Címkék: MúzeumCafé folyóirat, műemlék, Ani

Kelet-Törökország nem tartozik a tömegturizmus által előszeretettel látogatott területek közé: évtizedeken keresztül a kurd felkelés bénította meg a déli vidékeket, északon pedig a barátságtalan éghajlat és a hatalmas távolságok riasztották el az érdeklődőket. Ráadásul látnivalóval bőven szolgálnak a barátságosabb, könnyebben megközelíthető tájak is, nem csoda, ha a legutóbbi időkig csak kevés látogatója akadt az olyan messzi tartományoknak, mint Kars.
Kars az utolsó nagyobb város ezen a majdnem kétezer méter magasan elterülő fennsíkon, amely az örmény határ felé még kicsit tovább emelkedik. Az örmény határ felé, amely idestova húsz esztendeje le van zárva. De még ez a blokád is jobb, mint az, ami annak előtte történt – a térség sohasem tartozott a világ békésebb fertályai közé. Nagyjából félórányira Karstól – egy minden túlzás nélkül „holdbéliként” jellemezhető tájon – még éppen az örmény határsáv előtt egyszer csak hatalmas falak magasodnak keresztben az autóúton. A falak mögött sivár rommező terül el egy szakadékoktól határolt földnyelven: az egykor a földkerekség leggazdagabb városai közt számon tartott Ani. Valaha itt volt a térséget – a mai Örményország és Kelet-Törökország legnagyobb részét – uraló Bagratidák királyságának központja, amelyet az „Ezer templom városá”-nak neveztek. A dinasztia fénykorában, a 9. és 11. század között vagy kétszázezer lakosa lehetett, többnyire gazdag örmény kereskedők, akik ekkoriban, a Selyemút északra tolódásával még nagyobb vagyonra és még több ellenségre tettek szert. Habár 1064-ben Alp Arszlan vezetésével a szeldzsukok huszonöt napnyi véres ostrom után elfoglalták a várost – az egykori leírások szerint az utcákon alig lehetett járni a holttestektől – a 13–14. században a különféle hódítók által odaültetett kormányzók fennhatósága alatt még egyszer felvirágzott, hogy aztán a 18. századra csaknem teljesen elnéptelenedjen.

Anit az első levantei utazók fedezték fel maguknak, a többnyire angol Kelet-járók pedig döbbent beszámolókat írtak az elfeledett városról. Miután a vidék 1878-tól orosz fennhatóság alá került, egy bizonyos Nyikolaj Marr – később elkötelezett szovjet nyelvész – 1892-től megkezdte az első rendszeres ásatásokat, amelyek 1917-ben félbeszakadtak. A leletek többségét azonban az ismét bevonuló török csapatok pusztítása elől még sikerült evakuálnia: ezek ma a jereváni múzeum büszkeségei. Ma Ani egyetlen hatalmas szabadtéri múzeum a török műemlékvédelem felügyelete alatt. Most tíz esztendeje, hogy a rommező akadálytalanul látogatható: korábban vagy meg sem lehetett közelíteni – mondván, lezárt katonai terület –, vagy csak hosszas rendőrségi procedúra után, külön engedélyek birtokában és a fényképezés teljes tiltása mellett lehetett eljutni ide. Amióta múzeumként funkcionál, azóta legfeljebb az örmény határhoz legközelebb eső citadellát zárják le olykor. A műemlékvédelem gondoskodott magyarázó táblák kihelyezéséről is, valamint az utóbbi öt évben az állagmegóvás is elindult – igaz, ez az örmény építészettörténettel foglalkozó szakemberek körében nem kevés vitát váltott ki. Mindjárt szembetűnnek például a hatalmas, pirosra festett vasoszlopok, amelyek itt is, ott is a falak aládúcolását hivatottak biztosítani. A megóvni kívánt templomok egykor úgy épültek, hogy a szerkezet magvát egy tufatörmelékből és mészből álló beton alkotja, amelyet kívülről kőlapok óvnak a nedvességtől. A most behelyezett oszlopok egytől egyig ezeket a borítóköveket támasztják alá, amelyeknek viszont statikailag semmilyen szerepük nincs, ráadásul a puszta földön vagy betontömbökön állnak, amelyek a földmozgások hatására emelkednek-süllyednek, így nem csoda, ha néhány vasoszlop már egyszerűen magától kidőlt. Mivel Aniból leginkább néhány templom maradt meg – ezek voltak ugyanis használatban a legtovább néhány elszánt remetének köszönhetően –, így ezek jelentik a város voltaképpeni látnivalóit, belsejük rendbetétele azonban még várat magára. Mivel a régészeti feltárás inkább csak ötletszerűen halad, a szakemberek munkáit nem is mindig könnyű első pillantásra elkülöníteni a most is aktív kincsvadászok árkaitól, tekintve hogy ezek is, azok is a kiásott törmeléket a még feltáratlan helyeken szórják szét. Anit is nyilvánvalóan ugyanaz az átok sújtja, mint a vidék más örmény emlékeit: alakja annyira szimbolikus, és sorsa annyira átpolitizált, hogy nehéz elvárni a helyi hatóságoktól az érdemi figyelmet és a körültekintő gondoskodást. Viszont ugyanennek köszönhetően – és az oszlopoktól eltekintve – megmaradt nagyjából olyan vadregényesnek, amilyennek az első felfedezők láthatták.


Nacsinák Gergely András Ani

Megjelent a MúzeumCafé 38. számában (2013. december-január) 

Komment 0 | Reblog! 0 |


Címkefelhő

kiállítás (113),Magyar Nemzeti Galéria (56),MúzeumCafé folyóirat (55),Szépművészeti Múzeum (47),kultúrpolitika (35),programajánló (29),történelem (27),műgyűjtés (27),interjú (23),kortárs művészet (23),Párizs (22),politika (22),avantgárd (21),irodalom (21),építészet (19),múzeumépítészet (18),műkereskedelem (17),gyűjteménygyarapítás (17),Szentendre (16),fotográfia (16),videó (15),régészet (14),Petőfi Irodalmi Múzeum (14),restaurálás (13),Ludwig Múzeum (13),Műcsarnok (12),műtárgyvásárlás (11),élő MúzeumCafé (11),restitúció (11),szobrászat (10),Nemzeti Múzeum (10),digitalizálás (10),grafika (10),Capa Központ (10),Picasso (9),iparművészet (8),holokauszt (8),Kiscelli Múzeum (7),Garas Klára (7),Bécs (7),film (7),világháború (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),múzeumpedagógia (6),Rippl-Rónai József (6),Allegro Barbaro (6),Román Csarnok (6),Liget Budapest (5),aukció (5),Értéktár Program (5),kortárs (5),rendszerváltás (5),New York (5),könyvajánló (5),Kassák Múzeum (5),színház (5),Nyolcak (5),Power 50 lista (5),Bartók Béla (4),városi séta (4),Csontváry (4),wanted (4),Rembrandt (4),Pécs (4),könyv (4),látogatottság (4),Skanzen (4),Velence (4),örökségvédelem (4),szocreál (4),néprajz (4),Néprajzi Múzeum (4),Bálint Endre (4),Baán László (4),Európai Iskola (4),fotóművészet (4),Élő MúzeumCafé (4),Louvre (4),konferencia (4),Ady Endre (4),Louvre-Lens (4),zene (4),Aczél György (3),emlékezet (3),Czóbel Béla (3),Hopp Ferenc Múzeum (3),I. világháború (3),előadás (3),Bauhaus (3),kézirat (3),modernizmus (3),dizájn (3),Caravaggio (3),London (3),sport (3),Anna Margit (3),Budapest Galéria (3),MúzeumCafé Díj (3),műtárgyvédelem (3),impresszionisták (3),Derkovits Gyula (3),kulturpolitika (3),műemlékvédelem (3),ganymed goes europe (3),Iparművészeti Múzeum (3),magángyűjtemény (2),internet (2),Seuso-kincs (2),Vadak (2),MúzeumNegyed (2),relikvia (2),Art Market Budapest (2),keleti művészet (2),örökség (2),MúzeumCafé díj (2),címlap (2),Modigliani (2),Erdély (2),Ország Lili (2),Vasarely (2),kert (2),Magyar Zsidó Múzeum (2),Textúra (2),múzeumi rendszer (2),Berlin (2),fortepan (2),pop art (2),Barcelona (2),Milánó (2),Artpool (2),Chagall (2),Munkásmozgalmi Múzeum (2),MúzeumCafé könyvek (2),Zsolnay (2),Lektorátus (2),Vermeer (2),fotó (2),dokumentum (2),múzeum (2),MűvészetMalom (2),Szántó Piroska (2),Szeged (2),Holokauszt (2),vadászat (1),kastély (1),kastélypark (1),Bosch (1),médiaművészet (1),Andrássy (1),Fortepan (1),Mravik László (1),emlékmű (1),KEMKI (1),megnyitó (1),nők (1),Cloisters (1),El Kazovszkij (1),Csernus Tibor (1),etnográfia (1),Disputa (1),Vajda Júlia (1),Ámos Imre (1),műkincslopás (1),múzeumelmélet (1),Dada (1),animáció (1),Garas Kára (1),Sinkó Katalin (1),Kassák Lajos (1),Prága (1),műtárgylopás (1),elhurcolt műkincsek (1),porté (1),orosz művészet (1),Balaton (1),Prado (1),törénelem (1),Batthyány Gyula (1),Győr (1),Magnum Photos (1),Népessy Noémi (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),gender (1),kommunikáció (1),Velencei Biennále (1),Óbuda (1),bevándorlás (1),oktatás (1),Vasarely Múzeum (1),Trieszt (1),Amerika (1),popzene (1),várostörténet (1),interaktivitás (1),egyház (1),Centre Pompidou (1),Budavár (1),Román csarnok (1),MOME (1),installáció (1),Bayreuth (1),Moszkva (1),Kijev (1),emlékmúzeum (1),Múzeum-kert (1),BTM (1),Art Capital (1),MúzeumCafé könyv (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),temető (1),helytörténet (1),art deco (1),Vaszary-villa (1),Múzeumkert (1),Vatikán (1),Tiszadob (1),Richard Wagner Múzeum (1),Leonardo (1),Ani (1),muzeológia (1),műemlék (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),védettség (1),portré (1),olimpia (1),Kecskemét (1),1956 (1),Múzeumok Éjszakája (1),Kocsis Zoltán (1),emlékhely (1),Sopron (1),hamisítás (1),zsidóság (1),emigráció (1),Lengyelország (1),Albertina (1),kultúrtörténet (1),Olaszország (1),jótékonyság (1),beszélgetés (1),Képzőművészeti Egyetem (1),Sziklakórház (1),MúzeumCafé (1),Vaszary János (1),dinoszaurusz (1),Művészetmalom (1),dada (1),szalon (1),restitucio (1),századforduló (1),városliget (1),Nagy-Britannia (1),progarmajánló (1),könyvtár (1),kínai művészet (1),Rijksmuseum (1),Székesfehérvár (1),kutatás (1),szobor (1),BÁV (1),Debrecen (1),adatbázis (1),Radnóti Miklós (1),Gyarmati Fanni (1),Csinszka (1),Márffy Ödön (1),királynő (1),Guggenheim Muzeum (1),François Gilot (1),Vallauris (1),szeged (1),közösségi oldalak (1),Keserü Ilona (1),Guernica (1),Duchamp (1),gyerekeknek (1),Balaton (1),Siófok (1),retró (1),Metz (1),Rozsda Endre (1),balaton (1),tárlatvezetés (1),Matisse (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Vaszary Villa (1),Christie’s (1),Pinault (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),Természettudományi Múzeum (1),Google Art Project (1),egyiptológia (1),MTA (1),Toulouse-Lautrec (1),bibliofília (1),Budapest100 (1),porgramajánló (1),Lucian Freud (1),Műértő (1),Fabényi Júlia (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Római Iskola (1),Kimt (1), Bécs (1),Miskolc (1),Nagyvilág (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),krimi (1),Amszterdam (1),Kratochwill Mimi (1),Műemlék (1),velence (1),Bukta Imre (1),stressz (1),Kína (1),Munkácsy Mihály (1),teremőr (1),fotógráfia (1),Bálint Ház (1),Kieselbach Galéria (1),Aristide Maillol (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),Guggenheim Múzeum (1),Manet (1),MANK (1),Moholy-Nagy László (1),Benczúr Gyula (1),Elgin-márványok (1),Athén (1),erdély (1),Frida Kahlo (1),szürrealizmus (1),kina (1),felújítás (1),Várkert Bazár (1),veduta (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Velázquez (1),Ernst Múzeum (1),ajánló (1)