A múzeumok magazinja

Dalí, a filmcsillag

Visszatérünk régi szokásunkhoz, és - Toulouse-Lautrec, Picasso, Frida Kahlo után - ismét megnézzük, hogy az aktuális budapesti nemzetközi kiállítás művészének halhatatlanságához hogyan járult hozzá a filmipar. Vagy éppen ő a filmiparéhoz.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A hidegháború „ajándéka”: Vasarely és az asztroművészet

David Bowie 1969 júniusában vette fel a stúdióban a képzeletbeli Tom asztronauta űrbeli útját megéneklő Space Oddity című dalát, Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmje ihletésében, napokkal az Apollo 11 holdraszállása előtt. Borítóként pedig Victor Vasarely egyik sorozatából választott lapot. A két nagyhatalomnak a világűr (és valójában a világ) meghódításáért folytatott harca nemcsak a hadiipar fejlődésén lendített nagyot, de a kultúra minden területe a hatása alá került, a filmtől az irodalomig, a poptól az avantgárdig. Vasarely népszerűségében pedig kiemelten fontos szerepet játszott, hogy ráérzett minderre, a világ pedig őrá.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Huszár és az igen-ember

A művészettörténeti viták nem szoktak annyira nyíltak és szenvedélyesek lenni, mint ahogyan az a beszélgetés zajlott a szentendrei Czóbel Múzeumban, ahol Barki Gergelynek egy, az Artmagazinban közölt írása volt a vita tárgya: egy festmény bukkant elő egy Czóbel-kép hátán, ami lehet, hogy Huszár Vilmos műve, és lehet, hogy a legkorábbi, Magyarországon fellehető absztrakt mű - vagy nem.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kovács Ákos: az avantgárd tudomány emlékezete és felfedezése

Egy művész, aki - úgymond - megelőzi korát, eleget tesz a modernizmus szellemének, így tehát a független kultúrhérosz mítoszát jeleníti meg. Azok, akik követik őket, a korszellem, illetve a korstílus uralmának illusztrációjává válnak, vagy ugyancsak és későn kell igyekezniük, hogy függetlenségüket bizonyítsák, mondván, nem maradtak sem el, sem le semmiről, lévén a saját univerzumuk normái szerint dolgoztak: azaz van művészeti világ az univerzális (globális) normákon innen és túl. A horizontális, tehát a művészeti földrajz uralmának értelmezési keretére épülő művészettörténet és a lokális műhelyek függetlenségének esztétikája közti vita és párbeszéd folyamatosan zajlik (lásd: Kondor Béla, Gruber Béla, Szalai Ferenc és mások, illetve Leon Kossoff és Frank Auerbach). György Péter írása

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Tizenhárom főszerepben Cate BlaNchett

kiállítás videó avantgárd film kortárs művészet politika

A müncheni születésű, de Berlinben élő, eredetileg építész képzettségű Rosefeldt hírnevét filmjeinek, többcsatornás videóinstallációinak köszönheti. A 2014-ben Berlinben forgatott, teljes hosszában 130 perces (kiállítási verzió) Manifesto premierje 2015 végén Ausztráliában volt, ezt követően Hamburgban és New Yorkban is láthatta a közönség, a 90 perces mozi verziót pedig 2017 januárjában mutatták be a Sundance filmfesztiválon, és ezt vetítették idén év elején a magyar művészmozik is.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A legkorábbi magyar absztrakt művet kenhette le Czóbel?

A félállandó kiállítás definíciója lehetne a szentendrei Czóbel Múzeum tárlata, amelyhez három évvel ezelőtti megnyitása óta másodszor is hozzányúltak: ismét sikerült külföldről és magángyűjteményekből olyan műveket szerezni, amelyekért megéri a korrekció.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„Tűzd föl a szárnyaidat barátocskám” – Kassák háromszor

 

kiállítás irodalom avantgárd színház Kassák Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum Színháztörténeti Múzeum

Évekig tartotta magát a szokás, hogy minden év márciusában a Kassák Múzeum megünnepelte a névadó születésnapját, egy kiállítással, egy hangversennyel (még Csaplár Ferenc igazgatása idején), később akár egy konferenciával is. Állítólag ez az özvegy kifejezett kérése volt, aki a hagyatékot a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezésére bocsátotta. Az idei kettős ünnep (Kassák születésének 130., halálának 50. évfordulója) apropóján, ha nem is márciusban, de három kiállítás nyílt egy-egy hét különbséggel a PIM három intézményében, a Károlyi-palotában, a Kassák Múzeumban és az ugyancsak ma már filiálé Országos Színháztörténeti Múzeum Bajor Gizi Színészmúzeumában, alaposan körüljárva az avantgárd magyar mesterének szerteágazó tevékenységét.

 

kiállítás irodalom avantgárd színház Kassák Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum Színháztörténeti Múzeum

Valójában három kiállítás nem lenne elég bemutatni, mi mindenre volt képes Kassák íróként, költőként, festőként, tervezőként, szerkesztőként, előadóművészként, szervezőként, kultúrpolitikusként, így a kurátorok (Galácz Judit, Sasvári Edit, Szeredi Merse Pál) megmaradtak az életmű egyik legizgalmasabb korszakánál, az 1920-as éveknél. Az 1919 után – sokakkal együtt – emigrálni kényszerült művész Bécsben dolgozott ebben az évtizedben, nemcsak a betiltott MA folyóiratot keltette életre, de a lap körét is aktivizálta, újabb neveket bevonva, immár a nemzetközi avantgárd egyik jelentős fórumaként. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának középpontjában a bécsi MA áll, és különös módon itt kap nagyobb hangsúlyt a képzőművészet, míg a Kassák Múzeum tárlatán a névadó irodalmi munkássága kerül előtérbe. Két legismertebb irodalmi művének egyike, A ló meghal és a madarak kiröpülnek (a másik az Egy ember élete lehetne, de ez nyilván szubjektív) adja a kiállítás címét és témáját: az önéletrajz, amely – mai felfogásban – egyfajta road movie-nak tekinthető, amikor a főhős a szülővárosából útnak indulva,  Európa nagyvárosait bejárva munkásból művésszé válik. Mivel nem egy könnyen megérthető, dadaista szabadversről beszélünk, ezért a múzeum egy önálló honlapon próbálja meg ábrázolni ennek a fizikai és szellemi utazásnak az állomásait. 

kiállítás irodalom avantgárd színház Kassák Múzeum Petőfi Irodalmi Múzeum Színháztörténeti Múzeum

A harmadik kiállítás a helyszínként kiválasztott intézményhez méltóan Kassák körének színházi világával foglalkozik. Rengeteg, talán most először látható dokumentum emlékezik a nagyszínpadi színészként indult Kassákné Simon Jolánra, aki Bécsben már dadaista szavalóesteket rendez, azokra a művészekre, Palasovszky Ödöntől Bortnyik Sándoron át Hevesy Ivánig, akik a rövid, de annál emlékezetesebb avantgárd színházi előadásokat álmodták és valósították meg. A Zöld Szamár Színház mindenképpen emblémája lehetne ennek az összművészeti csodának, amelyben keveredett a balett, a kabaré, az improvizáció és a gépek adta zajok használata. Hogy nagyjából hogyan nézett ki egy ilyen előadást, azt a kurátorok és Rudas Klára látványtervező köré szerveződött csoport (mint írógép-orkeszter) rekonstruálja, ami a kiállításon vetített videón megtekinthető. A Színházi Élet kritikája „érdekes és rokonszenves” előadásnak látta a Zöld Szamár egyik produkcióját, de a korabeli kritika általában nem volt ennyire elnéző.


Ahogy Kassákkal szemben sem, erről a Kassák Múzeum kiállításán is értesülhetünk. De azóta eltelt közel száz esztendő, Kassák kultusza egyre csak erősödik, elismertsége kétségtelen, és ebben a három, február végéig nyitva látható kiállítás nyilvánvalóan még nagyon sokat fog lendíteni.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Ország Lili és barátai

MúzeumCafé folyóirat könyv avantgárd Magyar Nemzeti Galéria Ország Lili
Nehéz felidézni azt, aki már sok évtizede nem él, s barátai közül is már csak kevesen tudnak rá emlékezni. Ország Lili 1926. augusztus 8-án született, Oesterreicher Lívia néven. 1978. október 1-jén halt meg, s én 1977 tavaszán találkoztam vele utoljára. Különleges találkozó volt, mert - szokásától eltérően - legszemélyesebb érzelmeiről beszélt, arról a szerelemről, ami Vasilescu Jánoshoz fűzte - s akinek nevét egyébként nem említette. Láthatóan a legfontosabb az volt számára, hogy ez a kapcsolat továbbra is rejtett, titkos legyen, rettegett attól, hogy kiderüljön. Ugyanolyan szenvedélyesen, majdnem megszállottan elemezte ezt a különös kapcsolatot, mintha a képeiről beszélt volna, mint ahogy azt korábban néha megtette. Passuth Krisztina írása.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A Nyolcaktól Vajdán át Párizsig és Kupkáig - egy korábbi Beszélgetés a ma 80 éves Passuth Krisztinával

interjú MúzeumCafé folyóirat avantgárd kultúrpolitika Szentendre Európai Iskola
Bármilyen hihetetlen, de a manapság a mainstreambe tartozó klasszikus modern művészeket - Tihanyi Lajostól Czigány Dezsőn át Vajda Lajosig - a kultúrpolitika néhány évtizeddel ezelőtt még az underground alkotók közé sorolta. Passuth Krisztina "jó érzékkel" választott a szakmai közmegegyezésen kívül eső művészek közül, így az általa - pályája kezdetén - rendezett kiállítások rendre a múzeumvezetők és minisztériumi illetékesek ellenállásába ütköztek. Az ország legnagyobb múzeumainak munkatársaként még a művek felkutatása és bemutatása is nehézséget jelentett, ezek feloldásában pedig csak Aczél György segíthetett, mintegy igazolva a kultúra évtizedekig mindenható ura köré épült mítosz hitelességét. Az idő a fiatal művészettörténész bátorságát igazolta: ezek a kiállítások a Nyolcak és Vajda recepciójában, valamint a külföldön működő magyar művészek bemutatásában, a magyar művészet történetébe való integrálásukban mérföldkőnek tekinthetők, a későbbi feldolgozások, kutatások alapjául szolgáltak és szolgálnak ma is. Régi, emblematikus kiállításokra emlékező sorozatunk első darabjában Passuth Krisztina három tárlat kulisszatitkaiba enged betekintést, ebből kettőnek kezdeményezője, egynek "elszenvedője" volt: a kisebb fennakadásokkal megvalósult 1965-ös székesfehérvári Nyolcak és Aktivisták után az 1966-os szentendrei Vajda-kiállítást a Pest Megyei Tanács már a megnyitó után két nappal bezárta, és Aczél György "közbenjárása" kellett hozzá, hogy újból megnyissák. Az 1970-es, műcsarnokbeli külhoni művészek tárlatnak pedig már a megnyitása is kérdésessé vált.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„A weimari idők Berlinje jó volt mihozzánk, idegenekhez”

kiállítás avantgárd Berlin Bauhaus

Ritkán esik meg, hogy nem múzeumi kiállítást ajánlunk, hanem egy kereskedelmi galériáét. A Virág Judit Galéria Berlin - Budapest 1919-1933 című kiállítása abszolút múzeumi minőségű, nagyon komoly háttérkutatásokkal, bőséges kiállított anyaggal a magyar avantgárd gyökereiről. A legnagyobb baj vele, hogy az ezzel egy időben pár méterrel távolabb kiállított festői love story elviszi a show-t.

Tovább
Megosztom ezt a cikket

«
123

A múzeumok magazinja

blogavatar

Utolsó kommentek

Címkefelhő

kiállítás (161),MúzeumCafé folyóirat (75),Magyar Nemzeti Galéria (66),Szépművészeti Múzeum (54),kultúrpolitika (42),programajánló (38),történelem (36),műgyűjtés (34),politika (34),építészet (32),kortárs művészet (32),irodalom (31),fotográfia (28),avantgárd (28),Párizs (27),interjú (26),Szentendre (22),múzeumépítészet (22),régészet (21),Petőfi Irodalmi Múzeum (21),Nemzeti Múzeum (20),gyűjteménygyarapítás (20),Ludwig Múzeum (19),műkereskedelem (19),restaurálás (17),videó (17),grafika (16),iparművészet (16),film (15),Műcsarnok (15),Bécs (15),szobrászat (14),műtárgyvásárlás (11),digitalizálás (11),élő MúzeumCafé (11),restitúció (11),Capa Központ (11),néprajz (10),Picasso (10),színház (10),Liget Budapest (9),Kiscelli Múzeum (9),holokauszt (8),London (8),zene (7),Néprajzi Múzeum (7),Hopp Ferenc Múzeum (7),festészet (7),Kassák Múzeum (7),Garas Klára (7),Román Csarnok (6),könyv (6),Rippl-Rónai József (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),New York (6),könyvajánló (6),múzeumpedagógia (6),Allegro Barbaro (6),világháború (6),Power 50 lista (6),rendszerváltás (5),modernizmus (5),Ady Endre (5),kortárs (5),Vasarely (5),Bauhaus (5),Nyolcak (5),aukció (5),Értéktár Program (5),Európai Iskola (5),fotóművészet (5),keleti művészet (4),Velence (4),Berlin (4),Iparművészeti Múzeum (4),Baán László (4),látogatottság (4),wanted (4),Seuso-kincs (4),Rembrandt (4),szocreál (4),Louvre-Lens (4),városi séta (4),Vasarely Múzeum (4),Skanzen (4),Louvre (4),Bartók Béla (4),Csontváry (4),Pécs (4),örökségvédelem (4),konferencia (4),Bálint Endre (4),MúzeumCafé Díj (4),Élő MúzeumCafé (4),kézirat (3),Aczél György (3),műemlékvédelem (3),MúzeumCafé díj (3),emlékezet (3),kulturpolitika (3),I. világháború (3),Balaton (3),Czóbel Béla (3),műtárgyvédelem (3),ganymed goes europe (3),dizájn (3),Caravaggio (3),Budapest Galéria (3),Közlekedési Múzeum (3),Derkovits Gyula (3),sport (3),kert (3),előadás (3),Anna Margit (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),impresszionisták (3),Erdély (3),Vaszary-villa (3),címlap (2),Csinszka (2),internet (2),relikvia (2),fortepan (2),Kecskemét (2),MúzeumNegyed (2),Modigliani (2),Ország Lili (2),1956 (2),örökség (2),magángyűjtemény (2),zsidóság (2),ajánló (2),MúzeumCafé könyvek (2),múzeum (2),divat (2),MűvészetMalom (2),Milánó (2),Textúra (2),fotó (2),múzeumelmélet (2),dokumentum (2),Szántó Piroska (2),Zsolnay (2),múzeumi rendszer (2),pop art (2),Barcelona (2),Artpool (2),Chagall (2),Szeged (2),Vadak (2),Art Market Budapest (2),Holokauszt (2),Fővárosi Képtár (2),Lektorátus (2),Art Capital (2),Vermeer (2),Fortepan (2),Frida Kahlo (2),Román csarnok (2),vadászat (1),Trieszt (1),kastélypark (1),Bosch (1),animáció (1),porté (1),műkincslopás (1),nők (1),médiaművészet (1),kastély (1),oktatás (1),El Kazovszkij (1),Andrássy (1),várostörténet (1),popzene (1),megnyitó (1),emlékmű (1),Disputa (1),Velencei Biennále (1),bevándorlás (1),KEMKI (1),etnográfia (1),gender (1),kommunikáció (1),Amerika (1),Vatikán (1),plakát (1),Szombathely (1),Schiele (1), (1),digitalizáció (1),politikai (1),Sziget Fesztivál (1),Klimt (1),szecesszió (1),belsőépítészet (1),Színháztörténeti Múzeum (1),OSZMI (1),Madrid (1),op art (1),Pompidou (1),Szendendre (1),Brüsszel (1),történetelem (1),Budapest (1),képzőművészet (1),ICOM (1),Hold (1),reneszánsz (1),Dürer (1),Városliget (1),cirkusz (1),gasztronómia (1),művészettörténet (1),Tesla (1),Dalí (1),múzeumshop (1),akadálymentesítés (1),temető (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),emigráció (1),Albertina (1),kultúrtörténet (1),Lengyelország (1),Leonardo (1),Bayreuth (1),Richard Wagner Múzeum (1),Képzőművészeti Egyetem (1),beszélgetés (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),portré (1),emlékhely (1),Sopron (1),jótékonyság (1),Olaszország (1),Moszkva (1),Kijev (1),Múzeumkert (1),BTM (1),Tiszadob (1),art deco (1),MúzeumCafé könyv (1),helytörténet (1),Múzeum-kert (1),Budavár (1),installáció (1),emlékmúzeum (1),MOME (1),egyház (1),Centre Pompidou (1),interaktivitás (1),Múzeumok Éjszakája (1),Székesfehérvár (1),királynő (1),Nagy-Britannia (1),tárlatvezetés (1),balaton (1),Keserü Ilona (1),Vaszary Villa (1),könyvtár (1),restitucio (1),Guggenheim Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),MANK (1),kutatás (1),szalon (1),adatbázis (1),Duchamp (1),Dada (1),gyerekeknek (1),dinoszaurusz (1),Siófok (1),retró (1),Vallauris (1),Guernica (1),Természettudományi Múzeum (1),Manet (1),Kratochwill Mimi (1),Csernus Tibor (1),muzeológia (1),Magnum Photos (1),bibliofília (1),Prado (1),Rómer Flóris Múzeum (1),felújítás (1),Vajda Júlia (1),BÁV (1),védettség (1),hamisítás (1),Ani (1),műemlék (1),Vaszary János (1),Lucian Freud (1),Bukta Imre (1),műtárgylopás (1),veduta (1),Benczúr Gyula (1),Rozsda Endre (1),Matisse (1),olimpia (1),Kocsis Zoltán (1),elhurcolt műkincsek (1),Népessy Noémi (1),Prága (1),MúzeumCafé (1),Toulouse-Lautrec (1),Nagyvilág (1),Óbuda (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Cloisters (1),Ámos Imre (1),Mravik László (1),Garas Kára (1),Sinkó Katalin (1),François Gilot (1),szeged (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Fabényi Júlia (1),Római Iskola (1),porgramajánló (1),egyiptológia (1),MTA (1),Műértő (1),Kína (1),Várkert Bazár (1),Ernst Múzeum (1),erdély (1),szürrealizmus (1),Munkácsy Mihály (1),kina (1),Budapest100 (1),Kimt (1),törénelem (1),Sziklakórház (1),Batthyány Gyula (1),Győr (1),orosz művészet (1),Balaton (1),krimi (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Műemlék (1), Bécs (1),velence (1),stressz (1),Miskolc (1),Amszterdam (1),Velázquez (1),Athén (1),városliget (1),Guggenheim Muzeum (1),progarmajánló (1),századforduló (1),dada (1),Művészetmalom (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Metz (1),közösségi oldalak (1),Christie’s (1),Pinault (1),irodalomtörténet (1),Palazzo Grassi (1),kínai művészet (1),Rijksmuseum (1),fotógráfia (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),Moholy-Nagy László (1),Google Art Project (1),Gyarmati Fanni (1),Radnóti Miklós (1),Márffy Ödön (1),Debrecen (1),szobor (1),Kassák Lajos (1)