Napokon belül zár a Kunsthistorisches Museum akciójelenetekkel nehezítetten megtekinthető (vagy már úgy sem) Bruegel-kiállítása, ám továbbra is érdemes figyelni az osztrák főváros kínálatát. Rothko, Moser, Kabbala, Wes Anderson és Lichtenstein-ház gyűjteménye – az elkövetkező hónapok kiállításiból szerezgetünk, szigorúan az első félévnél maradva.

Novemberben nyílt és április végéig látható a Kunstistorisches Museumban a különc amerikai filmrendező, Wes Anderson (Holdfény királyság, Grand Budapest Hotel, Fantasztikus Róka úr stb.) és párja, Juman Malouf szubjektív válogatása a múzeum gyűjteményből. Január 13-ig talán Bruegel elviszi a show-t, de utána mindenképpen érdemes betérni, hiszen semmi sem szokványos, ami kikerül Anderson kezei közül.

Ugyanitt március 12-én Mark Rothko negyven fontos művén keresztül mutatják be, hogy a világ egyik legdrágább és legtöbb vitát kiváltó művészére milyen hatást gyakorolt az itáliai és németalföldi reneszánsz festészet és a görög-római mitológia. A kultúrák, korszakok és Rothko művei közötti dialógus ábrázolásához a múzeum saját klasszikus gyűjteményéből is válogat az amerikai művész többnyire a tengerentúlról kölcsönzött képei mellett.

Április 22-én zár Koloman Moser életmű-kiállítása, az itthon leginkább a finom, színes szecessziós üvegeiről ismert tervező csodálatos bútor-, plakát és üvegablak-tervei megtöltik az iparművészeti múzeum (MAK) tereit, emlékezve a bécsi modernizmus egyik legfontosabb, éppen száz évvel ezelőtt elhunyt alakjára.

Az Albertina február 16-án nyitja meg a Lichtenstein-uralkodóház gyűjteményének kiállítását. Az apropót a hercegség 300 évvel ezelőtti alapítása adja: Európa egyik legrégebbi, a mai Bécs melletti területet évszázadokon át birtokló család Schellenbergből és Vaduzból 1719-ben hozta létre a kis államot. A Lichtensteinek 1938-ban hagyták el végleg Bécset és telepedtek le Vaduzban, de palotáik megmaradtak, ahol ma is látható kiállítás a gyűjteményből. Az Albertina most a legkülönlegesebb darabokkal emlékezik az évfordulóra, amelyek között új vételek is láthatók, hiszen a gyűjtemény folyamatosan gyarapodik: Rubens, van Dyck, Waldmüller, Amerling, Makart, gazdag válogatás a klasszikusoktól a biedermeierig, a 900 éves uralkodócsalád ízlése szerint.

Április 6-tól gigantikus Kokoschka-retrospektív nyílik a Leopold Múzeumban, 260 alkotással, amelyeket a világ minden tájáról gyűjtöttek össze. A fókuszban az állandóan úton lévő, a hazájával ellentmondásos viszonyban álló művész áll: Bécsből Prágáig szaladt a nácik elől, majd Londonban kezdett volna új életet (brit állampolgár lett, amit csak két évvel a halála előtt, 1978-ban váltott vissza az osztrákra), majd következett az Egyesült Államok, végül Svájc, ahol utolsó évtizedeit élte. A tárlat július 8-án zár.

Az Alsó-Belvedere január 25-től a Bécsben 1900 és 1938 között alkotó női művészek műveinek ad helyet. A korszakban nem volt könnyű az érvényesülésük, sem az oktatásban, sem a művészeti szervezetekben nem látták őket szívesen, így létrehozták a maguk köreit, ennek köszönhetően egyre nagyobb teret kaphattak a bécsi modernizmus alakításában. Magyar vonatkozása is van a kiállításnak: Kövesházi-Kalmár Elza is szerepel a kiállítók között, aki a Hagenbund művészeivel állított ki a század elején.

Mindig érdemes figyelni a Jüdisches Museum merész választásaira. Ezúttal a zsidó miszticizmus egyik markáns vonala, a Kabbalah áll a középpontban, képző- és iparművészeti vonatkozásai mellett a zene- és filmiparban betöltött szerepéről sem feledkeznek meg, hiszen a popkultúra számos sztárja került közel az irányzathoz, David Bowie-tól Madonnáig. Aki kíváncsi rá, március 3-ig feltétlenül látogasson el Bécsbe.

És ez csak a tavasz!