A múzeumi szakma példamutató összefogásával ezen a hétvégén negyven múzeum ötven műtárgyából rendeznek alkalmi kiállítást a Múzeumok Majálisán. A közös téma a kert, az apropó pedig a Múzeumkert készülő rekonstrukciója. Mi most mindössze egyetlen tárgyat emelünk ki a valóban különleges kínálatból: Oláh Gusztáv díszlettervét Madách darabjához, 1955-ből, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet felajánlásával.

A bicentenáriumi Arany János kiállítás az első igazán komoly "fellépése" a Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatójának, Prőhle Gergelynek, noha az előkészítés jóval a beiktatása előtt, még E. Csorba Csilla irányítása alatt elkezdődött. Most olyat dobtak, ami még a 444 ingerküszöbét is elérte: a beharangozó filmben Budapestre akkreditált nagykövetek szavalják a Családi kört édes akcentussal és állathangokkal. Remélhetjük, hogy a közönség a klip megtekintésénél közelebb merészkedik az emlékév egyik legfontosabb kiállításához, hiszen mégiscsak élőben látható a Kapcsos könyv, a magyar irodalomtörténet egyik legfontosabb ereklyéje.

c

Nincs új a nap alatt: Honoré Daumier pontosan úgy reagált kora politikai és társadalmi történéseire, mint a mai mémgyárosok, villámgyors volt és kíméletlen. A legnagyobb ütéseket a korrupt politikusokra és az olvasó nőkre mérte. Az első ma is áll, a második - reméljük - már idejétmúlt. A balatonfüredi Vaszary Galéria kiállításán jártunk.

A régészet lényege természetesen nem a halál okának megfejtése a megtalált emberi maradványoknál, mégis sokszor hasonló rejtvényekkel, rejtélyekkel találkozik a kutató: szokásokra, közösségek hiedelmeire, testi és lelki betegségek korabeli feldolgozására lehet következtetni, ezáltal pedig kirajzolódik az adott korban és helyen elhelyezhető társadalom sok-sok jellemzője. Budapest alatt több évezred számtalan közössége és társadalma hagyott nyomot, és úgy tűnik, ennek még csak a töredéke ismert. Hihetetlenül gazdag leletanyag lapul még mindig a város alatt - ebből nyújt ízelítőt a Budapesti Történeti Múzeum most nyílt kiállítása.

A fent jelzett állítás két értelemben is igaz: a MűvészetMalom azonos című kiállítása már az első pillanatában rendkívül népszerű, hiszen a kiállítóhely udvara és összes tere teljesen megtelt a megnyitó idején, emellett a tárlat felvetése is igaznak tűnik, a három művésznek majdnem totálisan sikerült eltávolodnia a szentendrei hagyományoktól.

Nosztalgikus, vidám hónapok elé néz a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, mert amellett, hogy mostantól több felvonásban ünnepli alapításának félszázadik évfordulóját, de a MúzeumCafé is egy dupla számmal készül a nyárra, benne sok-sok szabadtérrel, néprajzzal és múzeummal. A most nyílt kis kiállítás egyértelműen jelzi, hogy a lehetőségért megküzdő alapítók nem dolgoztak hiába.

Természetesen nem kizárólag ezért érdemes megtekinteni a kArton Galéria április 7-én záró Négy Negyed című kiállítását, hanem mert négy nagyon tehetséges grafikus anyaga látható - köztük Vidák Zsolté, akinek a tavalyi, Budavár-számunk címlapját is köszönhetjük.

A három leg(el)ismertebb és legdrágább német kortárs képzőművész (Baselitz, Richter, Kiefer) közül ketten Kelet-Németországban kezdték pályájukat, viszonylag fiatalon az NSZK-t választották hazájuknak, később is élesen bírálva a kelet-német művészetet. A legnagyobb kritikus kétségkívül a most Budapesten kiállító Georg Baselitz, akinek három héttel ezelőtt 7 és félmillió fontért árverezte el a Sotheby's a Férfi vörös zászlóval című festményét.

Az utókor általában két történetét szokott hallani Aradi Nóráról: hogy kíméletlen volt ÁVH-s alkalmazottként és hogy rendkívül okos volt, döntésekben időnkén váratlanul nyitott művészettörténészként, retrográd szemlélete ellenére. A szocialista képzőművészet jelképei című kötete ezek közül csak a retrográd szemléletet támasztja alá, legalábbis az azonos című, a Centrális Galériában most megnyílt kiállításon kitett idézetek alapján.

Kevés olyan kivételes adottságokkal rendelkező múzeum van Budapesten, mint a Deák téri Evangélikus, ez persze nem jelenti azt, hogy a tér átmenő forgalmából és turistaáradatából bőven jutna az intézménynek. Ennél többet kell tenni, hogy egy viszonylag apró múzeumot észrevegyenek, ráadásul szeressenek is. Az új állandó kiállítás megtekintése után biztosan állíthatjuk: az Evangélikus Országos Múzeum mindent megtesz a látogatószám és a tetszési index növelése érdekében.