Először a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM - The International Council of Museums) történetében magyar tagja lett - egyszerre kettő is - az Executive Board mellett működő, állandóan ülésező munkacsoportoknak és állandó bizottságoknak.

Bár a múzeumok a köztudatban az állandóságot jelentik, a műtárgyak helye és szerepe mégis változhat, elméletben és fizikai értelemben egyaránt. A MúzeumCafé 95. száma a műtárgymozgások jogi, gazdasági, kultúrpolitikai és múzeumelméleti felvetéseit veszi sorra.

Ezzel a mondattal zárta házigazdaként elmondott köszöntő beszédét Fabényi Júlia két hete, a Pulszky Társaság díjkiosztó programján. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy a Ludwig Múzeum főigazgatóját hidegen hagyják a környezetszennyezés okozta károk, ám a múzeumi vezetők aggodalma nem alaptalan, amikor a kulturális örökség elemeit veszik célba a tiltakozók.

Hogyan gyűjtik, dolgozzák fel és állítják ki a múzeumok a háborúk, forradalmak emlékeit? Hogyan veszélyeztetik a politikai konfliktusok az épített és tárgyi kulturális örökséget? Milyen helyi és nemzetközi összefogás lehetséges a veszélyeztetett intézmények és gyűjtemények megmentésére? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a MúzeumCafé 91. lapszáma.

Németh István Hollandiában az első világháború éveiben született háborúellenes grafikai anyagból mutat példákat, Rockenbauer Zoltán írása szintén ezeket az éveket idézi fel, melyek végső csapást mértek a Franciaországban érlelődő magyar kubizmusra. Kalla Gábor a közel-keleti konfliktusok nyomán működő illegális műkereskedelem természetét vizsgálja, míg Varga Lujza a Vöröskereszt genfi múzeumát mutatja be. Basics Beatrix körképében a háború mint festészeti téma kap szerepet. Polgár Balázs (Hadtörténeti Múzeum) a háborús régészet sajátosságairól és az aktuális kutatásokról válaszolt Gréczi Emőke kérdéseire.

A jelen helyzetre reflektál Berényi Mariann írása a hazai és külföldi intézmények összefogásáról az ukrajnai krízishelyzet kapcsán, illetve Bazsó Borka beszélgetése Ihor Poshyvailóval, a Maidan Museum vezetőjével.

Magyaróvári Fanni Izabella és a Sebestyén Ágnes Anna a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítóterét, a Walter Rózsi-villát és a benne megnyílt kiállításokat mutatja be. A MuseumDigit konferencia eddigi történetét Sz. Fejes Ildikó vázolja fel.

A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Karácsony Ágnes állította össze. A portréfotót Szilágyi Lenke készítette. A lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

Fotók: Áment Gellért

1920. február 8-án indult az első vonat Hollandiába 600 magyar gyermekkel. A következő tíz évben összesen 60 ezren töltöttek az itthon adottnál egészségesebb hónapokat Hollandia mellett Belgiumban, kevesebben Svájcban, Svédországban és Angliában az Országos Gyermekvédő Liga, de elsősorban az önzetlen vendéglátók jóvoltából. A centenárium alkalmából tervezett kiállítást a járvány az idei évre sodorta a Budapesti Történeti Múzeumban, ám a halasztás talán még gazdagította is a kiállítható anyagot, ami feltehetően tovább bővül a témára irányított figyelemnek köszönhetően.

The Crown - II. Erzsébet életrajzi sorozata a Netflix egyik legnézettebb programja, három évada látható, további kettő készül, ezzel kihúzzák - majdnem - napjainkig a brit királynő (és birodalma) élettörténetét. Aki ismeri a sorozatot, tudja, hogy időnként kellemetlen, elhallgatott epizódok is előkerülnek a királyi család életéből - a harmadik évadban egy egész (az első) rész koncentrál Sir Anthony Bluntra, a királyi gyűjtemény kurátorára, nem véletlenül.

Miután a Covid-19 okozta világjárvány a múzeumok nagy részét bezárásra, a múzeumi rendszert leállásra és bizonytalan kimenetelű újraindításra kényszerítette, az amúgy is padlót fogott területnek most a Black Lives Matter-üggyel is szembe kell néznie. A folyamatosan jelen lévő, és időnként fellobbanó posztkolonializmus kérdése, a múzeumokban őrzött egykori gyarmati tárgyak problémája most újra napirendre kerül, csak véresebben, mint eddig.

Nagy a kísértés, hogy már most a MMOK első összmúzeumi konferenciája (1950. április) jegyzőkönyvének a végére lapozzunk, ám a csattanót a végére illik hagyni, ezért egy nagy levegővel nekiállunk Pogány Ö. Gábor beszédének a Fejlődéstani Kiállítás tanulságairól, ám mivel ez lesz a beszámoló utolsó része, így ezúttal a csattanó sem marad el.

A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának első összmúzeumi konferenciájának (1950. április 20-22.) jegyzőkönyvét kezdtük el részletekben feldolgozni. Első részünkben Ortutay Gyula általános bevezetője, majd Pogány Ö. Gábornak a vidéki múzeumvezetők előtt elmondott beszéde után a hozzászólások következtek. PÖG kifejezetten azt kérte, hogy csak az "elvi kérdésekhez" fűzzenek észrevételeket.

Ígéretünkhöz híven ismertetjük a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja első összmúzeumi konferenciájának (1950. április 20-22.) anyagát. Elsőként a MMOK-ot vezető Ortutay Gyula, és ekkori helyettese, Pogány Ö. Gábor beszédét foglaljuk össze. Megjegyzéseinket dőlt betűvel jelezzük.