Divatba jön a hatvanas évek

Címkék: kiállítás, Budapest Galéria, beszélgetés, politika, film, építészet, iparművészet

kiállítás Budapest Galéria beszélgetés politika film építészet iparművészet

Tegnap bezárt az utóbbi hónapok egyik legizgalmasabb kiállítása, a Nagyítások a Budapest Galériában. Az utolsó hét még tartogatott néhány programot: tárlatvezetés, beszélgetés és finisszázs szerepelt a kínálatban, tehát bőven volt alkalom elbúcsúzni az Oldás és kötés ihlette művészet- és társadalomtörténeti projekttől. Annak, aki lemaradt a beszélgetésről, összefoglaljuk a lényeget.

 


Két beszélgetés követte egymást, az elsőt Schulcz Katalin művelődéstörténész moderálta és a korszak kávéházi világát érintette, a másik pedig a kurátor, Mélyi József vezetésével zajlott Jancsó Miklós ihletadó filmjéről. Ha kávéház, akkor Zeke Gyula, akiben az évtizedek során annyi történet gyűlt össze, hogy a kérdésekre a legváratlanabb asszociációkkal válaszol, ugráltunk évtizedeket, és a laikus számára csak később derül ki, hogy ugyanarról a helyről, ugyanarról a kávéházról van szó, csak a tulajdonos változott. Hiszen 1962 egy átmeneti időszaknak tekinthető: ugyan már államosították a helyet, presszónak hívják, de a lényeg alig változik. Ezt erősíti meg Pohárnok Mihály dizájntörténész, ugyanis bútorgyártás, bútortervezés az ötvenes években nem létezett Magyarországon, így a hatvanas évek elején – a szkáj kárpitozású csőbútor mellett – jobbára azokon a Thonet-székeken ültek a vendégek, amelyeken a világháború előtt. (A belsőépítészeket, bútortervezőket a nagyberuházásokat kivitelező cégeknél az előkelő „műszaki ügyintéző 4.” címmel illették.) A felszabdalt, szűkös lakások nem kínáltak lehetőséget arra, hogy két-három ember leüljön egymással, így a presszó volt a társasági élet helyszíne, olcsó kávéval, sok-sok ismerőssel. Régről megmaradt a Múzeum, az Astoria, a Belvárosi, a Dunakorzó és természetesen a New York, amit 1949 után raktárként használtak, majd 1954-ben újranyitottak, az épületben működő kiadók, szerkesztőségek legnagyobb örömére. Orbán Júlia, Orbán Ottó költő felesége azokat a helyeket idézte fel, ahol az írók-költők kihelyezett szerkesztőségi értekezleteket tartottak, szigorúan feleségek nélkül, majd a feleségek is megjelentek (a Júliák: Levendel, Lángh, Orbán…), elkerülhetetlenül.


Zeke Gyula idézte fel, hogy a színvonal folyamatosan romlott, a kávé is (a dupla megszűnt, csak a szimpla maradt), a felszolgálás minősége is. A presszók kínáltak először lehetőséget a nők autonóm jelenlétére, ugyanis a korábbi kávéházakban csak mint feleségek lehettek jelen. A presszókban végre önállóan, vagy kizárólag hölgytársaságában is megihattak egy kávét. Pohárnok Mihály elmondta, hogy a hely szelleme fontosabb volt a környezetnél, a Muskátli például akkor volt a legnépszerűbb, amikor egy folyosószerű helyiségben mindössze négy asztalt tudtak elhelyezni. A bővítést követően többen elpártoltak a helytől. A kényelem nem volt prioritás, hiszen az állami vendéglátóipari vállalatok alá bekötött presszók abban voltak érdekeltek, hogy hamar cserélődjön a vendégsereg.


A második beszélgetés az Oldás és kötés filmtörténeti jelentőségét, Jancsó életművében elfoglalt helyét járta körül. A két meghívott filmtörténész, Hirsch Tibor és Varga Balázs is egyetértett abban, hogy a rendező életművén belül ritka, különleges, de nem páratlan film az 1962-es alkotás, a később markánssá vált Jancsó-i paradigmának már láthatók nyomai ebben az alkotásban. Abban sem úttörő, hogy az elsőgenerációs városi értelmiség identitásproblémájával foglalkozik, hiszen Makk Károly Elveszett paradicsoma ugyanezt teszi. Hasonló válságtörténetek a nyugati filmtörténetben már bőven megelőzték e két filmet. K. Horváth Zsolt történész egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a korabeli kritikákat olvasva nem talált jelentéskeresést az írásokban. Úgy tűnik, hogy a háborút követő értelmiségi dilemma erősen foglalkoztatta az akkori írókat, filmeseket, Herskó János egy évvel később született Párbeszéde hasonló problémákat dolgoz fel. Jancsó filmjében a Latinovits által alakított főhős, Járom Ambrus először elveszíti a magabiztosságát, ezt fokozza a film második szakasza, a harmadikban pedig nem találja meg. A történész utalt arra, hogy ekkorra véget ért a NÉKOSZ hőskora, a fiatalok elvégezték az egyetemet, megtörtént a felemelkedés, de vajon mi a helyzet a beilleszkedéssel? Érdemes megkülönböztetni a szakértelmiségit a Németh László-féle értelmiségképtől, aki a műveltségre épülő tudást tekinti kritériumnak. A film második része ezt a kontextust mutatja be.


Hirsch Tibor megemlítette azokat a sablonokat, amelyeket ez a film is használ a modernista, egzisztencialista filmekből (például Antonionitól), abban viszont némi vita alakult ki a két filmtörténész között, hogy Jancsónak addig túl könnyen sikerült minden (mint Járom Ambrusnak), vagy éppen semmi sem sikerült, hiszen nem voltak jól sikerül alkotásai korábban. Az 1987-es Szörnyek évadja az Oldás és kötés pandant-jának tekinthető, megmutatja az ambivalens viszonyt Jancsó és hőse illetve az értelmiségi társaság között. Abban mindenki egyetértett, hogy a filmben a nők szerepének ábrázolása eléggé egyértelmű: kizárólag konfliktusos jelenetekben (többször vágyakozva) láthatók nők a filmben, a főhős pedig minden alkalommal nyegle és visszautasító. Az anya hiánya pedig szembeszökő. Az egész film nagyon stilizált, a kórház túl modern, a második rész társasága túl nyugati, a harmadik rész pedig mintha egy skanzenben játszódna, ilyen kabriót pedig csak a legfelső orvosi elit engedhetett volna meg magának.


Aktuális-e még a film, kérdezte Mélyi József. Hirsch Tibor szerint a tagolása didaktikus (Varga Balázs említette korábban a munka-magánélet-család hármas egységet), a párbeszédek egy része hiteltelen, ami akkor válik világossá, amikor Latinovits túl indulatossá válik, szinte leplezvén a dialógus sutaságát. A hatvanas évek divatba fog jönni, ez egyértelmű, zajlik a nosztalgiakeresés. K. Horváth Zsolt megtalálta a film aktualitását, ugyanis a mai értelmiség ugyanezekkel a felvetésekkel találkozik: engedés és tiltás, a hatalomhoz való viszony kérdése ma megint aktuális probléma az értelmiség számára.

Illusztráció: Fortepan/Urbán Tamás, 1969

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (128),MúzeumCafé folyóirat (62),Magyar Nemzeti Galéria (59),Szépművészeti Múzeum (49),kultúrpolitika (37),programajánló (36),műgyűjtés (33),történelem (29),irodalom (27),politika (25),interjú (25),kortárs művészet (25),Párizs (24),építészet (24),avantgárd (24),múzeumépítészet (22),fotográfia (21),Szentendre (19),Petőfi Irodalmi Múzeum (18),műkereskedelem (18),gyűjteménygyarapítás (18),videó (17),régészet (16),restaurálás (14),Ludwig Múzeum (14),Műcsarnok (13),film (13),Nemzeti Múzeum (13),élő MúzeumCafé (11),restitúció (11),Capa Központ (11),grafika (11),szobrászat (11),műtárgyvásárlás (11),iparművészet (11),digitalizálás (10),Picasso (10),színház (8),holokauszt (8),Kiscelli Múzeum (8),Bécs (8),Kassák Múzeum (7),Néprajzi Múzeum (7),Garas Klára (7),múzeumpedagógia (6),Power 50 lista (6),Román Csarnok (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),Liget Budapest (6),világháború (6),zene (6),könyvajánló (6),Rippl-Rónai József (6),néprajz (6),Allegro Barbaro (6),London (5),aukció (5),Ady Endre (5),kortárs (5),Értéktár Program (5),New York (5),Európai Iskola (5),könyv (5),fotóművészet (5),Nyolcak (5),rendszerváltás (5),Csontváry (4),szocreál (4),konferencia (4),MúzeumCafé Díj (4),Bauhaus (4),Skanzen (4),Rembrandt (4),wanted (4),városi séta (4),Hopp Ferenc Múzeum (4),látogatottság (4),Bartók Béla (4),Baán László (4),Louvre-Lens (4),Pécs (4),Louvre (4),Velence (4),Élő MúzeumCafé (4),örökségvédelem (4),Bálint Endre (4),Caravaggio (3),Erdély (3),Anna Margit (3),Vaszary-villa (3),Aczél György (3),műemlékvédelem (3),kézirat (3),kulturpolitika (3),Seuso-kincs (3),előadás (3),Budapest Galéria (3),Iparművészeti Múzeum (3),műtárgyvédelem (3),emlékezet (3),modernizmus (3),impresszionisták (3),I. világháború (3),ganymed goes europe (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),Berlin (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),sport (3),Vasarely (3),Czóbel Béla (3),Derkovits Gyula (3),festészet (3),dizájn (3),Csinszka (2),Art Capital (2),örökség (2),címlap (2),MúzeumCafé díj (2),MúzeumCafé könyvek (2),Modigliani (2),múzeumi rendszer (2),internet (2),magángyűjtemény (2),kert (2),relikvia (2),Szeged (2),Zsolnay (2),MúzeumNegyed (2),fortepan (2),Textúra (2),Frida Kahlo (2),Milánó (2),Artpool (2),pop art (2),keleti művészet (2),Chagall (2),dokumentum (2),fotó (2),Balaton (2),Vadak (2),Art Market Budapest (2),Barcelona (2),Fővárosi Képtár (2),múzeumelmélet (2),Holokauszt (2),Szántó Piroska (2),zsidóság (2),Vermeer (2),múzeum (2),MűvészetMalom (2),Lektorátus (2),Ország Lili (2),Román csarnok (2),ajánló (2),Velencei Biennále (1),vadászat (1),Vatikán (1),Múzeumkert (1),kommunikáció (1),Szombathely (1),Tiszadob (1),gender (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),kastély (1),Fortepan (1),KEMKI (1),Budavár (1),emlékmű (1),art deco (1),BTM (1),Múzeum-kert (1),Andrássy (1),megnyitó (1),Trieszt (1),Győr (1),Balaton (1),orosz művészet (1), (1),digitalizáció (1),Batthyány Gyula (1),Sziklakórház (1),Bukta Imre (1),Sziget Fesztivál (1),törénelem (1),Kassák Lajos (1),MúzeumCafé könyv (1),plakát (1),Vasarely Múzeum (1),kastélypark (1),Amerika (1),oktatás (1),Közlekedési Múzeum (1),műtárgylopás (1),porté (1),helytörténet (1),bevándorlás (1),nők (1),Madrid (1),Lengyelország (1),portré (1),OSZMI (1),Leonardo (1),Pompidou (1),1956 (1),Múzeumok Éjszakája (1),Bayreuth (1),Richard Wagner Múzeum (1),belsőépítészet (1),emigráció (1),jótékonyság (1),beszélgetés (1),Képzőművészeti Egyetem (1),kultúrtörténet (1),Olaszország (1),Sopron (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),Színháztörténeti Múzeum (1),emlékhely (1),Kecskemét (1),op art (1),egyház (1),MOME (1),Klimt (1),temető (1),műkincslopás (1),interaktivitás (1),médiaművészet (1),Schiele (1),Albertina (1),Centre Pompidou (1),animáció (1),installáció (1),popzene (1),szecesszió (1),Moszkva (1),várostörténet (1),Disputa (1),etnográfia (1),emlékmúzeum (1),Kijev (1),El Kazovszkij (1),Bosch (1),Munkácsy Mihály (1),Kratochwill Mimi (1),Csernus Tibor (1),muzeológia (1),Vajda Júlia (1),Prado (1),Magnum Photos (1),Dada (1),Duchamp (1),tárlatvezetés (1),királynő (1),balaton (1),Vaszary Villa (1),Keserü Ilona (1),bibliofília (1),Manet (1),szeged (1),François Gilot (1),közösségi oldalak (1),Metz (1),Pinault (1),Christie’s (1),Vallauris (1),Guernica (1),dinoszaurusz (1),Természettudományi Múzeum (1),gyerekeknek (1),Siófok (1),retró (1),Nagy-Britannia (1),könyvtár (1),MúzeumCafé (1),Prága (1),Nagyvilág (1),Toulouse-Lautrec (1),felújítás (1),Ámos Imre (1),Cloisters (1),elhurcolt műkincsek (1),Mravik László (1),Sinkó Katalin (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Óbuda (1),Népessy Noémi (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),műemlék (1),Ani (1),hamisítás (1),restitucio (1),védettség (1),szalon (1),adatbázis (1),MANK (1),Guggenheim Múzeum (1),Kocsis Zoltán (1),olimpia (1),kutatás (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),Kína (1),Garas Kára (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),Római Iskola (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),kina (1),szürrealizmus (1),Velázquez (1),Athén (1),Ernst Múzeum (1),Várkert Bazár (1),erdély (1),porgramajánló (1),MTA (1),stressz (1),veduta (1),Amszterdam (1),Miskolc (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),velence (1),Műemlék (1),Benczúr Gyula (1),egyiptológia (1),Budapest100 (1),Kimt (1), Bécs (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),dada (1),Művészetmalom (1),Vaszary János (1),kínai művészet (1),Radnóti Miklós (1),Rijksmuseum (1),századforduló (1),progarmajánló (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Guggenheim Muzeum (1),városliget (1),BÁV (1),Gyarmati Fanni (1),Márffy Ödön (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),Matisse (1),fotógráfia (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Moholy-Nagy László (1),Rozsda Endre (1),Székesfehérvár (1),Debrecen (1),szobor (1),Lucian Freud (1),Google Art Project (1),krimi (1)