Miért éppen az Északi Járműjavítóban kap helyet az új fővárosi közlekedési múzeum? Miért érzi szükségesnek a Mercedes, a Porsche vagy a BMW, hogy hatalmas múzeumi palotával hangsúlyozza saját dicsőségét? Hogyan építette fel egy egyetemi oktató a legnagyobb hazai IT-történeti magángyűjteményt? Mit kezd a hazai muzeológia a Ganz, a Láng Gépgyár, az Óbudai Hajógyár és más gyáróriások óriási dokumentumhagyatékával? Hogyan lesz a repülőgép skanzenből Aeropark? MúzeumCafé 66. száma a közlekedési és műszaki gyűjtemények, múzeumok világába vezeti az olvasót.

A nácik elől Londonig menekülő három Bauhaus-tanár, Moholy-Nagy László, Breuer Marcell és Walter Gropius egykori londoni lakóházán (Isokon building) is elhelyezték a hírességek szülőhelyét, otthonát jelölő kék táblát (Blue Plaque), ahogy sok más londoni, majd angliai épületen 1866 óta, amelyek megfelelnek az alapítók által felállított szigorú kritériumoknak.

A 2015-ös Spectre film adja az apropóját a világ első 007-es múzeumának, amely a napokban nyílt 3048 méter magasan, az osztrák Alpokban, 007 Elements néven. A csodálatos panorámát nyújtó épület alig pár méterre található a Q étteremtől, amely a helyszínéül szolgált annak a magánklinikának, ahol a pszichológus Dr. Madeleine Swann (Léa Seydoux), a Spectre Bond-lánya dolgozott.

Bőség zavarával küszködünk, ha Frida Kahlóra vonatkozó utalásokat keresünk a pop kultúrában, erre az MNG most megnyílt kiállítása is utal egy külön teremben, ahol a Kahlo tetoválásoktól a - tényleg nonszensz - FK Barbie babáig bőséges fotómontázs jelzi, hogy mára valóban ikonikussá váltak a mexikói művész arcai, színei, viseletei. Egy színpadkép erejéig Madonna is megjelenik a felsorolásban, márpedig ő hosszú évek óta következetesen visszanyúl Kahlóhoz, pályája során számos gesztussal - és a gyűjteményében őrzött képekkel - bizonyította Fridához való kötődését.