Különleges kiállítást készítenek elő az itáliai romvárosban: a Pompejiből az utóbbi években elcsent, de visszajuttatott tárgyakat tervezik bemutatni, okulásul, hogy az ereklyevadász rendszerint nem boldog a zsákmánnyal. Mindezt levelek százai bizonyítják.
Nem meglepő, hogy a romokat évente felkereső mintegy két és félmillió turista körül több százan elcsábulnak, és megpróbálnak valamilyen tárgyi emlékkel hazatérni. Ennél sokkal váratlanabb, hogy az ereklyék tetemes része vissza is kerül, levélben, csomagban, bocsánatkérő vagy magyarázkodó levél kíséretében. Úgy tűnik, hogy ezekkel a szuvenírekkel nem boldogok a tulajdonosok, az pedig külön tanulmányt érdemelne, hogy milyen magyarázatokkal szolgálnak, amiért hozzájuk került a nevezett tárgy. Bár sosem derülne ki, hogy egy-egy kődarab hová is kerül, a lelkiismeret furdalás hatására mégis igyekeznek megszabadulni tőle, hiszen nem boldogok az emléktárggyal – ez lehet a magyarázata annak, hogy visszajuttatják Pompejibe.
Az ereklyék többnyire nem a legfontosabb, nyilvánvalóan üveg mögött őrzött alkotások közül kerülnek ki, inkább faldarabok, edényekből származó apró cserepek. A legszélsőségesebb eset tavaly októberben fordult elő: egy kanadai hölgy könnyezve sétált be a múzeumba, hogy visszavigyen egy kétezer éves, az egykori színház bejáratát díszítő terrakotta szobortöredéket, amelyet ötven évvel korábban a nászútján vitt el magával.
A szakértők emlékezetnek arra, hogy a Vezúv-környéki romok 18. századi feltárása óta felbecsülhetetlen mennyiségű emléket vittek magukkal a látogatók, már a Bourbonok is tehetetlenek voltak az ereklyevadászokkal szemben.
