Help Sales ÁSZF
A múzeumok magazinja

A nagy római Raffaello kiállítást elintézte a koronavírus

Raffaello halálának ötszáz éves évfordulója alkalmából nyílt egészen egyedülálló, és nyilván megismételhetetlen kiállítás a római Quirinale-palotában, március 5-én. Három nappal később pedig bezárt, bizonytalan időre.

A mindössze 37 évet élt művész kétszáz alkotását sikerült egybegyűjteni a világ minden részéről, ráadásul egy, rekonstrukciót követően újranyitott épületben. A tárlat június 2-ig tartana nyitva, már elővételben 70 ezernél több jegy kelt el az év egyik legjobban várt, és valóban monumentális kiállítására. Az Olaszországban tomboló járvány miatt azonban március 8-tól minden múzeum zárva tart, a következő intézkedésig, úgy tűnik, április 3-ig biztosan.

A zárlat vonatkozik a Vatikáni Múzeumokra, az Uffizi Képtárra, de a Colosseumra és a Forum Romanum területére is – Olaszország leglátogatottabb muzeális kiállítóhelyeire.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kisokos a Román Csarnok megtekintéséhez

Mikor? Hogyan? Mit? Miért? A legégetőbb kérdésekre a legegyszerűbb válaszok.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Időkapszulát találtak a Román csarnokban

Szépművészeti Múzeum Román csarnok restaurálás építészet szobrászat

Hogy a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka a város egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb belső tere, azt eddig is tudtuk, ám hogy a hetven évig elzárt, most pedig felújítás alatt álló terem még mindig tartogat meglepetéseket, arra a szakemberek sem számítottak. A freibergi kapu beépített gipszmásolata fölött, egy rozettában találták meg a restaurátorok azt az időkapszulát, amely részletesen leírja, kik vettek részt annak idején a múzeum legszebb tereinek díszítésében.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Életre ítélve - Így menekül meg a Román csarnok gliptotékája

Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás

A Szépművészeti Múzeum Román csarnoka talán a leglenyűgözőbb, legromantikusabb múzeumi tér Magyarországon. Története a világháború során elszenvedett és évtizedekig hordozott sérüléseivel, sokáig méltatlan funkciója, leromlott állapota, majd kiürítése és rekonstrukciójának megkezdése ismert történet, nem csak a szakmában, hiszen a múzeum bezárása előtti pillanatokban volt mód egy pillantást vetni a térre még abban az állapotában, a kivételezetteknek még a szobrokkal teli, a közönségnek a kiürített csarnokra. Azóta zajlik az innen elszállított gipsz szobormásolatok restaurálása és kiállításnak előkészítése, egy erre a célra kibérelt és alakított hatalmas raktártérben.

 


A 19. század végén egy igényes művészeti múzeum tervezéséhez hozzátartozott, hogy – a művészettörténet mind teljesebb bemutatása érdekében – gipszmásolatokkal is megtöltsék a tereket. Pulszky Károly a Szépművészeti Múzeum koncepciójának kidolgozása során egyértelművé tette, hogy a szobrászat fejlődésének történetét gipszmásolatokkal kell teljessé tenni, sőt, elképzelése szerint nem is különválasztva, hanem egyenértékű módon kiállítva az intézmény gyűjteményében található eredeti alkotásokkal. A múzeum tereit (elsősorban a Román és Reneszánsz csarnok, a Michelangelo terem) is ennek megfelelően tervezték. A másolatokat a legjobb műhelyekből rendelték, ezek darabokban érkeztek, itt, helyben illesztették össze és látták el a megfelelő patinával az öntvényeket. A Román csarnokban a beépített másolatok (freibergi és gyulafehérvári kapu) mellett a többi szobor helye, összetétele többször változott, az aktuális koncepció szerint.
A világháború az épületben és az öntvényekben is hatalmas károkat okozott: a Román csarnokot pénz híján, a gipszeket viszont a műfaj átértékelődése, érték- és érdekvesztése miatt nem hozták rendbe – a tetőt befedték, a tér nagy részét bepolcozták és itt helyezték el a megmaradt szobormásolatokat, hosszú évtizedekre elzárva a közönségtől. (Több száz darabot letétként elosztottak kecskeméti, debreceni, tatai, komáromi intézmények között, de ez csak töredéke volt a teljesnek.)
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
A tér várva várt felújítása lehetőséget adott a másolatok sorsának és értelmének újragondolására. (Ugyan korábban is születtek tervek a helyzet megoldására, például a Román csarnok födémekkel való felosztására és ily módon bőségesebb kiállítótér kialakítására, de ez – szerencsére – nem valósult meg.) Az egyértelmű, hogy ma már hagyományos múzeumi térben, eredeti alkotások között nincs helye ezeknek az öntvényeknek, és volt olyan időszak, amikor meg kívánták semmisíteni ezeket a tényleg kiváló minőségű, sok esetben az eredetiről közvetlenül készült autentikus plasztikákat, ám ma már az új otthonuk megtalálása, a menthető darabok mentése és helyrehozatala a cél. A kiválasztott antik, középkori és reneszánsz gipszek az erre a feladatra felújított és átalakított komáromi Csillagerődbe kerülnek (mintegy 320 darab), egy szűkebb, de így is kétszáznál több darabból álló válogatást pedig a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) reprezentatív terében helyeznek el, mintegy látványraktárként. Mindkét kiállítás hozzáférhető lesz a nagyközönség számára is.
Megadatott, hogy Szőcs Miriam, a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteményének vezetője és Káldi Richárd kőszobrász-restaurátor társaságában felkeressük az alkalmi restaurátor-műhelyt, ahol szinte kész és reménytelennek látszó darabokkal egyaránt találkozhatunk. Kiderült, hogy ugyan az ostrom idején a tető beomlása után hó lepte ezeket a másolatokat a múzeumban, a szilárdságukból nem veszítettek. Ez is alátámasztja, hogy a Szépművészeti Múzeum annak idején a legkiválóbb német és olasz műhelyekkel dolgoztatott. (Még az a gipszszobor is „újrahasznosítható”, amit a Vakok Intézete a szabadban tartott, mégpedig a Képzőművészeti Egyetem restaurátorképzésén.) A hiányzó részleteket nem feltétlenül kell és lehet pótolni, csak ahol a meglévő – elsősorban architekturális – részekből egyértelműen rekonstruálható a hiány. Andrea Riccio padovai nagy kandeláberének másolatán egy hiányzó fejet újra lehetett önteni, egy másik fej alapján, de hasonló pótlásra nem mindig van lehetőség. Minden döntést a szakmai zsűri véleménye alapján hoznak meg, minden beavatkozást pontosan dokumentálnak.
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
Az eredeti alkotás anyagának érzékeltetését annak idején patinával oldották meg. Így lett például Ghiberti firenzei Paradicsom-kapuja bronzszerű, ahogy látható ma a debreceni egyetem egyik terében, letétként, de egy részlete az alkalmi restaurátor-műhelyben vár a beavatkozásra. Máshol a márvány anyagát sikerült tökéletesen visszaadni. Az új patinaréteggel a korábbi beavatkozások, restaurálások nyomait is el lehet tűntetni, erre példa Donatello Angyali üdvözletének másolata a firenzei Santa Croce templomban található eredetijéről. A még darabokban álló gipszeken jól láthatók az illesztés nyomai: az öntőmesterek úgy alakították ki ezeket a részeket, hogy a szállítás után helyben, itt, Budapesten könnyen és értelemszerűen – mint egy puzzle darabjait – össze lehetett állítani. 
Verrocchio Colleoni-lovasszobrának érdekessége, hogy talapzatának hiteles másolatát kizárólag a Szépművészeti Múzeum rendelte meg annak idején, egyetlen más gliptotékában sem található ebből példány. Sajnos az évtizedek során elszenvedett károkat csak részben lehet helyrehozni, de konzerválás után így is a komáromi kiállítás egy legimpozánsabb darabja lesz, Donatello Gattamelátája mellett.

A Román csarnok kiürítését mindössze bő két hónap alatt végezte el az eddig csak köztéri munkákat végző, múzeummal először együttműködő Káldi Richárd vezette restaurátorcsapat. Ehhez pontosan fel kellett mérni az elszállítandó tárgyak állapotát és mennyiségét még a nehezen hozzáférhető helyeken is, méretre megrendelni a szükséges ládákat. Az előkészítésben és a szobrok beazonosításában folyamatosan együttműködnek a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteményének munkatársaival, a projektet Szőcs Miriam koordinálja.
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
A komáromi Csillagerőd a 16. században épült, később többször átalakították, mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A második világháború után szovjet katonai erődként, raktárként hasznosították, majd a kiürítés után nem találtak funkciót a számára. A gipszgyűjtemény egy részének komáromi elhelyezéséről, az épület erre a célra történő átalakításáról 2014-ben döntöttek. A térszerkezet alkalmas arra, hogy egy lineáris, történeti kiállítás nyílhasson benne, ezáltal legalább részlegesen rekonstruálható legyen a 19. század végi, 20. száz eleji elképzelés a másolatok lényegéről és hasznosságáról. Egy szűkebb merítés a Szabolcs utcában lesz látható, az oktatási funkciót is ellátó OMRRK részeként, tanulmányi raktár formájában. A komáromi épület rekonstrukciója a Mányi Stúdió, a budapesti épület a Vasáros Zsolt vezette Narmer Stúdió tervei alapján készül, mindkét helyszínen már elkezdődtek a munkálatok és a tervek szerint 2018 tavaszára fejeződnek be.

Bár a gipszek értéke erősen devalválódott az elmúlt száz évben, mégis vannak ma is jelentős múzeumi gyűjtemények, például Berlinben, Moszkvában (Puskin Múzeum) vagy a londoni Victoria & Albert Múzeumban, ahol a világ egyik legnagyobb másolat-gyűjteményét őrzik. A gipszmásolatok megtartását, állapotuk konzerválását és új, a múzeumon kívüli kiállítótérben történő bemutatását Szilágyi János György, a múzeum Antik gyűjteményének legendás vezetője is szorgalmazta már évtizedekkel ezelőtt. Most úgy tűnik, hogy a közel egy éve elhunyt Szilágyi professzor elképzelése végre megvalósul…

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Újságírófoglalkoztató avagy eltűnt a Román Csarnok alja

Román Csarnok Szépművészeti Múzeum múzeumépítészet Liget Budapest

Nemcsak a gipsz szobormásolatokat és a Salgó polcokat számolták fel a Szépművészeti Múzeum kísérteties, hetven éve zárva tartott Román Csarnokában, de a talajt is, hiszen alatta jelenleg egy raktárszint épül. A tér hangulata nem lehet sokkal békésebb, mint 1945 februárjában, amikor azt a bizonyos döglött lovat eltávolították onnan.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Videó: a ma 96 éves Garas Klára mesél: hol is van a döglött ló hűlt helye?

Múlkor videót ígértünk, most pedig teljesítjük: Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum egykori főigazgatója a kiürített Román csarnokban nyűgözött le minket. Ő már sok mindent látott ott: havat, romot, döglött lovat, raktárat és most a reményt, hogy hetven év után olyan lesz, mint az eredeti...

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Nagy idők nagy tanúja a Román csarnokban

Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum későbbi főigazgatója első munkanapján, 1945 februárjában havat lapátolt abban a Román csarnokban, amely gyakorlatilag ugyanabban a romos állapotában maradt egészen mostanáig. A hó kisöprése mellett egy döglött ló eltávolítása is a legfontosabb feladatok közé tartozott - osztotta meg velünk emlékeit az idén 96 éves művészettörténész-akadémikus, hol máshol, mint a Román csarnokban.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Művészek a "nagy háborúban": a kosztfelíró szobrász és a műbokor-tervező festőművész

Egy magánmúzeum gyűjteményének és kiállítóhelyének kisebb méretét rugalmassággal és kreativitással pótolja. Így tett most a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum is, amikor az első világháborúra emlékező kiállításának anyagát a művészek leszármazottaitól szedte össze, a kapcsolódó személyes emlékekkel együtt.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Vajon miért őrülnek meg a múzeumok Valentin-napon?

Úgy tűnik, hogy a szerelmesek napját ma már a virágüzletek, az édességboltok, a wellness szállodák, az éttermek és az ékszerészek mellett a múzeumok is magukénak érzik, ráadásul idén éppen szombatra esik, ezért van mód arra, hogy egész nap, éjszakába nyúlóan programot szervezzenek. Jelmez kötelező vagy legalábbis erősen ajánlott!

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Videó: Nem ámítás, máris dolgoznak a Román Csarnok felújításán!

Az ország egyik legdíszesebb és legizgalmasabb múzeumi tere, a Szépművészeti Múzeum hatvan éve lezárt Román Csarnoka az utóbbi évtizedekben leginkább egy horrorfilm forgatási helyszínére hasonlított, a világháborúban megrongálódott, azóta festmények és gipszmásolatok raktáraként szolgált. A múzeum egy hónap múlva bezár, elkezdődik az épület rekonstrukciója. Ám addig is - míg a Rembrandt kiállítás közönsége hömpölyög néhány méterrel odébb - a szakemberek zárt ajtók mögött hozzáláttak az 1983-ban felépített polcrendszer elbontásához.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A múzeumok magazinja

blogavatar

Utolsó kommentek

Címkefelhő

kiállítás (168),MúzeumCafé folyóirat (83),Magyar Nemzeti Galéria (67),Szépművészeti Múzeum (59),kultúrpolitika (45),történelem (41),programajánló (38),politika (38),építészet (36),irodalom (34),műgyűjtés (34),fotográfia (33),kortárs művészet (32),avantgárd (30),Párizs (29),interjú (26),régészet (26),Nemzeti Múzeum (25),Szentendre (23),Petőfi Irodalmi Múzeum (23),múzeumépítészet (23),gyűjteménygyarapítás (21),Ludwig Múzeum (21),iparművészet (20),műkereskedelem (19),grafika (19),restaurálás (18),videó (17),Bécs (17),film (17),néprajz (16),szobrászat (16),Műcsarnok (15),színház (13),digitalizálás (12),műtárgyvásárlás (11),London (11),Capa Központ (11),restitúció (11),élő MúzeumCafé (11),Picasso (10),Liget Budapest (10),festészet (9),Kiscelli Múzeum (9),zene (8),holokauszt (8),Kassák Múzeum (8),Néprajzi Múzeum (8),könyv (7),New York (7),Garas Klára (7),Hopp Ferenc Múzeum (7),Allegro Barbaro (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),múzeumpedagógia (6),Rippl-Rónai József (6),Iparművészeti Múzeum (6),világháború (6),könyvajánló (6),Román Csarnok (6),Power 50 lista (6),modernizmus (5),Skanzen (5),Vasarely (5),fotóművészet (5),Bauhaus (5),MúzeumCafé díj (5),Berlin (5),kortárs (5),aukció (5),Európai Iskola (5),rendszerváltás (5),Értéktár Program (5),Nyolcak (5),Közlekedési Múzeum (5),konferencia (5),Ady Endre (5),Louvre-Lens (4),szocreál (4),Velence (4),Rembrandt (4),városi séta (4),keleti művészet (4),Baán László (4),örökségvédelem (4),Bálint Endre (4),Élő MúzeumCafé (4),Seuso-kincs (4),Louvre (4),látogatottság (4),Vasarely Múzeum (4),múzeum (4),Pécs (4),képzőművészet (4),wanted (4),MúzeumCafé Díj (4),Balaton (4),Csontváry (4),Bartók Béla (4),kulturpolitika (3),kert (3),ganymed goes europe (3),sport (3),Vaszary-villa (3),internet (3),Erdély (3),műemlékvédelem (3),Aczél György (3),kézirat (3),Derkovits Gyula (3),Budapest Galéria (3),dizájn (3),előadás (3),Trianon (3),Caravaggio (3),Anna Margit (3),I. világháború (3),műtárgyvédelem (3),emlékezet (3),impresszionisták (3),Textúra (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),Czóbel Béla (3),MúzeumNegyed (2),Zsolnay (2),1956 (2),Frida Kahlo (2),Barcelona (2),magángyűjtemény (2),Modigliani (2),covid-19 (2),Art Market Budapest (2),Chagall (2),Milánó (2),múzeumi rendszer (2),ajánló (2),Vadak (2),relikvia (2),Román csarnok (2),pop art (2),Szeged (2),MűvészetMalom (2),Holokauszt (2),Fővárosi Képtár (2),címlap (2),divat (2),Ország Lili (2),MúzeumCafé könyvek (2),zsidóság (2),Vermeer (2),múzeumelmélet (2),Lektorátus (2), (2),művészettörténet (2),Art Capital (2),fotó (2),fortepan (2),Artpool (2),Szántó Piroska (2),Kecskemét (2),Magyar Nemzeti Múzeum (2),Képzőművészeti Egyetem (2),Fortepan (2),dokumentum (2),örökség (2),Csinszka (2),emlékhely (1),Olaszország (1),Sopron (1),nők (1),kastély (1),vadászat (1),kastélypark (1),Bosch (1),Andrássy (1),megnyitó (1),kommunikáció (1),Velencei Biennále (1),emlékmű (1),KEMKI (1),médiaművészet (1),jótékonyság (1),popzene (1),várostörténet (1),Múzeumok Éjszakája (1),portré (1),Disputa (1),etnográfia (1),műkincslopás (1),animáció (1),El Kazovszkij (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),OSZMI (1),múzeumshop (1),akadálymentesítés (1),Dalí (1),cirkusz (1),Városliget (1),történetelem (1),Budapest (1),Tesla (1),gasztronómia (1),digitalizáció (1),plakát (1),Szombathely (1),Sziget Fesztivál (1),politikai (1),Brüsszel (1),Szendendre (1),ICOM (1),Hold (1), Kassák Múzeum (1),múzeumtörténet (1),covid (1),díjátadó (1),Pulszky Társaság (1),közösségi média (1),marketing (1),koronavírus (1),turizmus (1),Bábszínház (1),reneszánsz (1),Dürer (1),Róma (1),természettudomány (1),természettudományi múzeum (1),MMOK (1),Schiele (1),Klimt (1),MOME (1),installáció (1),emlékmúzeum (1),egyház (1),interaktivitás (1),Budavár (1),Centre Pompidou (1),Kijev (1),Moszkva (1),emigráció (1),Albertina (1),kultúrtörténet (1),Lengyelország (1),Leonardo (1),Bayreuth (1),Richard Wagner Múzeum (1),Múzeum-kert (1),BTM (1),gender (1),belsőépítészet (1),Színháztörténeti Múzeum (1),Madrid (1),Pompidou (1),szecesszió (1),op art (1),temető (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),Vatikán (1),Múzeumkert (1),Tiszadob (1),art deco (1),MúzeumCafé könyv (1),helytörténet (1),beszélgetés (1),Moholy-Nagy László (1),balaton (1),tárlatvezetés (1),királynő (1),Vaszary Villa (1),Keserü Ilona (1),Dada (1),Duchamp (1),Nagy-Britannia (1),könyvtár (1),MANK (1),Guggenheim Múzeum (1),kutatás (1),adatbázis (1),restitucio (1),szalon (1),Csernus Tibor (1),Kratochwill Mimi (1),retró (1),Siófok (1),Guernica (1),Vallauris (1),szeged (1),François Gilot (1),gyerekeknek (1),dinoszaurusz (1),Magnum Photos (1),muzeológia (1),Prado (1),bibliofília (1),Természettudományi Múzeum (1),Manet (1),Kieselbach Galéria (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Vajda Júlia (1),BÁV (1),védettség (1),hamisítás (1),Ani (1),műemlék (1),Vaszary János (1),Lucian Freud (1),Bukta Imre (1),műtárgylopás (1),veduta (1),Benczúr Gyula (1),Rozsda Endre (1),Matisse (1),olimpia (1),Kocsis Zoltán (1),Prága (1),elhurcolt műkincsek (1),MúzeumCafé (1),Nagyvilág (1),felújítás (1),Toulouse-Lautrec (1),Népessy Noémi (1),Óbuda (1),Cloisters (1),Ámos Imre (1),Mravik László (1),Garas Kára (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Sinkó Katalin (1),közösségi oldalak (1),Metz (1),Budapest100 (1),egyiptológia (1),MTA (1),Kimt (1), Bécs (1),velence (1),Műemlék (1),porgramajánló (1),Római Iskola (1),Munkácsy Mihály (1),kina (1),Kína (1),Műértő (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Fabényi Júlia (1),stressz (1),Amszterdam (1),Kassák Lajos (1),orosz művészet (1),porté (1),oktatás (1),Amerika (1),Trieszt (1),Balaton (1),Győr (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Miskolc (1),krimi (1),Sziklakórház (1),Batthyány Gyula (1),törénelem (1),szürrealizmus (1),erdély (1),századforduló (1),progarmajánló (1),Művészetmalom (1),dada (1),Rijksmuseum (1),kínai művészet (1),városliget (1),Guggenheim Muzeum (1),Pinault (1),Christie’s (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Radnóti Miklós (1),Gyarmati Fanni (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),Athén (1),Velázquez (1),Várkert Bazár (1),Ernst Múzeum (1),Bálint Ház (1),teremőr (1),Debrecen (1),Márffy Ödön (1),Székesfehérvár (1),szobor (1),fotógráfia (1),Google Art Project (1),bevándorlás (1)