóirat”, „[Kassák] erotomániájával a pornográfiáig visszaél” – szólnak a kritikák, többek között Babits Mihálytól. Mindebből látható, hogy a háború kezdetén Kassák némileg skizofrén helyzetbe került, akár a magyar nemzet nagy része, csak éppen a többségénél előbb világosodott meg: még a sikerpropaganda zajlott, a győztes ütközetekről érkeztek a hírek, de A Tett már tudta, hogy nincs ez így rendben. A folyóiratnak már a második számát elkobozták, az internacionális szám egy évvel később pedig okot adott arra, hogy a lap engedélyét visszavonják, hiszen ellenséges nemzetek képviselőitől, állampolgáraitól, művészeitől közölt írásokat és műtárgyak reprodukcióit.


A belső teremben a betiltott szám „felbontása” reprezentálja A tett nemzetközi kapcsolatrendszerét: látható az adott oldal a folyóiratból és az ott közölt mű eredeti megjelenés helye, forrása, így együtt jelenek meg a különböző izmusok (az antimilitarista német expresszionizmustól a háborúpárti olasz futurizmusig), amelyek ugyan – főleg a háború kapcsán – nem álltak egy oldalon, Kassák mégis egy platformon kezelte ezeket. Kicsit olyan lehet Kassák válogatása, mintha ő maga nem foglalna állást, pedig ekkor már egyértelműen pacifista volt, de a progresszív irodalom és képzőművészet anyagából egyedül a minőséget választotta, vagy legalábbis ezt tekintette kizárólagos szerkesztői elvének.


Ahogy említettük, a kiállítás megdolgoztatja a látogatót, és a kurátorok meg is erősítenek benne: amit látunk, egy kutatási folyamat része, a kiállítás közönsége pedig az összefüggések megtalálásával maga is a kutatóvá válik.


(Rónai Dénes Kassák Lajosról készült fotója és A Tett első számának reprodukciója a Kassák Múzeum archívumából származik.)

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (128),MúzeumCafé folyóirat (62),Magyar Nemzeti Galéria (59),Szépművészeti Múzeum (49),kultúrpolitika (37),programajánló (36),műgyűjtés (33),történelem (29),irodalom (27),politika (25),interjú (25),kortárs művészet (25),Párizs (24),építészet (24),avantgárd (24),múzeumépítészet (22),fotográfia (21),Szentendre (19),Petőfi Irodalmi Múzeum (18),műkereskedelem (18),gyűjteménygyarapítás (18),videó (17),régészet (16),restaurálás (14),Ludwig Múzeum (14),Műcsarnok (13),film (13),Nemzeti Múzeum (13),élő MúzeumCafé (11),restitúció (11),Capa Központ (11),grafika (11),szobrászat (11),műtárgyvásárlás (11),iparművészet (11),digitalizálás (10),Picasso (10),színház (8),holokauszt (8),Kiscelli Múzeum (8),Bécs (8),Kassák Múzeum (7),Néprajzi Múzeum (7),Garas Klára (7),múzeumpedagógia (6),Power 50 lista (6),Román Csarnok (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),Liget Budapest (6),világháború (6),zene (6),könyvajánló (6),Rippl-Rónai József (6),néprajz (6),Allegro Barbaro (6),London (5),aukció (5),Ady Endre (5),kortárs (5),Értéktár Program (5),New York (5),Európai Iskola (5),könyv (5),fotóművészet (5),Nyolcak (5),rendszerváltás (5),Csontváry (4),szocreál (4),konferencia (4),MúzeumCafé Díj (4),Bauhaus (4),Skanzen (4),Rembrandt (4),wanted (4),városi séta (4),Hopp Ferenc Múzeum (4),látogatottság (4),Bartók Béla (4),Baán László (4),Louvre-Lens (4),Pécs (4),Louvre (4),Velence (4),Élő MúzeumCafé (4),örökségvédelem (4),Bálint Endre (4),Caravaggio (3),Erdély (3),Anna Margit (3),Vaszary-villa (3),Aczél György (3),műemlékvédelem (3),kézirat (3),kulturpolitika (3),Seuso-kincs (3),előadás (3),Budapest Galéria (3),Iparművészeti Múzeum (3),műtárgyvédelem (3),emlékezet (3),modernizmus (3),impresszionisták (3),I. világháború (3),ganymed goes europe (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),Berlin (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),sport (3),Vasarely (3),Czóbel Béla (3),Derkovits Gyula (3),festészet (3),dizájn (3),Csinszka (2),Art Capital (2),örökség (2),címlap (2),MúzeumCafé díj (2),MúzeumCafé könyvek (2),Modigliani (2),múzeumi rendszer (2),internet (2),magángyűjtemény (2),kert (2),relikvia (2),Szeged (2),Zsolnay (2),MúzeumNegyed (2),fortepan (2),Textúra (2),Frida Kahlo (2),Milánó (2),Artpool (2),pop art (2),keleti művészet (2),Chagall (2),dokumentum (2),fotó (2),Balaton (2),Vadak (2),Art Market Budapest (2),Barcelona (2),Fővárosi Képtár (2),múzeumelmélet (2),Holokauszt (2),Szántó Piroska (2),zsidóság (2),Vermeer (2),múzeum (2),MűvészetMalom (2),Lektorátus (2),Ország Lili (2),Román csarnok (2),ajánló (2),Velencei Biennále (1),vadászat (1),Vatikán (1),Múzeumkert (1),kommunikáció (1),Szombathely (1),Tiszadob (1),gender (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),kastély (1),Fortepan (1),KEMKI (1),Budavár (1),emlékmű (1),art deco (1),BTM (1),Múzeum-kert (1),Andrássy (1),megnyitó (1),Trieszt (1),Győr (1),Balaton (1),orosz művészet (1), (1),digitalizáció (1),Batthyány Gyula (1),Sziklakórház (1),Bukta Imre (1),Sziget Fesztivál (1),törénelem (1),Kassák Lajos (1),MúzeumCafé könyv (1),plakát (1),Vasarely Múzeum (1),kastélypark (1),Amerika (1),oktatás (1),Közlekedési Múzeum (1),műtárgylopás (1),porté (1),helytörténet (1),bevándorlás (1),nők (1),Madrid (1),Lengyelország (1),portré (1),OSZMI (1),Leonardo (1),Pompidou (1),1956 (1),Múzeumok Éjszakája (1),Bayreuth (1),Richard Wagner Múzeum (1),belsőépítészet (1),emigráció (1),jótékonyság (1),beszélgetés (1),Képzőművészeti Egyetem (1),kultúrtörténet (1),Olaszország (1),Sopron (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),Színháztörténeti Múzeum (1),emlékhely (1),Kecskemét (1),op art (1),egyház (1),MOME (1),Klimt (1),temető (1),műkincslopás (1),interaktivitás (1),médiaművészet (1),Schiele (1),Albertina (1),Centre Pompidou (1),animáció (1),installáció (1),popzene (1),szecesszió (1),Moszkva (1),várostörténet (1),Disputa (1),etnográfia (1),emlékmúzeum (1),Kijev (1),El Kazovszkij (1),Bosch (1),Munkácsy Mihály (1),Kratochwill Mimi (1),Csernus Tibor (1),muzeológia (1),Vajda Júlia (1),Prado (1),Magnum Photos (1),Dada (1),Duchamp (1),tárlatvezetés (1),királynő (1),balaton (1),Vaszary Villa (1),Keserü Ilona (1),bibliofília (1),Manet (1),szeged (1),François Gilot (1),közösségi oldalak (1),Metz (1),Pinault (1),Christie’s (1),Vallauris (1),Guernica (1),dinoszaurusz (1),Természettudományi Múzeum (1),gyerekeknek (1),Siófok (1),retró (1),Nagy-Britannia (1),könyvtár (1),MúzeumCafé (1),Prága (1),Nagyvilág (1),Toulouse-Lautrec (1),felújítás (1),Ámos Imre (1),Cloisters (1),elhurcolt műkincsek (1),Mravik László (1),Sinkó Katalin (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Óbuda (1),Népessy Noémi (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),műemlék (1),Ani (1),hamisítás (1),restitucio (1),védettség (1),szalon (1),adatbázis (1),MANK (1),Guggenheim Múzeum (1),Kocsis Zoltán (1),olimpia (1),kutatás (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),Kína (1),Garas Kára (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),Római Iskola (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),kina (1),szürrealizmus (1),Velázquez (1),Athén (1),Ernst Múzeum (1),Várkert Bazár (1),erdély (1),porgramajánló (1),MTA (1),stressz (1),veduta (1),Amszterdam (1),Miskolc (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),velence (1),Műemlék (1),Benczúr Gyula (1),egyiptológia (1),Budapest100 (1),Kimt (1), Bécs (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),dada (1),Művészetmalom (1),Vaszary János (1),kínai művészet (1),Radnóti Miklós (1),Rijksmuseum (1),századforduló (1),progarmajánló (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Guggenheim Muzeum (1),városliget (1),BÁV (1),Gyarmati Fanni (1),Márffy Ödön (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),Matisse (1),fotógráfia (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Moholy-Nagy László (1),Rozsda Endre (1),Székesfehérvár (1),Debrecen (1),szobor (1),Lucian Freud (1),Google Art Project (1),krimi (1)