Divatba jön a hatvanas évek

Címkék: kiállítás, Budapest Galéria, beszélgetés, politika, film, építészet, iparművészet

kiállítás Budapest Galéria beszélgetés politika film építészet iparművészet

Tegnap bezárt az utóbbi hónapok egyik legizgalmasabb kiállítása, a Nagyítások a Budapest Galériában. Az utolsó hét még tartogatott néhány programot: tárlatvezetés, beszélgetés és finisszázs szerepelt a kínálatban, tehát bőven volt alkalom elbúcsúzni az Oldás és kötés ihlette művészet- és társadalomtörténeti projekttől. Annak, aki lemaradt a beszélgetésről, összefoglaljuk a lényeget.

 


Két beszélgetés követte egymást, az elsőt Schulcz Katalin művelődéstörténész moderálta és a korszak kávéházi világát érintette, a másik pedig a kurátor, Mélyi József vezetésével zajlott Jancsó Miklós ihletadó filmjéről. Ha kávéház, akkor Zeke Gyula, akiben az évtizedek során annyi történet gyűlt össze, hogy a kérdésekre a legváratlanabb asszociációkkal válaszol, ugráltunk évtizedeket, és a laikus számára csak később derül ki, hogy ugyanarról a helyről, ugyanarról a kávéházról van szó, csak a tulajdonos változott. Hiszen 1962 egy átmeneti időszaknak tekinthető: ugyan már államosították a helyet, presszónak hívják, de a lényeg alig változik. Ezt erősíti meg Pohárnok Mihály dizájntörténész, ugyanis bútorgyártás, bútortervezés az ötvenes években nem létezett Magyarországon, így a hatvanas évek elején – a szkáj kárpitozású csőbútor mellett – jobbára azokon a Thonet-székeken ültek a vendégek, amelyeken a világháború előtt. (A belsőépítészeket, bútortervezőket a nagyberuházásokat kivitelező cégeknél az előkelő „műszaki ügyintéző 4.” címmel illették.) A felszabdalt, szűkös lakások nem kínáltak lehetőséget arra, hogy két-három ember leüljön egymással, így a presszó volt a társasági élet helyszíne, olcsó kávéval, sok-sok ismerőssel. Régről megmaradt a Múzeum, az Astoria, a Belvárosi, a Dunakorzó és természetesen a New York, amit 1949 után raktárként használtak, majd 1954-ben újranyitottak, az épületben működő kiadók, szerkesztőségek legnagyobb örömére. Orbán Júlia, Orbán Ottó költő felesége azokat a helyeket idézte fel, ahol az írók-költők kihelyezett szerkesztőségi értekezleteket tartottak, szigorúan feleségek nélkül, majd a feleségek is megjelentek (a Júliák: Levendel, Lángh, Orbán…), elkerülhetetlenül.


Zeke Gyula idézte fel, hogy a színvonal folyamatosan romlott, a kávé is (a dupla megszűnt, csak a szimpla maradt), a felszolgálás minősége is. A presszók kínáltak először lehetőséget a nők autonóm jelenlétére, ugyanis a korábbi kávéházakban csak mint feleségek lehettek jelen. A presszókban végre önállóan, vagy kizárólag hölgytársaságában is megihattak egy kávét. Pohárnok Mihály elmondta, hogy a hely szelleme fontosabb volt a környezetnél, a Muskátli például akkor volt a legnépszerűbb, amikor egy folyosószerű helyiségben mindössze négy asztalt tudtak elhelyezni. A bővítést követően többen elpártoltak a helytől. A kényelem nem volt prioritás, hiszen az állami vendéglátóipari vállalatok alá bekötött presszók abban voltak érdekeltek, hogy hamar cserélődjön a vendégsereg.


A második beszélgetés az Oldás és kötés filmtörténeti jelentőségét, Jancsó életművében elfoglalt helyét járta körül. A két meghívott filmtörténész, Hirsch Tibor és Varga Balázs is egyetértett abban, hogy a rendező életművén belül ritka, különleges, de nem páratlan film az 1962-es alkotás, a később markánssá vált Jancsó-i paradigmának már láthatók nyomai ebben az alkotásban. Abban sem úttörő, hogy az elsőgenerációs városi értelmiség identitásproblémájával foglalkozik, hiszen Makk Károly Elveszett paradicsoma ugyanezt teszi. Hasonló válságtörténetek a nyugati filmtörténetben már bőven megelőzték e két filmet. K. Horváth Zsolt történész egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a korabeli kritikákat olvasva nem talált jelentéskeresést az írásokban. Úgy tűnik, hogy a háborút követő értelmiségi dilemma erősen foglalkoztatta az akkori írókat, filmeseket, Herskó János egy évvel később született Párbeszéde hasonló problémákat dolgoz fel. Jancsó filmjében a Latinovits által alakított főhős, Járom Ambrus először elveszíti a magabiztosságát, ezt fokozza a film második szakasza, a harmadikban pedig nem találja meg. A történész utalt arra, hogy ekkorra véget ért a NÉKOSZ hőskora, a fiatalok elvégezték az egyetemet, megtörtént a felemelkedés, de vajon mi a helyzet a beilleszkedéssel? Érdemes megkülönböztetni a szakértelmiségit a Németh László-féle értelmiségképtől, aki a műveltségre épülő tudást tekinti kritériumnak. A film második része ezt a kontextust mutatja be.


Hirsch Tibor megemlítette azokat a sablonokat, amelyeket ez a film is használ a modernista, egzisztencialista filmekből (például Antonionitól), abban viszont némi vita alakult ki a két filmtörténész között, hogy Jancsónak addig túl könnyen sikerült minden (mint Járom Ambrusnak), vagy éppen semmi sem sikerült, hiszen nem voltak jól sikerül alkotásai korábban. Az 1987-es Szörnyek évadja az Oldás és kötés pandant-jának tekinthető, megmutatja az ambivalens viszonyt Jancsó és hőse illetve az értelmiségi társaság között. Abban mindenki egyetértett, hogy a filmben a nők szerepének ábrázolása eléggé egyértelmű: kizárólag konfliktusos jelenetekben (többször vágyakozva) láthatók nők a filmben, a főhős pedig minden alkalommal nyegle és visszautasító. Az anya hiánya pedig szembeszökő. Az egész film nagyon stilizált, a kórház túl modern, a második rész társasága túl nyugati, a harmadik rész pedig mintha egy skanzenben játszódna, ilyen kabriót pedig csak a legfelső orvosi elit engedhetett volna meg magának.


Aktuális-e még a film, kérdezte Mélyi József. Hirsch Tibor szerint a tagolása didaktikus (Varga Balázs említette korábban a munka-magánélet-család hármas egységet), a párbeszédek egy része hiteltelen, ami akkor válik világossá, amikor Latinovits túl indulatossá válik, szinte leplezvén a dialógus sutaságát. A hatvanas évek divatba fog jönni, ez egyértelmű, zajlik a nosztalgiakeresés. K. Horváth Zsolt megtalálta a film aktualitását, ugyanis a mai értelmiség ugyanezekkel a felvetésekkel találkozik: engedés és tiltás, a hatalomhoz való viszony kérdése ma megint aktuális probléma az értelmiség számára.

Illusztráció: Fortepan/Urbán Tamás, 1969

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (123),MúzeumCafé folyóirat (59),Magyar Nemzeti Galéria (58),Szépművészeti Múzeum (49),kultúrpolitika (37),műgyűjtés (33),programajánló (33),történelem (28),irodalom (25),interjú (24),Párizs (24),avantgárd (23),politika (23),kortárs művészet (23),építészet (22),múzeumépítészet (21),fotográfia (20),műkereskedelem (18),gyűjteménygyarapítás (18),Szentendre (18),Petőfi Irodalmi Múzeum (17),videó (16),régészet (15),restaurálás (14),Ludwig Múzeum (14),Műcsarnok (13),Capa Központ (11),műtárgyvásárlás (11),élő MúzeumCafé (11),Nemzeti Múzeum (11),iparművészet (11),restitúció (11),szobrászat (10),Picasso (10),film (10),digitalizálás (10),grafika (10),holokauszt (8),Bécs (8),színház (8),Kiscelli Múzeum (8),Garas Klára (7),Néprajzi Múzeum (7),Kassák Múzeum (7),múzeumpedagógia (6),könyvajánló (6),Allegro Barbaro (6),néprajz (6),világháború (6),Román Csarnok (6),Liget Budapest (6),Power 50 lista (6),Rippl-Rónai József (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),Európai Iskola (5),fotóművészet (5),Ady Endre (5),könyv (5),Értéktár Program (5),aukció (5),New York (5),kortárs (5),Nyolcak (5),rendszerváltás (5),zene (5),Skanzen (4),városi séta (4),örökségvédelem (4),Bartók Béla (4),látogatottság (4),Rembrandt (4),Velence (4),London (4),Louvre (4),Csontváry (4),konferencia (4),wanted (4),MúzeumCafé Díj (4),szocreál (4),Baán László (4),Élő MúzeumCafé (4),Pécs (4),Hopp Ferenc Múzeum (4),Bálint Endre (4),Louvre-Lens (4),Berlin (3),Czóbel Béla (3),emlékezet (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),előadás (3),kulturpolitika (3),Caravaggio (3),Aczél György (3),műtárgyvédelem (3),I. világháború (3),Erdély (3),sport (3),Budapest Galéria (3),Vasarely (3),festészet (3),Bauhaus (3),dizájn (3),ganymed goes europe (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),Derkovits Gyula (3),kézirat (3),Iparművészeti Múzeum (3),impresszionisták (3),műemlékvédelem (3),Vaszary-villa (3),modernizmus (3),Anna Margit (3),Csinszka (2),MúzeumNegyed (2),relikvia (2),múzeumelmélet (2),Fővárosi Képtár (2),Vadak (2),Barcelona (2),Seuso-kincs (2),pop art (2),címlap (2),fortepan (2),Art Market Budapest (2),Modigliani (2),magángyűjtemény (2),örökség (2),MúzeumCafé díj (2),internet (2),kert (2),múzeumi rendszer (2),Holokauszt (2),Román csarnok (2),Artpool (2),Chagall (2),Lektorátus (2),fotó (2),dokumentum (2),Szántó Piroska (2),keleti művészet (2),múzeum (2),Zsolnay (2),Vermeer (2),MúzeumCafé könyvek (2),MűvészetMalom (2),Textúra (2),Ország Lili (2),zsidóság (2),Szeged (2),Milánó (2),Fortepan (1),törénelem (1),Batthyány Gyula (1),megnyitó (1),Sziklakórház (1),kommunikáció (1),krimi (1),gender (1),kastély (1),Győr (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Andrássy (1),Kassák Lajos (1),Trieszt (1),Amerika (1),oktatás (1),Vasarely Múzeum (1),Amszterdam (1),vadászat (1),emlékmű (1),Velencei Biennále (1),Miskolc (1),orosz művészet (1),KEMKI (1),bevándorlás (1),porté (1),Balaton (1),jótékonyság (1),BTM (1),Múzeum-kert (1),Múzeumkert (1),Vatikán (1),art deco (1),Tiszadob (1),Budavár (1),Centre Pompidou (1),installáció (1),emlékmúzeum (1),MOME (1),egyház (1),interaktivitás (1),helytörténet (1),Art Capital (1),op art (1),Pompidou (1),szecesszió (1),Klimt (1),Szombathely (1),Schiele (1),Madrid (1),OSZMI (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),MúzeumCafé könyv (1),temető (1),Színháztörténeti Múzeum (1),belsőépítészet (1),Kijev (1),Moszkva (1),popzene (1),Disputa (1),várostörténet (1),Kecskemét (1),Múzeumok Éjszakája (1),1956 (1),etnográfia (1),El Kazovszkij (1),médiaművészet (1),Bosch (1),nők (1),műkincslopás (1),animáció (1),portré (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),Lengyelország (1),emigráció (1),Leonardo (1),Richard Wagner Múzeum (1),Bayreuth (1),Albertina (1),kultúrtörténet (1),Sopron (1),emlékhely (1),Olaszország (1),beszélgetés (1),Képzőművészeti Egyetem (1),kastélypark (1),Székesfehérvár (1),Nagy-Britannia (1),könyvtár (1),királynő (1),tárlatvezetés (1),Vaszary Villa (1),balaton (1),restitucio (1),szalon (1),Guggenheim Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),MANK (1),kutatás (1),adatbázis (1),Keserü Ilona (1),Duchamp (1),Manet (1),bibliofília (1),Természettudományi Múzeum (1),dinoszaurusz (1),gyerekeknek (1),ajánló (1),Prado (1),Magnum Photos (1),Dada (1),Bukta Imre (1),Csernus Tibor (1),Kratochwill Mimi (1),muzeológia (1),Rómer Flóris Múzeum (1),felújítás (1),hamisítás (1),védettség (1),műemlék (1),Ani (1),Kocsis Zoltán (1),olimpia (1),Vajda Júlia (1),Benczúr Gyula (1),Rozsda Endre (1),Matisse (1),Lucian Freud (1),Vaszary János (1),BÁV (1),Ámos Imre (1),Cloisters (1),Prága (1),veduta (1),MúzeumCafé (1),Nagyvilág (1),Toulouse-Lautrec (1),elhurcolt műkincsek (1),Népessy Noémi (1),Garas Kára (1),Mravik László (1),Sinkó Katalin (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Óbuda (1),Balaton (1),Siófok (1),Ernst Múzeum (1),Velázquez (1),Várkert Bazár (1),erdély (1),szürrealizmus (1),Frida Kahlo (1),Athén (1),Elgin-márványok (1),fotógráfia (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Aristide Maillol (1),kina (1),Munkácsy Mihály (1),Budapest100 (1),egyiptológia (1),Kimt (1), Bécs (1),velence (1),Műemlék (1),MTA (1),porgramajánló (1),Műértő (1),Kína (1),Fabényi Júlia (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Római Iskola (1),Moholy-Nagy László (1),Google Art Project (1),Pinault (1),Christie’s (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),műtárgylopás (1),kultusz (1),Metz (1),közösségi oldalak (1),Guernica (1),retró (1),Vallauris (1),François Gilot (1),szeged (1),gallery weekend (1),Guggenheim Muzeum (1),Gyarmati Fanni (1),Radnóti Miklós (1),Márffy Ödön (1),Debrecen (1),szobor (1),Rijksmuseum (1),kínai művészet (1),progarmajánló (1),városliget (1),századforduló (1),Művészetmalom (1),dada (1),stressz (1)