Címkék: MúzeumCafé, Nagyvilág

A felvilágosodás korából örökölt elképzelés szerint a múzeumok maradandó gyűjteményeknek az örökkévalóság számára készített lerakatai. Ennek értelmében illene, hogy ne legyenek kitéve emberek és országok hangulatváltozásainak, amelyek olykor fenekestül forgatják fel a mindennapok menetét; a múzeum, úgy képzeljük, különbékét köt a világgal, és a kultúra afféle megszentelt csarnokaként felette áll a változásnak. Csakhogy ez nem így van: a sors válogatott furfangokkal igyekszik visszacsalogatni a változás és kiszámíthatatlanság körébe a változatlant.

Trabzon Fekete-tenger melléki város: ott épült, ahol a sűrű erdőkkel és smaragdzöld teaültetvényekkel borított hegyoldalak között egy mély völgy fut ki a vízhez. A széles öböl már az antik idők óta kikötőként szolgált, a völgy pedig kereskedelmi folyosóként. A bizánci korban önálló császárság székhelye volt, a Trapezunti Birodalomé: a kis állam – néhány évvel még Konstantinápolyt is túlélve – utolsóként esett el a törökökkel szemben. Ezeknek az időknek a tanújele a város mai központjától néhány kilométerre, a tengerparton álló Hagia Szophia-templom. Az egykori monostor freskóit a 13. század második felében festették; a késő bizánci falképek ma is eleven színekben vibrálnak: Krisztus életének jelenetei, fényes arcú szentek és fent, a legmagasabb régiókban az angyalok örvénylő vonulása. A görög nyelvű felírat alattuk nyilván nem véletlenül került a viszontagságos idők jelmondataként a kupola alá: „A mennyekből teremtette az Úr a földet, s azért meghallgatja a jajveszékelését azoknak, akik fogságban sínylődnek…” A ritkaságszámba menő freskókat 1958 és 1964 között restaurálták az Edinburghi Egyetem munkatársai David Talbot Rice és David Winfield vezetésével, akik a templom körül lévő monostor romjait is feltárták, és helyreállították az épület eredeti alaprajzát. Rendbe hozták azt az egyedülálló frízcsoportot is, amely a déli kapu fölött látható, és Ádám bűnbeesését ábrázolja (a bizánci művészet ugyanis rendszerint kerüli a nagyméretű plasztikát). A munkálatok befejezése óta a templom és a körülötte lévő terület Ayasofya Múzeum néven afféle régészeti kertként működött, amelyben antik és középkori sírkövek, faragványok, feliratok is helyet kaptak. Így volt ez egészen tavaly nyárig, amikor is a helyi muszlim vallási vezetők kezdeményezésére a templomot újra megnyitották – mecsetként. Amikor ősszel ott jártam, a legutóbbi látogatásomhoz képest igencsak megváltozott kép fogadott: az épségben megmaradt középkori mozaikpadlót szőnyeggel fedték be; az angyalok körmenete a kupolában többé nem látható, paravánok takarják az emberábrázolásra érzékeny mozlim szemek elől. A főbejáratot lezárták, és most oldalról, egy kis folyosón lehet bejutni a megmaradt, még megtekinthető freskókhoz. Az előcsarnok még érintetlen, ahogy a fríz is, de egy helyi vezető nem késlekedett elmondani, hogy nemsokára azok sem lesznek láthatók. Kérdés, mi értelme volt ennek a lépésnek egy negyedmilliós városban, ahol éppen elég mecset található. A válasz: demonstráció. Törökország erős és önálló állam, mit sem érdekli a nemzetközi felháborodás. Nincs szüksége látogatókra, megvan nélkülük is. És végül: a régészet, művészettörténet nem számít, ha hitről, az újonnan erőre kapó vallási meggyőződésről van szó.
A legérdekesebb azonban nem is ez. Ahogy járkáltam a boltívek alatt, azon tűnődtem, hogy lám csak, ismét egy épület, amely elkapta a korunkra oly jellemző betegséget, és most képtelen eldönteni, hogy micsoda: az ima jelen idejű tere, vagy a múlt emlékeinek tárháza? Építőinek szándéka szerint a majdan eljövendő Országot ábrázolta, aztán egy lezárt múlt jelképe lett, hogy most végül a jelenkor törekvéseit testesítse meg. Egyáltalán: megférhet-e egymás mellett a mecset és a múzeum, amelyeket most olyan szerencsétlenül igyekeznek összehangolni? Nyugaton a templom évszázadok óta működött egyfajta múzeumként is, hiszen előbb a hívőket vonzották oda a szentek csodás ereklyéi, majd szájtátiak seregei érkeztek pompás kincseket látni. Efféle „összjáték” azonban egy mecsettől alighanem idegen, különösen egy olyan helyen, ahol éppen a múlt feletti győzelmet kell megjeleníteni. A múzeumnak itt valószínűleg befellegzett: máris hallani olyan hangokat, amelyek a nagy testvér, az isztambuli Hagia Szophia Múzeum muszlim értelemben vett „helyreállítását” sürgetik.

 

Nacsinák Gergely András
Trabzon


Illusztráció:
A LXIV. számú lap Charles Texier és R. Popplewell Pullan: Byzantine architecture című könyvéből (1864, London), rozetta, oszlopfő- és oszlopláb-, valamint reliefrajzok a trabzoni Hagia Sophia-templomból
Reprodukció/forrás: RIBA Library Books & Periodicals Collection


 

Megjelent a MúzeumCafé 41. számában (2014. április-május)

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (113),Magyar Nemzeti Galéria (56),MúzeumCafé folyóirat (55),Szépművészeti Múzeum (47),kultúrpolitika (35),programajánló (29),történelem (27),műgyűjtés (27),interjú (23),kortárs művészet (23),Párizs (22),politika (22),avantgárd (21),irodalom (21),építészet (19),múzeumépítészet (18),műkereskedelem (17),gyűjteménygyarapítás (17),Szentendre (16),fotográfia (16),videó (15),régészet (14),Petőfi Irodalmi Múzeum (14),restaurálás (13),Ludwig Múzeum (13),Műcsarnok (12),műtárgyvásárlás (11),élő MúzeumCafé (11),restitúció (11),szobrászat (10),Nemzeti Múzeum (10),digitalizálás (10),grafika (10),Capa Központ (10),Picasso (9),iparművészet (8),holokauszt (8),Kiscelli Múzeum (7),Garas Klára (7),Bécs (7),film (7),világháború (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),múzeumpedagógia (6),Rippl-Rónai József (6),Allegro Barbaro (6),Román Csarnok (6),Liget Budapest (5),aukció (5),Értéktár Program (5),kortárs (5),rendszerváltás (5),New York (5),könyvajánló (5),Kassák Múzeum (5),színház (5),Nyolcak (5),Power 50 lista (5),Bartók Béla (4),városi séta (4),Csontváry (4),wanted (4),Rembrandt (4),Pécs (4),könyv (4),látogatottság (4),Skanzen (4),Velence (4),örökségvédelem (4),szocreál (4),néprajz (4),Néprajzi Múzeum (4),Bálint Endre (4),Baán László (4),Európai Iskola (4),fotóművészet (4),Élő MúzeumCafé (4),Louvre (4),konferencia (4),Ady Endre (4),Louvre-Lens (4),zene (4),Aczél György (3),emlékezet (3),Czóbel Béla (3),Hopp Ferenc Múzeum (3),I. világháború (3),előadás (3),Bauhaus (3),kézirat (3),modernizmus (3),dizájn (3),Caravaggio (3),London (3),sport (3),Anna Margit (3),Budapest Galéria (3),MúzeumCafé Díj (3),műtárgyvédelem (3),impresszionisták (3),Derkovits Gyula (3),kulturpolitika (3),műemlékvédelem (3),ganymed goes europe (3),Iparművészeti Múzeum (3),magángyűjtemény (2),internet (2),Seuso-kincs (2),Vadak (2),MúzeumNegyed (2),relikvia (2),Art Market Budapest (2),keleti művészet (2),örökség (2),MúzeumCafé díj (2),címlap (2),Modigliani (2),Erdély (2),Ország Lili (2),Vasarely (2),kert (2),Magyar Zsidó Múzeum (2),Textúra (2),múzeumi rendszer (2),Berlin (2),fortepan (2),pop art (2),Barcelona (2),Milánó (2),Artpool (2),Chagall (2),Munkásmozgalmi Múzeum (2),MúzeumCafé könyvek (2),Zsolnay (2),Lektorátus (2),Vermeer (2),fotó (2),dokumentum (2),múzeum (2),MűvészetMalom (2),Szántó Piroska (2),Szeged (2),Holokauszt (2),vadászat (1),kastély (1),kastélypark (1),Bosch (1),médiaművészet (1),Andrássy (1),Fortepan (1),Mravik László (1),emlékmű (1),KEMKI (1),megnyitó (1),nők (1),Cloisters (1),El Kazovszkij (1),Csernus Tibor (1),etnográfia (1),Disputa (1),Vajda Júlia (1),Ámos Imre (1),műkincslopás (1),múzeumelmélet (1),Dada (1),animáció (1),Garas Kára (1),Sinkó Katalin (1),Kassák Lajos (1),Prága (1),műtárgylopás (1),elhurcolt műkincsek (1),porté (1),orosz művészet (1),Balaton (1),Prado (1),törénelem (1),Batthyány Gyula (1),Győr (1),Magnum Photos (1),Népessy Noémi (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),gender (1),kommunikáció (1),Velencei Biennále (1),Óbuda (1),bevándorlás (1),oktatás (1),Vasarely Múzeum (1),Trieszt (1),Amerika (1),popzene (1),várostörténet (1),interaktivitás (1),egyház (1),Centre Pompidou (1),Budavár (1),Román csarnok (1),MOME (1),installáció (1),Bayreuth (1),Moszkva (1),Kijev (1),emlékmúzeum (1),Múzeum-kert (1),BTM (1),Art Capital (1),MúzeumCafé könyv (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),temető (1),helytörténet (1),art deco (1),Vaszary-villa (1),Múzeumkert (1),Vatikán (1),Tiszadob (1),Richard Wagner Múzeum (1),Leonardo (1),Ani (1),muzeológia (1),műemlék (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),védettség (1),portré (1),olimpia (1),Kecskemét (1),1956 (1),Múzeumok Éjszakája (1),Kocsis Zoltán (1),emlékhely (1),Sopron (1),hamisítás (1),zsidóság (1),emigráció (1),Lengyelország (1),Albertina (1),kultúrtörténet (1),Olaszország (1),jótékonyság (1),beszélgetés (1),Képzőművészeti Egyetem (1),Sziklakórház (1),MúzeumCafé (1),Vaszary János (1),dinoszaurusz (1),Művészetmalom (1),dada (1),szalon (1),restitucio (1),századforduló (1),városliget (1),Nagy-Britannia (1),progarmajánló (1),könyvtár (1),kínai művészet (1),Rijksmuseum (1),Székesfehérvár (1),kutatás (1),szobor (1),BÁV (1),Debrecen (1),adatbázis (1),Radnóti Miklós (1),Gyarmati Fanni (1),Csinszka (1),Márffy Ödön (1),királynő (1),Guggenheim Muzeum (1),François Gilot (1),Vallauris (1),szeged (1),közösségi oldalak (1),Keserü Ilona (1),Guernica (1),Duchamp (1),gyerekeknek (1),Balaton (1),Siófok (1),retró (1),Metz (1),Rozsda Endre (1),balaton (1),tárlatvezetés (1),Matisse (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Vaszary Villa (1),Christie’s (1),Pinault (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),Természettudományi Múzeum (1),Google Art Project (1),egyiptológia (1),MTA (1),Toulouse-Lautrec (1),bibliofília (1),Budapest100 (1),porgramajánló (1),Lucian Freud (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Római Iskola (1),Kimt (1), Bécs (1),Miskolc (1),Nagyvilág (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),krimi (1),Amszterdam (1),Kratochwill Mimi (1),Műemlék (1),velence (1),Bukta Imre (1),stressz (1),Kína (1),Munkácsy Mihály (1),teremőr (1),fotógráfia (1),Bálint Ház (1),Kieselbach Galéria (1),Aristide Maillol (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),Guggenheim Múzeum (1),Manet (1),MANK (1),Moholy-Nagy László (1),Benczúr Gyula (1),Elgin-márványok (1),Athén (1),erdély (1),Frida Kahlo (1),szürrealizmus (1),kina (1),felújítás (1),Várkert Bazár (1),veduta (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Velázquez (1),Ernst Múzeum (1),ajánló (1)