Fontos évfordulót ünnepel Bécs: az első, német nyelvterületen megrendezett világkiállítás 150. évfordulóját. Májustól több program is az 1873-as, Práter-beli eseményre emlékezik, de a képzőművészet sem szorul háttérbe - hiszen Bécsről beszélünk!

Ha valaki igazi mid-century hangulatra vágyik, jusson el Bécsbe, az iparművészeti múzeum (MAK) kiállítására, ahol egy rendkívüli magángyűjtemény tárgyainak látványában gyönyörködhet. A tárlaton 300 tárgy szerepel a bécsi galerista, Georg Kargl (1955-2018) bakelit-gyűjteményéből.

Úgy tűnik, hogy Christo mégsem áprilisban csomagolja be a párizsi Diadalívet, ezzel pedig gyakorlatilag dől a Pompidou közeljövőre tervezett programja, de látnivaló így is lesz bőven a honfitársaink által e célból legszívesebben felkeresett nagyvárosokban.

Bár a szakértőknek eddig arról sem volt tudomásuk, hogy Albrecht Dürer járt Bécsben, elképzelhető, hogy ennek első nyomát egy most előkerült falkép adhatja, amelyet a székesegyház ajándékboltjának falrészletén próbálnak beazonosítani.

Pár hete nyílt, az ünnepek alatt Bécs egyik legnépszerűbb programja volt, és május végéig még látható: a Holdra szállás 50. évfordulója alkalmából rendeztek látványos, okos és szórakoztató kiállítást a Természettörténeti Múzeumban.

Ki miért megy mostanában Bécsbe? Az adventi fényekért és illatokért? Dürerért? Carravaggióért és Berniniért? A sorban talán csak ezek után következik Pierre Bonnard kiállítása a Kunstforumban, holott olyan atmoszférában sétálhat a látogató a kiállítóterekben, mintha a színpompás francia Riviérán töltene egy kis időt az egyre szürkébb tél helyett. Bonnard a pálmafák, a kertek, a zöldek és rózsaszínek, a tükör előtt álló aktok festője.

Városi múzeumok, a városok mint múzeumok - ez a központi témája a MúzeumCafé 73. számának.

Napokon belül zár a Kunsthistorisches Museum akciójelenetekkel nehezítetten megtekinthető (vagy már úgy sem) Bruegel-kiállítása, ám továbbra is érdemes figyelni az osztrák főváros kínálatát. Rothko, Moser, Kabbala, Wes Anderson és Lichtenstein-ház gyűjteménye - az elkövetkező hónapok kiállításiból szerezgetünk, szigorúan az első félévnél maradva.

"Menő" emberek a komolyzene világában mindig voltak és lesznek, de Leonard Bernsteinhez hasonlóan népszerű figurát keveset találunk a zenetörténetben. Popsztárként élt és popsztárként szerették. Bécs több múzeuma is ünnepli születésének 100. évfordulóját.

Nem, a bécsi Bruegel-kiállításon nem csak festmények és grafikák láthatók, bár a lényeg nyilván az, hogy - állítólag - utoljára látható egyben az életműből minden elérhető alkotás. A tárlat ennél sokkal több: az első gondolattól a mű megvalósulásáig végigkövethető a festő technikája, milyen eszközöket használt, melyik szín, vonal, folt hogyan került a fára vagy vászonra és milyenek voltak valójában azok a használati tárgyak, amelyek az életképeken feltűnnek. Egy géniusz közel 500 éves virtuális műterme látható, a kiállítással párhuzamosan.