Talán nem túlzás azt állítani, hogy az 1919-ben Weimarban Walter Gropius által alapított Bauhaus iskola mindent megváltoztatott, amit addig színről és formáról, épületről és bútorról, fotóról és tárgykultúráról gondolt a világ. Ennek jó néhány magyar művész is részese lehetett, többen mesterként meghatározó szerepet töltöttek be az oktatási intézmény és műhely életében. Ennek megfelelően a budapesti múzeumok is gondoskodnak a centenárium méltó megünnepléséről.

A nácik elől Londonig menekülő három Bauhaus-tanár, Moholy-Nagy László, Breuer Marcell és Walter Gropius egykori londoni lakóházán (Isokon building) is elhelyezték a hírességek szülőhelyét, otthonát jelölő kék táblát (Blue Plaque), ahogy sok más londoni, majd angliai épületen 1866 óta, amelyek megfelelnek az alapítók által felállított szigorú kritériumoknak.

Miért szeretjük az ötvenes- kora hatvanas évek iparművészeti tárgyait és miért nem az ugyanekkor készült képzőművészeti alkotások többségét? Mert míg a formatervezés nagyjából megúszta a szocreált, és ügyesen átmenthetők voltak a legjobb art deco hagyományok a húszas-harmincas évekből, addig a festészetben, szobrászatban komoly törést okozott az 1945 utáni másfél évtized kötelező realizmusa és absztraktellenessége. Ugyan a más tervezőket is felvonultató Breuer újra itthon kiállítás zömében a két világháború közötti, Bauhaus-hatású iparművészet magyarországi példáit mutatja be, mégis lehet tanulsága, hogy a késő hatvanas évektől megjelenő és idővel egyre silányodó tömegbútorokig milyen sokáig és milyen makacsul tartotta magát a fénykor modernizmusa.

Ritkán esik meg, hogy nem múzeumi kiállítást ajánlunk, hanem egy kereskedelmi galériáét. A Virág Judit Galéria Berlin - Budapest 1919-1933 című kiállítása abszolút múzeumi minőségű, nagyon komoly háttérkutatásokkal, bőséges kiállított anyaggal a magyar avantgárd gyökereiről. A legnagyobb baj vele, hogy az ezzel egy időben pár méterrel távolabb kiállított festői love story elviszi a show-t.

Stuart Little kisegérnek köszönhetően ma már kétségkívül Berény Róbert a legismertebb magyar képzőművész a világon˟, de ne feledkezzünk meg a sokáig legismertebbről, Moholy-Nagy Lászlóról, akinek a berlini Bauhaus Archiv szentel kiállítást, és bizony ez is nagy dolog.