Az ötven évvel ezelőtti helyzetképet remekül reprezentáló fővárosi múzeumi kiállítási programfüzet néhány tárlatról részletesebb leírást is közöl. Így megtudható, hogy olyan festmények szerepeltek az MNG Új szerzemények kiállításán, amelyek meglétét a múzeumban ma már evidensnek tekintjük, és hogy a Közlekedési Múzeum Utasellátó kiállítása egy kortárs vállalat propagandája volt, nem pedig egy nosztalgiatárlat, mint amilyen a Vendéglátóipari Múzeumé volt nemrégiben.
Vajon ki emlékszik még arra, hogy létezett programfüzete a budapesti múzeumoknak, hogy Zuglóban működött a Gábor Andor Emlékmúzeum, hogy az MNG 1970-es nyári programja egy bizonyos Gera Gyula kiállítása volt még a Kossuth téren, és hogy Kína Múzeumnak hívták azt az intézményt, amit ma Ráth György villaként emlegetünk?
A BAHART (Balatoni Hajózási Zrt.) a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum rendelkezésére bocsájtotta kilenc doboznyi archívumát, a múzeum ezt restaurálta és digitalizálta, most pedig kutathatóvá tette bárki számára. A fotókon jórészt a két világháború közötti évek kikötőépítési, part karbantartási és kármentési munkálatai láthatók.
A horvátok megértették, hogy (az egyébként szerb, de horvátországi születésű) Tesla neve ma olyan brand, amelyikből országimázst lehet építeni (bár van nekik egyéb lehetőségük is, bőven), és hozzá is láttak egy vándorkiállítás megtervezéséhez, amelyik kihasználja a téma adta lehetőségeket: csillog, villog, látványos és elvarázsol.
Miért éppen az Északi Járműjavítóban kap helyet az új fővárosi közlekedési múzeum? Miért érzi szükségesnek a Mercedes, a Porsche vagy a BMW, hogy hatalmas múzeumi palotával hangsúlyozza saját dicsőségét? Hogyan építette fel egy egyetemi oktató a legnagyobb hazai IT-történeti magángyűjteményt? Mit kezd a hazai muzeológia a Ganz, a Láng Gépgyár, az Óbudai Hajógyár és más gyáróriások óriási dokumentumhagyatékával? Hogyan lesz a repülőgép skanzenből Aeropark? MúzeumCafé 66. száma a közlekedési és műszaki gyűjtemények, múzeumok világába vezeti az olvasót.
