Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
MúzeumCafé

Az MNG és a PIM is vásárolt Füst Milán gyűjteményéből

műkereskedelem műgyűjtés gyűjteménygyarapítás festészet

Bár a Füst Milán Fordítói Alapítvány műtárgyanyaga több közgyűjtemény látókörébe is került az elmúlt évtizedekben, végül mégis a műkereskedelemben kötött ki 32 festmény és grafika. A Kieselbach Galéria ma esti árverésén mégis jutott a múzeumoknak egy-egy alkotás: a Magyar Nemzeti Galéria Berény Róbert Weiner Leó portréját, a Petőfi Irodalmi Múzeum ugyancsak Berény Füst Milán portréját vásárolta meg 65, illetve 14 millió forintért. Mindkét múzeum az elővételi jogával élt (amit a helyszínen tartózkodó főigazgatók jeleztek), hiszen a művek védettek voltak.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megjelent a MúzeumCafé Forma

MúzeumCafé folyóirat iparművészet

Mit értünk Esterházy-kincstár alatt és mit tudunk most a Seuso-kincsről? Hogyan készül az újranyitásra az Iparművészeti Múzeum? Hogyan járul hozzá egy kiállítás sikeréhez a látványterv? Miért működik többféle iparművészeti múzeum működik Berlinben és miért különleges a bécsi MAK alapítása? Iparművészet és dizájn a múzeumban, a MúzeumCafé 62. számában.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


VIDEÓ: Digitálisan már felépült a Néprajzi Múzeum

videó Néprajzi Múzeum Liget Budapest múzeumépítészet

Néhány nappal azt követően, hogy lezárult a Néprajzi Múzeum Kossuth téri korszaka, bemutatták a Napur Architect által tervezett új épület látványtervét. Mutatjuk!

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Hol volt a Sanghay, ahol a konzervatív budai mulatott?

kiállítás Hopp Ferenc Múzeum film építészet

Néhány hónapja még megvolt a legendás Sanghay mulató berendezésének utolsó darabja, a bejárat vasrácsa a szálló darvakkal a Bartók Béla úton, de mára azt is eltávolították. A Hopp Ferenc Múzeum kiállítása legalább az emlékét életben tartja. Saly Noémi előadásán jártunk, a Sanghay-Shanghai című tárlat programján.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A(z erdélyi) nő kétszer

Nemzeti Múzeum politika Erdély néprajz programajánló

Mi a közös egy hollywoodi film és a Nemzeti Múzeumban most megnyílt kiállítás főszereplője között? Hogy A nő kétszer című romantikus mozi főhőse, a Gwyneth Paltrow alakította Helen és Anna, a Változatok székely asszonysorsra című kiállítás középpontjában álló figura egyaránt két különböző úton folytatja életét (hiszen fikció mindkettő), a két út azonban ugyanoda torkollik, mintha a sors eleve elrendeltetett lenne.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kettős búcsú avagy így éltek a múzeumok a Kúriában

múzeumépítészet kultúrpolitika kiállítás Munkásmozgalmi Múzeum Néprajzi Múzeum Magyar Nemzeti Galéria

Az előttünk álló hétvégén bezár az a Néprajzi Múzeum, amelyik az egykori Kúria épületében működött és megszűnik az a múzeum tér, amelyik ha kényszerből is, de mégiscsak bő fél évszázadig három intézménynek is otthont adott: a Munkásmozgalmi Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a Néprajzi Múzeumnak. Egy korszak lázárult.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„Tűzd föl a szárnyaidat barátocskám” – Kassák háromszor

 

kiállítás irodalom avantgárd színház Kassák Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum Színháztörténeti Múzeum

Évekig tartotta magát a szokás, hogy minden év márciusában a Kassák Múzeum megünnepelte a névadó születésnapját, egy kiállítással, egy hangversennyel (még Csaplár Ferenc igazgatása idején), később akár egy konferenciával is. Állítólag ez az özvegy kifejezett kérése volt, aki a hagyatékot a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezésére bocsátotta. Az idei kettős ünnep (Kassák születésének 130., halálának 50. évfordulója) apropóján, ha nem is márciusban, de három kiállítás nyílt egy-egy hét különbséggel a PIM három intézményében, a Károlyi-palotában, a Kassák Múzeumban és az ugyancsak ma már filiálé Országos Színháztörténeti Múzeum Bajor Gizi Színészmúzeumában, alaposan körüljárva az avantgárd magyar mesterének szerteágazó tevékenységét.

 

kiállítás irodalom avantgárd színház Kassák Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum Színháztörténeti Múzeum

Valójában három kiállítás nem lenne elég bemutatni, mi mindenre volt képes Kassák íróként, költőként, festőként, tervezőként, szerkesztőként, előadóművészként, szervezőként, kultúrpolitikusként, így a kurátorok (Galácz Judit, Sasvári Edit, Szeredi Merse Pál) megmaradtak az életmű egyik legizgalmasabb korszakánál, az 1920-as éveknél. Az 1919 után – sokakkal együtt – emigrálni kényszerült művész Bécsben dolgozott ebben az évtizedben, nemcsak a betiltott MA folyóiratot keltette életre, de a lap körét is aktivizálta, újabb neveket bevonva, immár a nemzetközi avantgárd egyik jelentős fórumaként. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának középpontjában a bécsi MA áll, és különös módon itt kap nagyobb hangsúlyt a képzőművészet, míg a Kassák Múzeum tárlatán a névadó irodalmi munkássága kerül előtérbe. Két legismertebb irodalmi művének egyike, A ló meghal és a madarak kiröpülnek (a másik az Egy ember élete lehetne, de ez nyilván szubjektív) adja a kiállítás címét és témáját: az önéletrajz, amely – mai felfogásban – egyfajta road movie-nak tekinthető, amikor a főhős a szülővárosából útnak indulva,  Európa nagyvárosait bejárva munkásból művésszé válik. Mivel nem egy könnyen megérthető, dadaista szabadversről beszélünk, ezért a múzeum egy önálló honlapon próbálja meg ábrázolni ennek a fizikai és szellemi utazásnak az állomásait. 

kiállítás irodalom avantgárd színház Kassák Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum Színháztörténeti Múzeum

A harmadik kiállítás a helyszínként kiválasztott intézményhez méltóan Kassák körének színházi világával foglalkozik. Rengeteg, talán most először látható dokumentum emlékezik a nagyszínpadi színészként indult Kassákné Simon Jolánra, aki Bécsben már dadaista szavalóesteket rendez, azokra a művészekre, Palasovszky Ödöntől Bortnyik Sándoron át Hevesy Ivánig, akik a rövid, de annál emlékezetesebb avantgárd színházi előadásokat álmodták és valósították meg. A Zöld Szamár Színház mindenképpen emblémája lehetne ennek az összművészeti csodának, amelyben keveredett a balett, a kabaré, az improvizáció és a gépek adta zajok használata. Hogy nagyjából hogyan nézett ki egy ilyen előadást, azt a kurátorok és Rudas Klára látványtervező köré szerveződött csoport (mint írógép-orkeszter) rekonstruálja, ami a kiállításon vetített videón megtekinthető. A Színházi Élet kritikája „érdekes és rokonszenves” előadásnak látta a Zöld Szamár egyik produkcióját, de a korabeli kritika általában nem volt ennyire elnéző.


Ahogy Kassákkal szemben sem, erről a Kassák Múzeum kiállításán is értesülhetünk. De azóta eltelt közel száz esztendő, Kassák kultusza egyre csak erősödik, elismertsége kétségtelen, és ebben a három, február végéig nyitva látható kiállítás nyilvánvalóan még nagyon sokat fog lendíteni.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Miért szeretjük azt, ami nemrég még kínos volt?

kiállítás Magyar Nemzeti Galéria kortárs művészet kultúrpolitika

1991-ben rendezte meg a Magyar Nemzeti Galéria a Hatvanas évek - Új törekvések a magyar képzőművészetben című kiállítást (a kurátorok: Beke László, Dévényi István és Horváth György). Most pedig bő negyedszázaddal később ugyanabban az intézményben megnyílt a Keretek között (a kurátor: Petrányi Zsolt), mintegy ellenpólusaként a korábbi tárlatnak. Akkor a rendszerváltásnak a kultúrára gyakorolt hatásaként azt mutatták be, ami nem látszott, nem látszhatott, most pedig az ellenkezőjét, a hivatalos és támogatott művészetet. Akkor azok a művek voltak a kánonon kívül, most pedig ezek.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kihagyhatatlan kiállítások magángalériákban

kiállítás történelem Párizs műgyűjtés Európai Iskola Szentendre restitúció
Egy muzeológiai folyóiratnak alapvetően nem faladata a kereskedelmi galériák programjaira felhívni a figyelmet, de megteszi önszorgalomból, hiszen egyszeri és megismételhetetlen tárlatok nyíltak és nyílnak mostanában, ettől kezdve pedig teljesen mindegy, ki vagy mi a fenntartó.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Lehet-e múzeum a sírkert? - Temető, panteon, parcella

MúzeumCafé folyóirat temető történelem örökség

A kocogókból, gyerekkocsit toló anyukákból, fényképezőgéppel, útikönyvvel felszerelt turistákból lassan többen lépik át az egykori Kerepesi, majd Mező Imre, ma Fiumei úti sírkert kapuját, mint a sírokat látogató hozzátartozók. Ma már egyszerű földi halandó - ha nincs családi sírboltja - legfeljebb szórásos temetéssel nyugodhat a százados platánok és nemzeti nagyságaink társaságában. Kizárólag a Boross Péter vezette Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság dönt arról, hogy ki érdemes arra, hogy a Kerepesibe temessék. A temetőt pedig az annak titkárságaként is működő, 2013-ban létrehívott Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) vette át 2016 májusában.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megjelent a MúzeumCafé Kert

MúzeumCafé folyóirat kert történelem irodalom szobrászat

Milyen szobrok bújnak meg az Epreskert lombjai között? Melyik csodálatosabb: Monet kertje vagy a művek, amelyeken megörökítette? Válhat-e pihenőparkká egy temető? Hogyan lett a szigligeti Esterházy-birtokból az irodalom kertje? Milyennek képzelte el Nebbien Henrik a Városligetet a 19. század derekán? Milyen sors vár a védett és védendő kertekre, kastélyparkokra Magyarországon? A MúzeumCafé 61. száma a tájjal mint műemlékkel foglakozik, emellett természetesen számos egyéb témát is feldogoz a hazai és nemzetközi muzeológia világából.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


VIDEÓ: akik máshogy látják a műtárgyakat

videó Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria
Nemrégiben indult a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria rövidfilm-sorozata arról, hogyan mely műtárgyakat tartják kedvencüknek az intézmény munkatársai. Váratlan választások, tanulságos indoklások.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Tanmese Maurer Dórával: hogyan vált az alkalmazkodó művészetből avantgárd

kiállítás Magyar Képzőművészeti Egyetem kortárs művészet grafikaA Magyar Képzőművészeti Egyetem egy olyan kiállításra vállalkozott, amelyik bármely múzeumnak, nagyobb kiállító intézménynek is dicsőségére vált volna: a grafikus Maurer Dóra pályaképét mutatja be, egyfajta fejlődésregényt, amely egyszersmind a magyar neoavantgárd fejlődésregénye is lehetne.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Napóleon elől menekült Pestig Széchényi Ferenc könyvtára

Nemzeti Múzeum Szépművészeti Múzeum múzeumépítészet MúzeumCafé könyv történelem gyűjteménygyarapítás

Ünnep a MúzeumCafénak és remélhetőleg ünnep a hazai művészettörténész szakma számára a MúzeumCafé könyvek 3. darabjának megjelenése: Tóth Ferenc, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Gyűjteményének munkatársa írta meg a magyarországi művészeti gyűjtemények 1802 és 1906 közötti történetét Mű-Kincs-Tár címmel. Mi történt Széchényi Ferenc ajándékozási szándékának hivatalossá tételétől a Szépművészeti Múzeum megnyitásáig?

Tovább
Megosztom ezt a cikket


WANTED SKANZEN ROBUR!

Skanzen néprajz MúzeumCafé folyóirat
A szabadtéri néprajzi múzeumok többsége úgy jön létre, hogy más településeken elbontott házakból, azok berendezéséből keletkezik egy mesterséges múzeumfalu, amelynek segítségével bemutathatók az egyes tájegységek építészeti jellemzői, tárgyhasználata és az életmód más tájegységektől eltérő sajátosságai. A szentendrei Skanzen valóban a semmi közepén született meg a hatvanas-hetvenes évek fordulóján. Az intézmény a saját 50. születésnapja alkalmából most viszonozza az érintett több száz magyar település nagyvonalúságát és egy erre a projektre felújított Robur kisbuszban virtuálisan visszaviszi az egykori gesztus dokumentációját.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Szentendre, teljes mellszélességgel

Szentendre Art Capital kortárs művészet

Talán még pontosabban méri ki a "régi" és a "mai", a "hazai" és a "külföldi", a "helyi" és a "vendég" művészek részvételét az idei Art Capital, mint ahogyan tavaly tette. Bizonyára nem véletlenül, hiszen központi témája ezúttal az OTTHON, és mert az előző alkalom tapasztalatával már tudható, miért jön a látogató és mire ugrik a szakma. A kiállítások egy része már megnyílt, a programok java még csak most következik Szentendrén.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Pop-up vívás a Nemzeti Múzeumban

kiállítás Nemzeti Múzeum sport történelem

A vívó flashmob csak percekig, a bajnokság pár óráig, a vívástörténeti kamarakiállítás csak két napig lesz látható a Nemzeti Múzeumban (az előbbi a lépcsőjén és a kertjében szombat délben, az utóbbi pedig a hétvégén), de ilyenkor fáj a legjobban a sportmúzeum hiánya, ugyanis már egyetlen kicsi teremben annyi minden összesűríthető a 20. századi magyar történelemből, kizárólag sporteszközök és trófeák kiállításával.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Ország Lili és barátai

MúzeumCafé folyóirat könyv avantgárd Magyar Nemzeti Galéria Ország Lili
Nehéz felidézni azt, aki már sok évtizede nem él, s barátai közül is már csak kevesen tudnak rá emlékezni. Ország Lili 1926. augusztus 8-án született, Oesterreicher Lívia néven. 1978. október 1-jén halt meg, s én 1977 tavaszán találkoztam vele utoljára. Különleges találkozó volt, mert - szokásától eltérően - legszemélyesebb érzelmeiről beszélt, arról a szerelemről, ami Vasilescu Jánoshoz fűzte - s akinek nevét egyébként nem említette. Láthatóan a legfontosabb az volt számára, hogy ez a kapcsolat továbbra is rejtett, titkos legyen, rettegett attól, hogy kiderüljön. Ugyanolyan szenvedélyesen, majdnem megszállottan elemezte ezt a különös kapcsolatot, mintha a képeiről beszélt volna, mint ahogy azt korábban néha megtette. Passuth Krisztina írása.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Feszültség: kié a Krím-félsziget kulturális öröksége?

régészet politika

Miután Putyin elnök a napokban "Oroszország Mekkájaként" emlegette a Krímen lévő Kherszonészosz görög városállam maradványait, az ukrán hatóságok és szakemberek a felháborodásuknak adtak hangot - a manapság háborús övezetként deklarált Fekete-tengeri félsziget és az említett régészeti lelőhely fontos része az ukrán gyökereknek és identitásnak.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Karinthy-villa, Kozma-villa, Vitéz panzió

építészet irodalom helytörténet
A három név ugyanazt a siófoki épületet illeti, ki hogyan nevezi a Batthyány utcai villanegyed (egykori Fürdőtelep) egyik, mára borostyánnal csaknem teljesen eltakart egyemeletes és amúgy sem túl hivalkodó házát. A kevesek egyike, amelyik még hasonlít eredeti önmagára - mivel szerencsére nem sikerült néhány évvel ezelőtt értékesíteni. A kerítésre elhelyezett márványtáblát, mely szerint itt hunyt el Karinthy Frigyes, szintén lassan elnyeli a zöld. Akinek számít, időről időre felhívja a figyelmet rá, nehogy sok más környékbeli villával együtt a virágzó balatoni ingatlanpiac áldozatává váljon.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Utolsó figyelmezetés: irány az Iparművészeti Múzeum!

Iparművészeti Múzeum iparművészet dizájn építészet Bauhaus art deco

Miért szeretjük az ötvenes- kora hatvanas évek iparművészeti tárgyait és miért nem az ugyanekkor készült képzőművészeti alkotások többségét? Mert míg a formatervezés nagyjából megúszta a szocreált, és ügyesen átmenthetők voltak a legjobb art deco hagyományok a húszas-harmincas évekből, addig a festészetben, szobrászatban komoly törést okozott az 1945 utáni másfél évtized kötelező realizmusa és absztraktellenessége. Ugyan a más tervezőket is felvonultató Breuer újra itthon kiállítás zömében a két világháború közötti, Bauhaus-hatású iparművészet magyarországi példáit mutatja be, mégis lehet tanulsága, hogy a késő hatvanas évektől megjelenő és idővel egyre silányodó tömegbútorokig milyen sokáig és milyen makacsul tartotta magát a fénykor modernizmusa.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Tiszadob: igen is meg nem is

Tiszadob történelem iparművészet építészet

Andrássy Katinka, a "vörös grófnő" a Kádár-kor egyik "bezzeg" figurája volt: az arisztokrata, aki szerette a rendszert és akit a rendszer is szeretett. Az 1985-ben elhunyt szépséges Károlyiné kultusza egy kicsit halványodott a rendszerváltás után, majd mostanra újjáéledt: önéletrajza alapvető irodalom az 1945 előtt társadalomtörténet kutatói és kedvelői számára, pláne hogy tárgyi nyomai a szétzúzott történelmi arisztokráciának alig maradtak. Mindennek igazi jelképe ma Tiszadob.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Poliészter otthonka, alumínium ételhordó, világvevő rádió

Skanzen néprajz kiállítás

Miközben lapunk az idén ötven éves szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot ünnepli, a skanzen is újabb kiállítást nyitott az évforduló tiszteletére. Áprilisban ötven tárgy és ötven megszólaló ötven történetén keresztül tekintették át az intézmény elmúlt fél évszázadának emlékezetes pillanatait (ma is látható persze), június óta pedig egy "életmódtárlat" segítségével idézik fel azt a kort, amelyben a múzeum fogant. Ez a Hé '67! Remek családi program, de nagyjából 40 fölött emelkedik a pulzus.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Művészsimogató – Gilbert és George Budapesten

kiállítás Ludwig Múzeum kortárs művészet

Boldog-boldogtalan sorban állt egy közös fotóért, egy autógrammért, egy mondatért, pedig közel sem akkor sztárok (a magyarországi köztudatban biztosan), mint Damien Hirst vagy akár mint Lucian Freud volt. A Ludwig Múzeum kiválóan felvezette a kiállítást, a két művész (bocsánat: két ember, egy művész) pedig tökéletesen alkalmas volt erre a szerepre.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Nemes Csaba az Albertina "válogatottjában"

kiállítás kortárs művészet Bécs grafika gyűjteménygyarapítás

A bécsi képtár az elmúlt években jelentős kortárs anyaggal bővítette a gyűjteményét. Ebből az anyagból válogat a napokban nyíló "új szerzemények" kiállítása, amelyen helyet kap Nemes Csaba Hotel Metropole című rajzsorozata is.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A csuklóhoz bilincselt Rembrandt utazása – Garas Klára emlékére

Szépművészeti Múzeum Garas Klára Aczél György kultúrpolitika világháború restitúció műtárgyvásárlás

(A Szépművészeti Múzeum 99. évében elhunyt egykori főigazgatójára emlékezünk ezzel a 2012-ben készült életútinterjúval.) Kapcsolata a Szépművészeti Múzeummal csaknem kilencven éve tart. Meghatározó élménye Szinyei Merse Pál Pacsirtájával való találkozása, amelyet akkor még itt állítottak ki, és attól a pillanattól kezdve tudatosan készült arra a pályára, amelynek minden pillanatát ebben az intézményben töltötte. Kapcsolata ma is élő a múzeummal, ahol gyakornokként, tudományos munkatársként, majd főigazgatóként végigkövette - és később irányította - a világháború és a rendszerváltás közötti évtizedeket a háborús nyomok eltakarításától a fővárosi közgyűjtemények átszervezésén át a múzeum külhoni bemutatkozásainak lebonyolításáig. Kutatási területe a régi magyar művészet, de számos tanulmányt publikált - a magyaron kívül négy másik nyelven is, fordítás nélkül - a múzeum külföldi kincseiről, a Magyarország területén alkotó külföldi művészekről. Ami pedig a nevéhez fűződő kiállításokat illeti, vallja, hogy politikai nyomás jellemzően nem, csak anyagi és technikai gondok nehezítették a munkáját. A lényeges dolgok pedig nem változnak: a múzeum állandóan kevesebb pénzből gazdálkodott, mint amennyire szüksége lett volna, a művek külföldre való utaztatása pedig mindig is "gyomorfájást" okozott, függetlenül attól, hogy korszerű körülmények között szállítják, vagy a karhoz láncolva viszik a vonaton - ahogyan ő tette egykor Rembrand két rajzával. )

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kérj Abigéltől a PIM-ben!

kiállítás irodalom Petőfi Irodalmi Múzeum
Ha egy magyar irodalmat nem ismerő külföldi betévedne a Petőfi Irodalmi Múzeum Szabó Magda kiállítására, azt hihetné, hogy egy színésznő emlékét elevenítik itt fel: tetemes mennyiségű fotón jelenik meg a hatvanas-hetvenes évek dívája, a kornak megfelelően vastagon megrajzolt szemkontúrral, igéző tekintettel, méltóságteljes testtartással, mindig elegáns enteriőrben. A száz éve született írónő biztos kézzel építette saját mítoszát írásaival és nyilvános megjelenéseivel, ez a kiállítás pedig méltó elismerése ennek.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Miért éppen a Zichy-kastélyba került Vasarely múzeuma?

Szépművészeti Múzeum Vasarely kultúrpolitika

Bő egyéves rekonstrukció után június 20-án nyílik újra a Vasarely Múzeum az óbudai Zichy-kastélyban. Lapunk egy korábbi írásában a kastély múzeumnegyeddé alakításának folyamatát tekintette át. Ebből idezzük a Vasarely Múzeumra vonatkozó részt: kik és hogyan döntöttek arról, hogy a világhírű művész ajándékából éppen ott és akkor nyíljon kiállítás.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kommunista Mr. és Mrs. Smith a Kádár-kori vendéglátásban

politika kiállítás

D. Kardos Éva neve ma már nem sokat mond, pedig nem akármilyen életpálya volt az övé: Rákosi unokahúgaként gyerekkorától hírszerzőnek és partizánnak képezték Moszkvában, itthon a belügyben dolgozott, majd luxusprostituált lett a legmenőbb budapesti szállodákban. Nos, ő az egyik mellékszereplője az Ügynök a bárpultban című kiállításnak, amely a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban nyílt a közelmúltban.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Örökségvédelem avagy "kizoomolni a napi trágyapakolásból"

régészet építészet kultúrpolitika műemlékvédelem

Az MTA köztestületi tagjaiból létrejött Stádium 28 kör szervezett fórumot az örökségvédelemről az ELTE Gólyavárában. Marosi Ernő megnyitója, Mélyi József vitaindítója és a meghívottak "vitája" végül csak a problémák felsorolására adott lehetőséget, az egyetlen megnyugtató mondat pedig arra vonatkozott, hogy a MÜPÁ-nak remek az akusztikája.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Egy évforduló apropóján – a leghírhedtebb Tóth László a világon

szobrászat restaurálás Vatikán

Az olasz sajtó egy fontos évfordulóra emlékezett a hétvégén: 1972. május 21-én egy őrült magyar megtámadta Michelangelo Piétáját a Szent Péter bazilikában. Bár a kalapács nyomait eltűntették, a golyóálló üveg, ami mögött ma az alkotás látható, minden nap emlékeztet "honfitársunk" hőstettére.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A betiltott Paradicsom 1955-ből – egy különleges kiállítás különleges darabja

kiállítás programajánló színház politika Nemzeti Múzeum Múzeumkert

A múzeumi szakma példamutató összefogásával ezen a hétvégén negyven múzeum ötven műtárgyából rendeznek alkalmi kiállítást a Múzeumok Majálisán. A közös téma a kert, az apropó pedig a Múzeumkert készülő rekonstrukciója. Mi most mindössze egyetlen tárgyat emelünk ki a valóban különleges kínálatból: Oláh Gusztáv díszlettervét Madách darabjához, 1955-ből, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet felajánlásával.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Arany-élet a PIM-ben

kiállítás irodalom Petőfi Irodalmi Múzeum

A bicentenáriumi Arany János kiállítás az első igazán komoly "fellépése" a Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatójának, Prőhle Gergelynek, noha az előkészítés jóval a beiktatása előtt, még E. Csorba Csilla irányítása alatt elkezdődött. Most olyat dobtak, ami még a 444 ingerküszöbét is elérte: a beharangozó filmben Budapestre akkreditált nagykövetek szavalják a Családi kört édes akcentussal és állathangokkal. Remélhetjük, hogy a közönség a klip megtekintésénél közelebb merészkedik az emlékév egyik legfontosabb kiállításához, hiszen mégiscsak élőben látható a Kapcsos könyv, a magyar irodalomtörténet egyik legfontosabb ereklyéje.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Daumier, a mémgyáros

c

kiállítás grafika politika Szépművészeti Múzeum kortárs művészet Vaszary-villa

Nincs új a nap alatt: Honoré Daumier pontosan úgy reagált kora politikai és társadalmi történéseire, mint a mai mémgyárosok, villámgyors volt és kíméletlen. A legnagyobb ütéseket a korrupt politikusokra és az olvasó nőkre mérte. Az első ma is áll, a második - reméljük - már idejétmúlt. A balatonfüredi Vaszary Galéria kiállításán jártunk.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Budapesti helyszínelők

kiállítás régészet BTM

A régészet lényege természetesen nem a halál okának megfejtése a megtalált emberi maradványoknál, mégis sokszor hasonló rejtvényekkel, rejtélyekkel találkozik a kutató: szokásokra, közösségek hiedelmeire, testi és lelki betegségek korabeli feldolgozására lehet következtetni, ezáltal pedig kirajzolódik az adott korban és helyen elhelyezhető társadalom sok-sok jellemzője. Budapest alatt több évezred számtalan közössége és társadalma hagyott nyomot, és úgy tűnik, ennek még csak a töredéke ismert. Hihetetlenül gazdag leletanyag lapul még mindig a város alatt - ebből nyújt ízelítőt a Budapesti Történeti Múzeum most nyílt kiállítása.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A Nyolcaktól Vajdán át Párizsig és Kupkáig - egy korábbi Beszélgetés a ma 80 éves Passuth Krisztinával

interjú MúzeumCafé folyóirat avantgárd kultúrpolitika Szentendre Európai Iskola
Bármilyen hihetetlen, de a manapság a mainstreambe tartozó klasszikus modern művészeket - Tihanyi Lajostól Czigány Dezsőn át Vajda Lajosig - a kultúrpolitika néhány évtizeddel ezelőtt még az underground alkotók közé sorolta. Passuth Krisztina "jó érzékkel" választott a szakmai közmegegyezésen kívül eső művészek közül, így az általa - pályája kezdetén - rendezett kiállítások rendre a múzeumvezetők és minisztériumi illetékesek ellenállásába ütköztek. Az ország legnagyobb múzeumainak munkatársaként még a művek felkutatása és bemutatása is nehézséget jelentett, ezek feloldásában pedig csak Aczél György segíthetett, mintegy igazolva a kultúra évtizedekig mindenható ura köré épült mítosz hitelességét. Az idő a fiatal művészettörténész bátorságát igazolta: ezek a kiállítások a Nyolcak és Vajda recepciójában, valamint a külföldön működő magyar művészek bemutatásában, a magyar művészet történetébe való integrálásukban mérföldkőnek tekinthetők, a későbbi feldolgozások, kutatások alapjául szolgáltak és szolgálnak ma is. Régi, emblematikus kiállításokra emlékező sorozatunk első darabjában Passuth Krisztina három tárlat kulisszatitkaiba enged betekintést, ebből kettőnek kezdeményezője, egynek "elszenvedője" volt: a kisebb fennakadásokkal megvalósult 1965-ös székesfehérvári Nyolcak és Aktivisták után az 1966-os szentendrei Vajda-kiállítást a Pest Megyei Tanács már a megnyitó után két nappal bezárta, és Aczél György "közbenjárása" kellett hozzá, hogy újból megnyissák. Az 1970-es, műcsarnokbeli külhoni művészek tárlatnak pedig már a megnyitása is kérdésessé vált.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


MEGJELENT: MúzeumCafé 58 – Kulturizmus

MúzeumCafé folyóirat

Hogyan vehetik fel a versenyt a múzeumok a szabadidő eltöltésének számtalan lehetőségével? Milyen újabb és újabb látogatói igényeknek kell megfelelni, hogyan kerülhet szembe egymással a kurátor és a kutató, ha egy intézmény vagy egy kiállítás korszerűségre és versenyképességre törekszik? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a folyóirat legújabb száma.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Élet Szentendrén II – A levitáció sikerült 

Szentendre MűvészetMalom kiállítás kortárs művészet

A fent jelzett állítás két értelemben is igaz: a MűvészetMalom azonos című kiállítása már az első pillanatában rendkívül népszerű, hiszen a kiállítóhely udvara és összes tere teljesen megtelt a megnyitó idején, emellett a tárlat felvetése is igaznak tűnik, a három művésznek majdnem totálisan sikerült eltávolodnia a szentendrei hagyományoktól.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Élet Szentendrén I. – Skanzen 50

Skanzen néprajz kiállítás Szentendre kultúrpolitika

Nosztalgikus, vidám hónapok elé néz a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, mert amellett, hogy mostantól több felvonásban ünnepli alapításának félszázadik évfordulóját, de a MúzeumCafé is egy dupla számmal készül a nyárra, benne sok-sok szabadtérrel, néprajzzal és múzeummal. A most nyílt kis kiállítás egyértelműen jelzi, hogy a lehetőségért megküzdő alapítók nem dolgoztak hiába.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


E. Csorba Csilla kapta a MúzeumCafé díjat

MúzeumCafé díj irodalom Petőfi Irodalmi Múzeum

Rövid, kétórás ünnepség keretében a Petőfi Irodalmi Múzeumban adtuk át tegnap az intézmény decemberben leköszönt főigazgatójának a MúzeumCafé díjat, ezúttal nem egy kiállításért vagy éves programért, hanem egy életműért.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kiállították a MúzeumCafé címlapját

MúzeumCafé folyóirat grafika kiállítás

Természetesen nem kizárólag ezért érdemes megtekinteni a kArton Galéria április 7-én záró Négy Negyed című kiállítását, hanem mert négy nagyon tehetséges grafikus anyaga látható - köztük Vidák Zsolté, akinek a tavalyi, Budavár-számunk címlapját is köszönhetjük.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Baselitz Budapesten – Keletiből nyugat-németté lett művészek

Magyar Nemzeti Galéria kortárs művészet kultúrpolitika műkereskedelem műgyűjtés kiállítás

A három leg(el)ismertebb és legdrágább német kortárs képzőművész (Baselitz, Richter, Kiefer) közül ketten Kelet-Németországban kezdték pályájukat, viszonylag fiatalon az NSZK-t választották hazájuknak, később is élesen bírálva a kelet-német művészetet. A legnagyobb kritikus kétségkívül a most Budapesten kiállító Georg Baselitz, akinek három héttel ezelőtt 7 és félmillió fontért árverezte el a Sotheby's a Férfi vörös zászlóval című festményét.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Magyar Power 50: múzeumi emberek a legbefolyásosabbak listáján

Power 50 lista Magyar Nemzeti Galéria Ludwig Múzeum Műcsarnok Capa Központ Kiscelli Múzeum Kassák Múzeum

Műértő idén is elkészítette a magyar Power 50 listáját, az ArtReview folyóirat hagyományos Power 100-ának mintájára, némileg más, a hazai viszonyokra adaptált módszerekkel. Mi pedig idén is megnézzük, hol helyezkednek el a múzeumok vezetői, munkatársai.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


VIDEÓ: Trianon és a partizánok – Így ünnepeltek 1927-ben és 1947-ben

videó történelem Múzeum-kert politika szobrászat

A Szabadság tér oldalában felállított irredenta szobrok árnyékában kezdődtek a március 15-i ünnepségek 1927-ben. A fennmaradt híradófelvétel szerint a műsor hangsúlya az elveszített vármegyék jelképes jelenlétén lehetett, erre utal az elcsatolt területek allegóriáját ábrázoló szobrok megkoszorúzása, mielőtt a tömeg az ünnepségek szokásos helyszínére, a Múzeum-kertbe vonult. Itt annak a legendája határozta meg a programot, ami a jelenkorit is, mely szerint Petőfi a múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt: egy atillába öltözött, kócsagtollas fejfedős színész szavalt lendületesen a kiskörutat is megöltő tömeg előtt. A nép ezt követően a Petőfi-szoborhoz vonult, ahol a társadalmi szervezetek koszorúztak.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A védtelen örökség – Beszélgetés Perczel Annával a zsidónegyed átalakulásáról

MúzeumCafé folyóirat építészet műemlékvédelem holokauszt

A zsidók hozzájárulását Budapest nagyvárossá válásához sokan elemezték már. Az ÓVÁS! Egyesület legújabb kutatása - Kik éltek, kik építettek itt? - viszont házról házra mutat be olyan épületeket - egyelőre a VI. és VII. kerületből -, amelyeknek zsidó építtetője, építésze volt. Weboldalon követhető a program alakulása. Vezetője, Perczel Anna építész, az ÓVÁS! egyik alapítója. Húsz éve szisztematikusan tárja fel a pesti zsidónegyed építészeti értékeit.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


ARANY 200: Múzeum a Csonkatoronyban

irodalom Erdély MúzeumCafé folyóirat történelem Petőfi Irodalmi Múzeum

2017 - Arany János születésének kétszázadik évfordulója - a parlament döntése szerint Arany János-emlékév. A költő szülővárosában, Nagyszalontán a bicentenárium évében egymást váltják a különböző programok egész évben. A megemlékezések sorába más városok intézményei - a nagyváradi Szigligeti Színház, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia - is bekapcsolódik. Az irodalmi emlékházakról szóló tematikus számunkból így tehát már csak az emlékév miatt is kihagyhatatlan a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum. Igazgatójával, Darvasi Zoltánnal körbejártuk az intézmény múltját, gyűjteményének elemeit, de nem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy a száztizenhét éves múzeum (ezzel Románia legrégebbi irodalmi múzeuma) harminc éve változatlan állandó kiállítására ráférne némi rekonstrukció. Még csak nem is a szándék hiányzott hozzá az elmúlt huszonöt évben, inkább a román kárpótlási törvény által létrehozott furcsa helyzet, amit Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke tárt elénk.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Időkapszulát találtak a Román csarnokban

Szépművészeti Múzeum Román csarnok restaurálás építészet szobrászat

Hogy a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka a város egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb belső tere, azt eddig is tudtuk, ám hogy a hetven évig elzárt, most pedig felújítás alatt álló terem még mindig tartogat meglepetéseket, arra a szakemberek sem számítottak. A freibergi kapu beépített gipszmásolata fölött, egy rozettában találták meg a restaurátorok azt az időkapszulát, amely részletesen leírja, kik vettek részt annak idején a múzeum legszebb tereinek díszítésében.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


VIDEÓ 1947-ből: így „örültek” a szentendrei művészek az új rendszernek 

Szentendre videó politika kultúrpolitika történelem

Káprázatos leletre bukkantunk a régi filmhíradók oldalán: ha pár másodpercre is, de a korszak legnagyobb művészeiből jó néhány feltűnik az igen falusias szentendrei díszletben, optimistán, lelkesen, hiszen a kommunista párt a lehető legjobb körülményeket biztosítja a színvonalas alkotómunkához.

 


 


A legjobb dolga Czóbel Bélának van, hiszen felesége, a szintén festő Modok Mária „nagyszerű háziasszony”. Kmetty János nemcsak festő, de „kommunista városatya” is, Ilosvai Varga István kaktuszokat nevelget. Korniss Dezső sármosan mosolyog a kamerába, Szántó Piroska Gráber Margittal beszéli meg a készülő könyvillusztrációkat, Beck Juditnak pedig férje, Majost Tamás ül modellt. Van még Barcsay, Fenyő Andor, Schubert Ernő, Diener Dénes Rudolf – pár éve néhányan még az életükért küzdöttek, pár év múlva pedig elhallgattatja őket az a kommunista párt, amelyiknek itt még (állítólag) nagyon örülnek.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


WANTED: Fényes Adolf

wanted Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a kiemelkedő életműveket bemutató kiállítássorozatának keretében Fényes Adolf (1867–1945) munkásságát bemutató gyűjteményes tárlatát 2020-ban, a festő halálának 75. évfordulóján tervezi megvalósítani.  A kiállításhoz gazdagon illusztrált tudományos katalógus készül. A korábbi monografikus bemutatókhoz hasonlóan Fényes Adolf gyűjteményes kiállításán is a művész pályafutása különböző korszakainak legjelentősebb műveit mutatjuk be.

Az előkészítő kutatómunkához, az életmű anyagának legteljesebb feltárásához kérjük a magángyűjtők és festménytulajdonosok szíves közreműködését.  Kérjük, hogy a festő képeire vonatkozó információkkal, műtárgyfotóval kísért adatokkal (technika, méret) keressék a kiállítás két művészettörténész kurátorát e-mailben vagy postai úton.

A művész talán legismertebb műve, a Mákoskalács jelenleg a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban látható, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének legnagyszerűbb darabjai között.

 

Kurátorok:

Gergely Mariann (mariann.gergely@szepmuveszeti.hu)

Plesznivy Edit (edit.plesznivy@szepmuveszeti.hu)

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Miért járnak a Habsburgok az MNG-be temetni?

Magyar Nemzeti Galéria történelem szobrászat Budavár

Talán nem sokan tudnának válaszolni arra a kérdésre, hogy melyik az a tere a Magyar Nemzeti Galéria épületének, amelyik tulajdoni szempontból nem tartozik az intézményhez, megközelíteni mégis a Galériából, most éppen Ország Lili kiállításáról lehet. Akár évtizedekig dolgozhattak úgy a múzeum munkatársai, hogy nem volt tudomásuk erről a különleges térről, akinek mégis, az sem feltétlenül járt benne. A helyes megfejtés: a Habsburg- vagy nádori kripta.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Bon Anniversaire, Centre Pompidou!

Párizs múzeumépítészet politika Centre Pompidou

Február első hétvégéjén ünnepli a párizsi Centre Pompidou megnyitásának negyvenedik évfordulóját. Ez volt az első "újgenerációs" múzeumépület, amikor az építészeti érdekesség legalább akkora figyelemre számíthatott, mint a gyűjtemény vagy a kiállítási program. Az alapító, Georges Pompidou olyan központot szeretett volna létrehozni, amely nemcsak múzeum és kiállítótér, de a kreativitás intézménye, otthona is egyben, a 20. századi építészet ikonja. A megnyitót már nem érhette meg.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


In memoriam Aradi Nóra

kiállítás kultúrpolitika politika szocreál

Az utókor általában két történetét szokott hallani Aradi Nóráról: hogy kíméletlen volt ÁVH-s alkalmazottként és hogy rendkívül okos volt, döntésekben időnkén váratlanul nyitott művészettörténészként, retrográd szemlélete ellenére. A szocialista képzőművészet jelképei című kötete ezek közül csak a retrográd szemléletet támasztja alá, legalábbis az azonos című, a Centrális Galériában most megnyílt kiállításon kitett idézetek alapján.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Illetékesek figyelmébe!

Íme egy látszólag szokványos metrótérkép, csak éppen a kisebb betűkkel írt állomások mellett a közeli múzeumok nevét találjuk. Csak éppen Rómáé. Igaz, Budapesten jelenleg a metró a leglabilisabb tömegközlekedési eszköz, mégis érdemes lenne egy hasonló térképet összeállítani, hiszen nemcsak a turisták, de a fővárosiak sincsenek mindig tudatában annak, hogy a környéken milyen kulturális intézmények találhatók. Persze azt az igényt is elvetették néhány évvel ezelőtt, hogy a földalatti Vörösmarty utcai megállóját Liszt Ferenc Múzeumra cseréljék, hiszen a külföldiek számára eléggé zavaró, hogy egy rövid vonalnak két megállóját is csaknem ugyanúgy hívják, Liszt neve viszont mindenki számára ismert. De nem sikerült...

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Luthertől Kádárig: hogyan lehet szórakoztatóvá tenni egy nagyon is komoly egyházi kiállítást?

kiállítás digitalizálás MOME egyház történelem interaktivitás

Kevés olyan kivételes adottságokkal rendelkező múzeum van Budapesten, mint a Deák téri Evangélikus, ez persze nem jelenti azt, hogy a tér átmenő forgalmából és turistaáradatából bőven jutna az intézménynek. Ennél többet kell tenni, hogy egy viszonylag apró múzeumot észrevegyenek, ráadásul szeressenek is. Az új állandó kiállítás megtekintése után biztosan állíthatjuk: az Evangélikus Országos Múzeum mindent megtesz a látogatószám és a tetszési index növelése érdekében.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Koronázás: eskü debreceni tájszólással és patchwork díszruhák

Nemzeti Múzeum kiállítás történelem

Mai ésszel szinte felfoghatatlan, hogy a világháború kellős közepén hogyan tudtak bő egy hónap alatt egy olyan pompás parádét megrendezni Budapesten, mint IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázása. Politikai, építészeti, rendészeti, látványtervezési szempontból egy tökéletesen felépített és kidolgozott össznépi program jelenik meg a fennmaradt mozgóképeken és fotókon. A titok valószínűleg abban rejlett, hogy mindenki nagyon akarta, ráadásul mihamarabb ezt a koronázást.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Last Call Kiscellbe – Tanulmánykötet kárpótol, hogy már csak vasárnapig látható

Kiscelli Múzeum politika kultúrpolitika irodalom installáció kiállítás

Január 15-én zárul a Kiscelli Múzeumban a Mutató nélkül - B. A. úr X-ben című kiállítás, ám a történet szerencsére nem merül feledésbe, hála az időközben, már a kiállításra is reflektáló tanulmánykötetnek. A kiállítás nemcsak ebben rendhagyó, hanem abban is, hogy közben alaposan megváltozott: mielőtt Bernáth Aurél Budapest-panorámájának eredeti változatát láthattuk, talán nagyobb volt a hangsúly az értékelésen, feldolgozáson, Déryn, Gróf Ferenc elképzelésén, a kurátori munkán, a Brüsszeli Világkiállításon és a Kádár-rendszer békekereső szándékain. Azóta viszont összeállt egy képregény vagy inkább képrejtvény: Bernáth művének minden kockáján, minden részletén jelentést lehet keresni. Ki üzen a mű által: Bernáth vagy a rendszer? Mit üzen egyáltalán? Mit jelentenek a kihagyott részletek? Van-e jelentősége a kiállítási csarnok előtti fáknak abban, hogy a művész melyik elemekre nem festett? Miért tért vissza Bernáth a sokszor megtagadott Graphik-mappa szín- és formavilágához? Bizakodók vagy kelletlenek a panoráma előterében megjelenő figurák?

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Az orosz módszer - Bulgakov nyomában Moszkvában és Kijevben

MúzeumCafé folyóirat Moszkva Kijev irodalom emlékmúzeum

Az első állami Bulgakov Múzeumot (Музей М. А. Булгаков) 2007 márciusában alapította a moszkvai városi önkormányzat a Balsaja Szadovaja utca 10. számú házban, az 50-es lakásban. Az író első moszkvai lakása volt itt, és az intézmény az első és egyetlen moszkvai Bulgakov Emlékháznak tekinti magát. 1921 őszén első feleségével, Tatjána Lappával költözött ide az író, a házba ugyan, de még nem az 50-es lakásba. Oda csak 1924-ben költözött, és ez volt az, amit A Mester és Margaritából ismerhetnek. A Mihail Bulgakov Alapítványt 1990-ben hozták létre, abból a célból, hogy az 50-es számú lakást a közönség számára elérhetővé tegye. Célja a hely különleges légkörének megőrzése, amely az orosz történelem több korszakát is idézi: a forradalom előtt Oroszországét, a szovjet korszakét, és a posztszovjet időszakét egyaránt.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


MúzeumCafé

blogavatar

A múzeumok magazinja

Utolsó kommentek

Címkefelhő

kiállítás (174),MúzeumCafé folyóirat (98),Magyar Nemzeti Galéria (70),Szépművészeti Múzeum (63),történelem (48),kultúrpolitika (45),építészet (41),politika (41),programajánló (40),irodalom (37),fotográfia (35),műgyűjtés (35),múzeumépítészet (34),kortárs művészet (32),avantgárd (30),régészet (29),Párizs (29),interjú (26),Nemzeti Múzeum (25),néprajz (24),Szentendre (24),Petőfi Irodalmi Múzeum (23),Ludwig Múzeum (21),iparművészet (21),gyűjteménygyarapítás (21),grafika (20),restaurálás (20),műkereskedelem (20),Bécs (18),film (17),szobrászat (17),videó (17),Műcsarnok (15),színház (13),festészet (13),digitalizálás (12),műtárgyvásárlás (12),Liget Budapest (11),restitúció (11),London (11),Capa Központ (11),élő MúzeumCafé (11),Néprajzi Múzeum (10),Picasso (10),Kiscelli Múzeum (9),könyv (9),zene (9),Kassák Múzeum (8),holokauszt (8),New York (7),múzeumpedagógia (7),Román Csarnok (7),Garas Klára (7),Hopp Ferenc Múzeum (7),konferencia (6),könyvajánló (6),Power 50 lista (6),képzőművészet (6),Iparművészeti Múzeum (6),Allegro Barbaro (6),világháború (6),Rippl-Rónai József (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),Nyolcak (5),Értéktár Program (5),Közlekedési Múzeum (5),fotóművészet (5),aukció (5),művészettörténet (5),Berlin (5),Vasarely (5),Csontváry (5),MúzeumCafé díj (5),modernizmus (5),műemlékvédelem (5),Skanzen (5),Európai Iskola (5),Bauhaus (5),rendszerváltás (5),Ady Endre (5),kortárs (5),Pécs (5),látogatottság (5),Seuso-kincs (4),múzeum (4),Élő MúzeumCafé (4),Louvre-Lens (4),Balaton (4),wanted (4),Bálint Endre (4),MúzeumCafé Díj (4),örökségvédelem (4),Baán László (4),Vasarely Múzeum (4),Bartók Béla (4),városi séta (4),keleti művészet (4),Rembrandt (4),Louvre (4),kert (4),szocreál (4),Velence (4),előadás (3),múzeumtörténet (3),sport (3),digitalizáció (3),impresszionisták (3),Anna Margit (3),emlékezet (3),Erdély (3),dizájn (3),ganymed goes europe (3),Vaszary-villa (3),covid-19 (3),ICOM (3),internet (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),Vermeer (3),műtárgyvédelem (3),Aczél György (3),Textúra (3),Derkovits Gyula (3),Budapest Galéria (3),Trianon (3),Caravaggio (3),I. világháború (3),kulturpolitika (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),kézirat (3),Czóbel Béla (3),Debrecen (2),MúzeumCafé könyvek (2),Holokauszt (2),Magyar Nemzeti Múzeum (2),Milánó (2),fortepan (2),Román csarnok (2),Fortepan (2),MúzeumNegyed (2),BTM (2),dokumentum (2),zsidóság (2),természettudomány (2),Csinszka (2),Frida Kahlo (2),Artpool (2),MűvészetMalom (2),1956 (2),Kecskemét (2),Szántó Piroska (2),Barcelona (2),címlap (2),örökség (2),Modigliani (2),Zsolnay (2),múzeumelmélet (2),Képzőművészeti Egyetem (2),Ország Lili (2),Munkácsy Mihály (2),Budapesti Történeti Múzeum (2),fotó (2),Bosch (2),pop art (2),múzeumi rendszer (2),Art Capital (2),Vadak (2),Fővárosi Képtár (2),Szeged (2),ajánló (2),Chagall (2),turizmus (2),Szombathely (2), (2),Lektorátus (2),relikvia (2),Art Market Budapest (2),kultusz (2),divat (2),magángyűjtemény (2),várostörténet (1),Disputa (1),Szendendre (1),etnográfia (1),politikai (1),popzene (1),plakát (1),Bábszínház (1),Schiele (1),reneszánsz (1),cirkusztörténet (1),portré (1),megnyitó (1),Sziget Fesztivál (1),Múzeumok Éjszakája (1),Brüsszel (1),Budavári Palota (1),animáció (1),környezetvédelem (1),kastélypark (1),múzeumshop (1),médiaművészet (1),nők (1),vadászat (1),kastély (1),Andrássy (1),Covid (1),Városliget (1),cirkusz (1),Róma (1),akadálymentesítés (1),közösségi média (1),gasztronómia (1),fenntarthatóság (1),El Kazovszkij (1),Tesla (1),Dalí (1),koronavírus (1),MúzeumcCafé díj (1),műkincslopás (1),természettudományi múzeum (1),covid (1),Klimt (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),installáció (1),MOME (1),egyház (1),interaktivitás (1),temető (1),Színháztörténeti Múzeum (1),belsőépítészet (1),Hold (1),Kijev (1),emlékmúzeum (1),Centre Pompidou (1),MMOK (1),MúzeumCafé folyóirat; régészet; történelem; műemlékvédelem; kultúrpolitika (1),art deco (1),Tiszadob (1),Múzeumkert (1),Vatikán (1),helytörténet (1),Múzeum-kert (1),Budavár (1),MúzeumCafé könyv (1),történetelem (1),múzeumpolitika (1),Moszkva (1),díjátadó (1),marketing (1),op art (1),kultúrtörténet (1),Albertina (1),Pompidou (1),szecesszió (1),beszélgetés (1),Sopron (1),Olaszország (1), Kassák Múzeum (1),jótékonyság (1),Dürer (1),Budapest (1),OSZMI (1),zöldmúzeum (1),Bayreuth (1),Pulszky Társaság (1),Richard Wagner Múzeum (1),fotótörténet (1),emigráció (1),Lengyelország (1),Madrid (1),Leonardo (1),emlékhely (1),teremőr (1),Vaszary Villa (1),balaton (1),tárlatvezetés (1),Keserü Ilona (1),Duchamp (1),Csernus Tibor (1),Dada (1),királynő (1),Nagy-Britannia (1),kutatás (1),MANK (1),adatbázis (1),szalon (1),könyvtár (1),restitucio (1),Kratochwill Mimi (1),muzeológia (1),Guernica (1),retró (1),Vallauris (1),François Gilot (1),közösségi oldalak (1),szeged (1),Siófok (1),gyerekeknek (1),Prado (1),Magnum Photos (1),bibliofília (1),Manet (1),dinoszaurusz (1),Természettudományi Múzeum (1),Guggenheim Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),védettség (1),Vajda Júlia (1),BÁV (1),hamisítás (1),műemlék (1),olimpia (1),Ani (1),Vaszary János (1),Lucian Freud (1),Bukta Imre (1),műtárgylopás (1),veduta (1),Benczúr Gyula (1),Rozsda Endre (1),Matisse (1),Kocsis Zoltán (1),Ámos Imre (1),MúzeumCafé (1),Prága (1),Nagyvilág (1),Toulouse-Lautrec (1),Rómer Flóris Múzeum (1),felújítás (1),elhurcolt műkincsek (1),Népessy Noémi (1),Mravik László (1),Cloisters (1),Garas Kára (1),Sinkó Katalin (1),Óbuda (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Metz (1),Christie’s (1),stressz (1),velence (1),Műemlék (1),Amszterdam (1),Miskolc (1),krimi (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1), Bécs (1),Kimt (1),Római Iskola (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),porgramajánló (1),MTA (1),Budapest100 (1),egyiptológia (1),Sziklakórház (1),törénelem (1),bevándorlás (1),Amerika (1),gender (1),kommunikáció (1),emlékmű (1),Velencei Biennále (1),Trieszt (1),oktatás (1),Győr (1),Batthyány Gyula (1),Balaton (1),orosz művészet (1),porté (1),Kassák Lajos (1),Fabényi Júlia (1),Műértő (1),kínai művészet (1),dada (1),Művészetmalom (1),Rijksmuseum (1),Radnóti Miklós (1),Márffy Ödön (1),Gyarmati Fanni (1),századforduló (1),progarmajánló (1),Palazzo Grassi (1),Pinault (1),irodalomtörténet (1),gallery weekend (1),városliget (1),Guggenheim Muzeum (1),Székesfehérvár (1),szobor (1),Várkert Bazár (1),Ernst Múzeum (1),erdély (1),szürrealizmus (1),Kína (1),kina (1),Velázquez (1),Athén (1),Moholy-Nagy László (1),Google Art Project (1),fotógráfia (1),Bálint Ház (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),KEMKI (1)