Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
MúzeumCafé

A Wahnfried villa tündöklése, bukása és újjászületése

MúzeumCafé folyóirat Richard Wagner Múzeum történelem zene Bayreuth
"A Wahnfried szimbolizálta mindazt, amit a mi művész-családunknak sikerült elérnie és megteremtenie, és egyben a Wahnfried volt a Wagner Fesztivál szíve és irányítóközpontja is, állandó forródrót létezett a »lenti« lakóház és a »fenti« színház között" - emlékezett vissza Nike Wagner a hajdani időkre a bayreuthi Richard Wagner Múzeum tavalyi újranyitásán elmondott beszédében, amelyben végigvette az egykori generációk olykor inkább "csalódásokkal teli" (Wahn) mintsem "békés" (Fried) életét a házban. [1]

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A lengyel állam is bevásárol: ott Leonardo Hermelines hölgye a kiszemelt

műgyűjtés gyűjteménygyarapítás Lengyelország Leonardo

Egészen ritka dolog Közép-Európában, hogy egy ennyire értékes gyűjtemény évszázadokig magánkézben maradjon. Leonardo da Vinci 2009-ben Budapesten is kiállított művéről ráadásul kevesen tudják, hogy a krakkói múzeumban csak letétként látható. Most úgy tűnik, hogy a lengyel állam a tulajdonjogot is megszerzi, a Czartoryski-gyűjtemény több más értékes darabjával együtt.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Közép-európai zsidó sors egyetlen bútorban elmesélve

zsidóság holokauszt Bécs történelem emigráció

A bécsi Zsidó Múzeum különleges kiállítást rendezett: egyetlen térben mindössze egy art deco nappali garnitúra látható, a történet a falakon lévő infógrafikán bontakozik ki. Megható 20. századi családtörténet: zsidóság, Közép-Európa, amerikai emigráció.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Már csak egy hét a nyitásig: Ország Lili az MNG-ben

kiállítás Magyar Nemzeti Galéria Ország Lili

Méltó befejezése az évnek a Magyar Nemzeti Galéria Ország Lili kiállítása, az eddigi legnagyobb, legteljesebb, amire valaha lehetőség adódott. Összeraktunk egy kis előzetest, anélkül, hogy az igazi titkokat elárulnánk.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Leletmentés: Éppen 110 éve járt Ferenc József a Szépművészeti Múzeum megnyitóján

Szépművészeti Múzeum dokumentum politika

Az évforduló alkalmából különleges dokumentum került elő az intézmény archívumából: az eredeti jegyzőkönyv "Ő-felsége látogatásáról a Szépművészeti Múzeumban". Az idén 100 éve elhunyt uralkodót 1906. november 30-án hívta meg a miniszter, ő pedig el is fogadta a meghívást, így december elsején tiszteletét tette az új képtárban.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„Az élet nem zajlott nagyon máshogy” - beszélgetés Villangó Istvánnal a Kádár-rendszer múzeumirányítási elveiről

MúzeumCafé folyóirat interjú politika kultúrpolitika restitúció gyűjteménygyarapítás Csontváry

Ha valaki régi múzeumi emberekkel beszélget, akkor előbb-utóbb elhangzik Villangó István neve. Nem véletlen, hiszen a mára jogutód nélkül megszűnt, valaha a múzeumi világ számos területén irányítói szereppel bíró Központi Múzeumi Igazgatóságnál vezetett irodát, majd a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi osztályán dolgozott több beosztásban, miközben tíz miniszter és tíz miniszterhelyettes váltotta egymást fölötte. A beszélgetés során csak a töredékét tudtuk érinteni annak, amit a korszakról, annak múzeumirányítási elveiről és történeteiről tud, és szerencsére nem is titkol el.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


SOM 50: ünnepelj öniróniával!

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállítás politika

A Kádár-rendszer múzeumalapítási boomja köszön vissza az intézmények jubileumi ünnepségeinek sorában: mostanában ünnepli alapításának félszázadik évfordulóját a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM), jövőre a szentendrei Skanzen, a Kassák Múzeum pedig negyvenedik születésnapját tartja vasárnap. A SOM ünnepi kiállításán jártunk.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„A weimari idők Berlinje jó volt mihozzánk, idegenekhez”

kiállítás avantgárd Berlin Bauhaus

Ritkán esik meg, hogy nem múzeumi kiállítást ajánlunk, hanem egy kereskedelmi galériáét. A Virág Judit Galéria Berlin - Budapest 1919-1933 című kiállítása abszolút múzeumi minőségű, nagyon komoly háttérkutatásokkal, bőséges kiállított anyaggal a magyar avantgárd gyökereiről. A legnagyobb baj vele, hogy az ezzel egy időben pár méterrel távolabb kiállított festői love story elviszi a show-t.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Hogyan lett pointillista Mondrian?

kiállítás Bécs Albertina

Ha valaki azt gondolja, hogy a pointillizmus egy rövid életű, markáns, de nem különösebben emlékezetes posztimpresszionista festészeti stílus volt a 19. század második felében, az mindenképpen látogasson el a bécsi Albertina kiállítására, csodálkozni fog, hogy ki mindenki követte Seurat-ékat, hogyan folytatódott az irányzat az avantgárdban és még tovább. Legalábbis a kurátorok szerint. Izgalmas gondolatkísérlet, babaszoba díszletben.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Életre ítélve - Így menekül meg a Román csarnok gliptotékája

Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás

A Szépművészeti Múzeum Román csarnoka talán a leglenyűgözőbb, legromantikusabb múzeumi tér Magyarországon. Története a világháború során elszenvedett és évtizedekig hordozott sérüléseivel, sokáig méltatlan funkciója, leromlott állapota, majd kiürítése és rekonstrukciójának megkezdése ismert történet, nem csak a szakmában, hiszen a múzeum bezárása előtti pillanatokban volt mód egy pillantást vetni a térre még abban az állapotában, a kivételezetteknek még a szobrokkal teli, a közönségnek a kiürített csarnokra. Azóta zajlik az innen elszállított gipsz szobormásolatok restaurálása és kiállításnak előkészítése, egy erre a célra kibérelt és alakított hatalmas raktártérben.

 


A 19. század végén egy igényes művészeti múzeum tervezéséhez hozzátartozott, hogy – a művészettörténet mind teljesebb bemutatása érdekében – gipszmásolatokkal is megtöltsék a tereket. Pulszky Károly a Szépművészeti Múzeum koncepciójának kidolgozása során egyértelművé tette, hogy a szobrászat fejlődésének történetét gipszmásolatokkal kell teljessé tenni, sőt, elképzelése szerint nem is különválasztva, hanem egyenértékű módon kiállítva az intézmény gyűjteményében található eredeti alkotásokkal. A múzeum tereit (elsősorban a Román és Reneszánsz csarnok, a Michelangelo terem) is ennek megfelelően tervezték. A másolatokat a legjobb műhelyekből rendelték, ezek darabokban érkeztek, itt, helyben illesztették össze és látták el a megfelelő patinával az öntvényeket. A Román csarnokban a beépített másolatok (freibergi és gyulafehérvári kapu) mellett a többi szobor helye, összetétele többször változott, az aktuális koncepció szerint.
A világháború az épületben és az öntvényekben is hatalmas károkat okozott: a Román csarnokot pénz híján, a gipszeket viszont a műfaj átértékelődése, érték- és érdekvesztése miatt nem hozták rendbe – a tetőt befedték, a tér nagy részét bepolcozták és itt helyezték el a megmaradt szobormásolatokat, hosszú évtizedekre elzárva a közönségtől. (Több száz darabot letétként elosztottak kecskeméti, debreceni, tatai, komáromi intézmények között, de ez csak töredéke volt a teljesnek.)
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
A tér várva várt felújítása lehetőséget adott a másolatok sorsának és értelmének újragondolására. (Ugyan korábban is születtek tervek a helyzet megoldására, például a Román csarnok födémekkel való felosztására és ily módon bőségesebb kiállítótér kialakítására, de ez – szerencsére – nem valósult meg.) Az egyértelmű, hogy ma már hagyományos múzeumi térben, eredeti alkotások között nincs helye ezeknek az öntvényeknek, és volt olyan időszak, amikor meg kívánták semmisíteni ezeket a tényleg kiváló minőségű, sok esetben az eredetiről közvetlenül készült autentikus plasztikákat, ám ma már az új otthonuk megtalálása, a menthető darabok mentése és helyrehozatala a cél. A kiválasztott antik, középkori és reneszánsz gipszek az erre a feladatra felújított és átalakított komáromi Csillagerődbe kerülnek (mintegy 320 darab), egy szűkebb, de így is kétszáznál több darabból álló válogatást pedig a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) reprezentatív terében helyeznek el, mintegy látványraktárként. Mindkét kiállítás hozzáférhető lesz a nagyközönség számára is.
Megadatott, hogy Szőcs Miriam, a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteményének vezetője és Káldi Richárd kőszobrász-restaurátor társaságában felkeressük az alkalmi restaurátor-műhelyt, ahol szinte kész és reménytelennek látszó darabokkal egyaránt találkozhatunk. Kiderült, hogy ugyan az ostrom idején a tető beomlása után hó lepte ezeket a másolatokat a múzeumban, a szilárdságukból nem veszítettek. Ez is alátámasztja, hogy a Szépművészeti Múzeum annak idején a legkiválóbb német és olasz műhelyekkel dolgoztatott. (Még az a gipszszobor is „újrahasznosítható”, amit a Vakok Intézete a szabadban tartott, mégpedig a Képzőművészeti Egyetem restaurátorképzésén.) A hiányzó részleteket nem feltétlenül kell és lehet pótolni, csak ahol a meglévő – elsősorban architekturális – részekből egyértelműen rekonstruálható a hiány. Andrea Riccio padovai nagy kandeláberének másolatán egy hiányzó fejet újra lehetett önteni, egy másik fej alapján, de hasonló pótlásra nem mindig van lehetőség. Minden döntést a szakmai zsűri véleménye alapján hoznak meg, minden beavatkozást pontosan dokumentálnak.
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
Az eredeti alkotás anyagának érzékeltetését annak idején patinával oldották meg. Így lett például Ghiberti firenzei Paradicsom-kapuja bronzszerű, ahogy látható ma a debreceni egyetem egyik terében, letétként, de egy részlete az alkalmi restaurátor-műhelyben vár a beavatkozásra. Máshol a márvány anyagát sikerült tökéletesen visszaadni. Az új patinaréteggel a korábbi beavatkozások, restaurálások nyomait is el lehet tűntetni, erre példa Donatello Angyali üdvözletének másolata a firenzei Santa Croce templomban található eredetijéről. A még darabokban álló gipszeken jól láthatók az illesztés nyomai: az öntőmesterek úgy alakították ki ezeket a részeket, hogy a szállítás után helyben, itt, Budapesten könnyen és értelemszerűen – mint egy puzzle darabjait – össze lehetett állítani. 
Verrocchio Colleoni-lovasszobrának érdekessége, hogy talapzatának hiteles másolatát kizárólag a Szépművészeti Múzeum rendelte meg annak idején, egyetlen más gliptotékában sem található ebből példány. Sajnos az évtizedek során elszenvedett károkat csak részben lehet helyrehozni, de konzerválás után így is a komáromi kiállítás egy legimpozánsabb darabja lesz, Donatello Gattamelátája mellett.

A Román csarnok kiürítését mindössze bő két hónap alatt végezte el az eddig csak köztéri munkákat végző, múzeummal először együttműködő Káldi Richárd vezette restaurátorcsapat. Ehhez pontosan fel kellett mérni az elszállítandó tárgyak állapotát és mennyiségét még a nehezen hozzáférhető helyeken is, méretre megrendelni a szükséges ládákat. Az előkészítésben és a szobrok beazonosításában folyamatosan együttműködnek a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteményének munkatársaival, a projektet Szőcs Miriam koordinálja.
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
A komáromi Csillagerőd a 16. században épült, később többször átalakították, mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A második világháború után szovjet katonai erődként, raktárként hasznosították, majd a kiürítés után nem találtak funkciót a számára. A gipszgyűjtemény egy részének komáromi elhelyezéséről, az épület erre a célra történő átalakításáról 2014-ben döntöttek. A térszerkezet alkalmas arra, hogy egy lineáris, történeti kiállítás nyílhasson benne, ezáltal legalább részlegesen rekonstruálható legyen a 19. század végi, 20. száz eleji elképzelés a másolatok lényegéről és hasznosságáról. Egy szűkebb merítés a Szabolcs utcában lesz látható, az oktatási funkciót is ellátó OMRRK részeként, tanulmányi raktár formájában. A komáromi épület rekonstrukciója a Mányi Stúdió, a budapesti épület a Vasáros Zsolt vezette Narmer Stúdió tervei alapján készül, mindkét helyszínen már elkezdődtek a munkálatok és a tervek szerint 2018 tavaszára fejeződnek be.

Bár a gipszek értéke erősen devalválódott az elmúlt száz évben, mégis vannak ma is jelentős múzeumi gyűjtemények, például Berlinben, Moszkvában (Puskin Múzeum) vagy a londoni Victoria & Albert Múzeumban, ahol a világ egyik legnagyobb másolat-gyűjteményét őrzik. A gipszmásolatok megtartását, állapotuk konzerválását és új, a múzeumon kívüli kiállítótérben történő bemutatását Szilágyi János György, a múzeum Antik gyűjteményének legendás vezetője is szorgalmazta már évtizedekkel ezelőtt. Most úgy tűnik, hogy a közel egy éve elhunyt Szilágyi professzor elképzelése végre megvalósul…

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Az „évszázad műve” megszólal

programajánló Magyar Nemzeti Galéria zene szobrászat Szépművészeti Múzeum gyűjteménygyarapítás

Különös bábszínház Böröcz Andrásé, ahol paradox módon a kötél nem mozgatja a bábokat, mint a marionett figurák esetében, hanem rögzíti. Akasztottak, de élénkek, halottak, de megszólalnak. Egy brooklyni platánfa kivágott darabjai keltek életre, arcokat és hangokat kaptak, sajátot, egyedit: lelket és karaktert.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


G. F. úr K-ban

kiállítás kortárs művészet politika kultúrtörténet Kiscelli Múzeum

A kritikusok és irodalomtörténészek mindig zavarban vannak, ha Déry Tibor G. A. úr X-ben című regényéről kell szólni. Kapitalizmuskritika? Negatív szocializmus-utópia? Kafka-parafrázis? Egy börtönben összeroppant ember gondolatkísérlete? A Kiscelli Múzeum kiállítása nyilván nem fog belefolyni ezekbe a vitákba, viszont egy egészen új kontextusba helyezte, annak apropóján, hogy a Fővárosi Képtár raktárából előkerültek Bernáth Aurél gigantikus, az 1958-as Brüsszeli Világkiállításra készült pannójának darabjai.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Mesterek, tanítványok és mártírok: a Képzőművészeti Egyetem a történelem kellős közepén

kiállítás történelem Képzőművészeti Egyetem szocreál wanted

Úgy tűnik, hogy a forradalom hatvanadik évfordulója számtalan, eddig ismeretlen műtárgyat, festményt, fotót, grafikát, szobrot csalt elő az intézményi raktárak, családi padlások mélyéről. Eddig meg kellett elégednünk az eseményeket megörökítő, jól ismert fotókkal, most pedig soha nem látott képzőművészeti alkotások kerülnek a nyilvánosság elé, kicsit átformálva, árnyalva mindent, amit 1956-ról eddig tudtunk. A Nemzeti Múzeum kiállításán is a grafikai anyag kapott hangsúlyt, a Képző kiállítása pedig már maga egy intézményi önreflexió, az egyetemnek az 1945-től a forradalomig, megtorlásig tartó időszakával.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Valló Péter: „a legörömtelibb visszaigazolás, hogy másodszor is engem kértek fel”

irodalom Magyar Nemzeti Galéria színház programajánló Textúra ganymed goes europe iparművészet

Minden ugyanaz másképpen, hogy egy klasszikust idézzünk: a felkért írók a Magyar Nemzeti Galéria egy-egy főművéhez írtak rövid szövegeket, Valló Péter megtalálta a szöveghez, jelenethez leginkább illő színészt, aki olyan jelmezben lép a közönség elé, amelyet a MOME divat- és textilszakos hallgatói terveztek. Egy festmény, egy szöveg, egy színész, egy jelmez - így zajlik majd a Szépművészeti Múzeumban indult, annak rekonstrukciója óta az MNG-ben folytatódó éves összművészeti program, a Textúra.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megjött az étvágyunk az irodalomhoz

irodalom Petőfi Irodalmi Múzeum kortárs művészet

Megszokhattuk, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításain legalább akkora élményt okoz az installációs trükkökben való gyönyörködés, mint a tartalom megismerése. Nincs ez másként az Írói fogások kiállításon sem, ami most egy kortárs videó anyaggal is kiegészült, jelezvén ismét, sokadjára az intézmény nyitottságát a vendég művészeti ágak iránt.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Előttünk az elődünk

MúzeumCafé folyóiratGőzerővel dolgozunk következő számunkon, ami perceken belül nyomdába kerül. Az elmúlt hetekben olyan, ma már nem létező intézményekbe jutottunk el (képzeletben, virtuálisan), mint a Központi Múzeumi Igazgatóság Propaganda Osztálya vagy a jobb sorsra érdemes Design Center, és olyan fogalmak kerültek elő, mint a tájház-konjunktúra vagy a "múzeumi hónap". Nyilván könnyű kitalálni, hogy mi lesz a lapszám központi témája.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„A Very, Very Special City”

Ludwig Múzeum avantgárd kortárs művészet politika történelem rendszerváltás

A legvidámabb barakk Magyarország lett volna? Ugyan, dehogy! Volt egy lengyel nagyváros a német határ mellett, Wrocław, legalább egy évtizeddel a magyar és még előrébb a régió többi neoavantgárd vagy posztmodern művészete előtt, ahol már a hatvanas évek elején állami hozzájárulással és vállveregetéssel lehetett független dolgokba fogni. A fiatalabb generációk a Ludwig Múzeum most nyílt kiállításán érthetik meg, hogy miért volt menő a hatvanas-hetvenes évektől lengyelül tanulni és Lengyelországba járni csajozni.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Holnaptól: minden az avantgárdról a Kassák Múzeumban

avantgárd Kassák Múzeum előadás programajánló

Az előadások címét és a kurzus leírását látva talán igényel némi előképzettséget, de mindenki számára nyitott a Kassák Múzeum holnap induló és decemberig tartó sorozata, amely a hazai és nemzetközi avantgárd irányzatait, változatait járja körül. Mutatjuk a programot!

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Nyolcvanöt derűs tekintet

Nemzeti Múzeum fotográfia kiállítás
Keleti Éva irigylésre méltó életkedvvel forog színészportréi között, amelyből - a fotográfus születésnapjának megfelelően - nyolcvanötöt választott ki a Nemzeti Múzeum, az életmű őrzője és feldolgozója. Optimista tárlat ez, sok-sok mosolygós arccal, a közelmúlt színháztörténetének krémjével.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Divatba jön a hatvanas évek

kiállítás Budapest Galéria beszélgetés politika film építészet iparművészet

Tegnap bezárt az utóbbi hónapok egyik legizgalmasabb kiállítása, a Nagyítások a Budapest Galériában. Az utolsó hét még tartogatott néhány programot: tárlatvezetés, beszélgetés és finisszázs szerepelt a kínálatban, tehát bőven volt alkalom elbúcsúzni az Oldás és kötés ihlette művészet- és társadalomtörténeti projekttől. Annak, aki lemaradt a beszélgetésről, összefoglaljuk a lényeget.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A MoMA megint mindenki előtt

kiállítás digitalizálás fotográfia Picasso New York

Több ezer kiállítási enteriőrfotót tesz publikussá honlapján a New York-i Museum of Modern Art, egészen az 1929-es nyitókiállítástól (Cézanne, Gauguin, Seurat, van Gogh) kezdve: közel 33 ezer fotót publikálnak, ezek többsége még nem szerepelt a nyilvánosság előtt, online felületen pedig pláne nem.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A kéthónap művésze: Vidák Zsolt

MúzeumCafé folyóirat címlap grafika

Vidám, nyári borító jutott legutóbbi lapszámunknak, köszönhetően a vidám budapesti grafikáiról is ismert fiatal grafikusnak. De hogy miről ismert még, melyik kerület részletét rejtette el a központi témaként szolgáló Budavár mellett a legutóbbi MúzeumCafé hátoldalán és hogy melyik milliós nézettségű videoklip grafikája fűződik a nevéhez, arról az alábbiakban szolgálunk fontos adalékokkal.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Tudósítónk jelenti Szentendréről

Szentendre programajánló kortárs művészet kiállítás

Elvesztegetett idő - ez a címe a szentendrei Art Capital összművészeti fesztivál központi kiállításának, és ha a helyszínre tekintünk, a cím rendben is van: vagy két évtizede épül-készül ez a városi kiállítótér, de még mindig nincs kész, még mindig nem látni, hogyan fog is kinézni a rekonstrukció után. Az északi szárny még csak-csak rendben van, de a középső és a déli folyamatosan építés alatt áll. Öröm az ürömben, hogy így legalább minden további nélkül át lehetett pakolni a falakat egy ilyen, többféle médiumot felvonultató csoportos tárlathoz.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Olasz múzeumok a földrengés utáni helyreállításért

építészet Olaszország jótékonyság

Aki ma valamelyik olasz állami múzeumba jegyet vásárol, hozzájárul ahhoz, hogy a földrengés sújtotta területeken helyreállítsák azt a több száz épületet, amelyet a nemzeti kulturális örökség részeként tartanak nyilván: templomok, műemlékek sokasága pusztult el vagy rongálódott meg a hét közepén történt katasztrófa következtében.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Egy katartikus pillanat szomorú emlékhelye

emlékhely politika történelem szobrászat Sopron

Sopronban az augusztus 20-a két ünnepen osztozik: Szent Istvánén és a Páneurópai Piknik évfordulóján. 1989. augusztus 19-én Sopron (Fertőrákos) mellett törte át a határt néhány száz, már hetek óta Magyarországon tartózkodó, haza semmiképpen sem térni akaró keletnémet turista. Az emlékhely, ahol minden évben magas rangú politikai vezetők mondják el köszöntőiket, egyáltalán nem tükrözi azt a felszabadító érzést, ami azt a 27 évvel ezelőtti pillanatot jellemezte. Pusztaság, érthetetlenül sok erdélyi motívum és szigorú határellenőrzés - így néz ki ma a Páneurópai Piknik Emlékhely.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„Picasso egyszerűen az alkotás szimbólumává vált”

MúzeumCafé folyóirat interjú Picasso Magyar Nemzeti Galéria avantgárd Párizs

A párizsi Picasso Múzeumot két éve vezető Laurent Le Bon az eddigi legnagyobb magyarországi Picasso-kiállítás megnyitójára érkezett Budapestre. A tárlat anyagának háromnegyed részét az általa vezetett múzeum biztosította, és a fiatal művészettörténész, Emilie Bouvard személyében ők adták a tárlat kurátorát is. A páros interjúban Le Bon többek között egy monografikus múzeum sajátos helyzetéről, az intézmény és a Picasso család viszonyáról és saját terveiről beszél, míg Bouvard elsősorban a budapesti kiállításról. Szó esik arról is, hogyan látják az emberek Picassót és miért ő a 20. század legismertebb képzőművésze.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Korunk hőse a múzeumgyarapító hirtelen régész

Nemzeti Múzeum régészet gyűjteménygyarapítás Seuso-kincs

Sümegh József és a - vélhetően általa megtalált - Seuso-kincsek óta tudjuk, hogy ügyeskedni egy lelettel nem feltétlenül életbiztosítás: az életveszélyen felül mert úgyis más keres rajta jobban, a dicsőségből pedig végképp nem jut semmi.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Beköltözők - Hogyan lakták be a múzeumok a Budavári Palotát?

építészet MúzeumCafé folyóirat Magyar Nemzeti Galéria Budapesti Történeti Múzeum Munkásmozgalmi Múzeum műemlékvédelem történelem régészet restaurálás

Az ország egyik legfontosabb reprezentatív épülete, a Budavári Palota kiégett, romos állapotban maradt 1945 után. Egy darabig úgy tűnt, hogy a kormányzói rezidencia ismét politikai-kormányzati feladatot kap, ám - talán mert hamar világossá vált, hogy a helyreállítás évtizedeket vehet igénybe - végül kulturális központként építették újjá: máshonnan kiszoruló, helyszűke miatt feladatukat csak korlátozottan ellátni képes múzeumokat telepítettek be fokozatosan, a hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig. Örömünkre szolgál, hogy mindhárom múzeumból (BTM, MNG, MMM) találtunk tanút, aki visszaemlékezik erre a fontos kultúrtörténeti pillanatra. Akik mesélnek a korszakról: Irásné Melis Katalin régész (BTM), Lakatos József restaurátor (Szépművészeti Múzeum-MNG), Esti Béla, 1966 és 1983 között főigazgató (Magyar Munkásmozgalmi Múzeum)

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Szentendre beleáll!

Szentendre kortárs művészet programajánló

Az örökség mindig öröm és teher együtt: elfogadni kell és kezdeni vele valamit. Ami Szentendrét illeti, két lehetséges út áll a Ferenczy Múzeum(i Centrum), illetve a fenntartó önkormányzat előtt: vagy hagyja az egészet és működik valahogy, mint bármelyik másik, valaha volt frekventált vidéki múzeum vagy pedig felvállalja a közel évszázados hagyományt ("művészetek városa") és kezd vele valamit.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A hosszabbítás apropóján: ki a harmadik a képen?

Picasso Modigliani Magyar Nemzeti Galéria kiállítás avantgárd film Párizs

A nemzetközi kiállítások zárásának időpontját szinte lehetetlen csúsztatni, hiszen a művek egy részét (vándorkiállítások esetében az egészet) már máshol várják. A ritka lehetőséget most kihasználja az MNG, és egy hónapig meghosszabbítja a Picasso-kiállítást, hiszen megteheti: az anyag erre a helyre lett összeállítva, elsősorban egy olyan múzeum anyagából, amelyik ezt a döntést meghozhatta, illetve a kérésnek eleget tehet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A kéthónap művészei: Sztranyák Zsófia és Sztranyák Gergely

MúzeumCafé folyóirat építészet grafika

Lapunk legutóbbi számának ("az ötvenkettes", "a nemzetis" vagy "a bevágásos") borítóját egy testvérpár tervezte, akik a munkafolyamat során három szakmát is képviseltek együtt: a képzőművészetet, a tervezőművészetet és az építészetet. Ugyan a produktumot úgy szeretjük, ahogy van, mégis érdemes egy kicsit többet megtudni arról a gondolatmenetről, amelynek eredményeképpen ezt a finom grafikát kaptuk.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Mi köze Vasarelynek a Hungaroringhez?

Vasarely sport

Idén ünnepeljük Victor Vasarely születésének 110. évfordulóját, és az első magyarországi Forma 1-es autóverseny 30. születésnapját, ám ez még nem lenne elég a kapcsolathoz: az 1986-os, debütáló futamot leintő kockás zászlót maga a világhírű mester tervezte. Az eredetit ma már nem használhatják, hiszen - állítólag - Bernie Ecclestone magángyűjteményében műtárgyként őrzi, ám a rekonstrukciójára, annak használatára idén sor kerülhet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Az ötvenes évek pöttyös labdái mint múzeumtörténeti rekvizitumok

városi séta Nemzeti Múzeum MúzeumCafé folyóirat történelem kert irodalom

A városi séták ideális közönsége 20-25 főből áll, mondják a tapasztalt sétaszervezők, a MúzeumCafé programján a Nemzeti Múzeum kertjében kétszer többen vettek részt, dacára a hőségnek - vagy éppen ezért, hiszen a park fái legalább a tűző napot kiszűrték. Ugyan májusi lapszámunkban Debreczeni-Droppán Béla remek írásában gondosan áttekintette a Múzeumkert történetét, a séta során mégis tudott újabb adalékokkal szolgálni, amellett, hogy a cikkben említett nevezetességeket "élőben" is láthattuk.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Mihez kezd Szervátiusszal a Műcsarnok?

Műcsarnok kiállítás szobrászat kultúrpolitika Erdély

Miközben lázasan készítjük folyóiratunk következő, szeptemberre tervezett Kádár-számát (úgy értve: a Kádár rendszer muzeológiája), egyszer csak megjelenik a Műcsarnok ajtajában Szervátiusz Tibor Dózsája, és máris tudjuk, hogy nagyon aktuálisak leszünk. A korszak feldolgozása ma a legkurrensebb téma, gondoljunk csak az Új Budapest Galéria Nagyítások című kiállítására, a kiscelli #moszkvatérre, a készülő Stúdió-kiállításra vagy a velemi textilművészeti alkotótelep történetének bemutatására a Fugában.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Amit a Nemzeti Múzeum új főigazgatójáról tudni kell

Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum portré

Július elsejével Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) igazgatója veszi át a Nemzeti Múzeum vezetését. Összeraktunk egy kisokost az új főigazgatóról.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Múzeum+Foci: egy tökéletes kép

Louvre-Lens fotográfia sport

Szakmánkban (a művészeti sajtóban) sokan keresik a kapcsolódási pontokat a múzeumok, művészetek és a napjainkban a legnagyobb médiaérdeklődést kiváltó futball között. A Louvre-Lens megtalálta, egyetlen, tökéletes fotóval. (Tegnap a város stadionja adott otthont a Portugália-Horvátország EB-nyolcaddöntőnek.)

Illusztráció: A Louvre-Lens Twitter

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Budavári Palota, Hunyadi udvar: Picasso balra, Modigliani jobbra

kiállítás Magyar Nemzeti Galéria Modigliani Picasso

Ebben az eufóriában talán nem túl nagy bátorság labdarúgó hasonlattal élni: annyira szívesen cserélnének velünk az EB-pozíciónkért olyan nemzetek, mint az osztrák, a svéd vagy (pláne) a holland, mint amennyire a Magyar Nemzeti Galériával bármely világváros bármely nagy múzeuma. Jövő héttől a Budavári Palota Hunyadi udvarán új közlekedési helyzet alakul ki: balra Picasso, jobbra Modigliani.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Szombaton Múzeumok Éjszakája: hol is kezdjük?

programajánló Múzeumok Éjszakája Élő MúzeumCafé

Miközben minden létező múzeumban egymás lábát tapossák a látogatók, van, ahol egész évben nem látnak akkora közönséget, mint ezen az egyetlen estén, valójában nagyon is van tétje annak, hogy a látogató hol kezdi a programot, hol veszi a karszalagot, a tömeg ugyanis önmagában nem jelent bevételt az intézménynek. Aki erre figyel, az kismúzeumból indul, jótékony céllal.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„…vagy megpróbálsz úgy élni, mint a többiek”

Budapest Galéria film kiállítás kultúrpolitika emlékezet

Az általános amnesztia évében járunk, 1963-ban, amit nevezhetünk általános amnéziának is: az új világ origója, a megbocsátásé, az újrakezdésé, a beletörődésé, a látszólagos optimizmusé. Mélyi József kurátorként éppúgy felnyitotta és újraélesztette a korszakot, mint az öreg professzor a paciensét a műtőasztalon - Jancsó Miklós Oldás és kötés című filmje nyomán bontja ki a kora hatvanas évek képző- és iparművészetét, sok-sok társadalom- és kultúrtörténeti utalás mentén. Fontos kiállítás a Budapest Galériában.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A Régi Képtár olyan érték, amit fel sem fogunk - Beszélgetés Urbach Zsuzsa művészettörténésszel

interjú MúzeumCafé folyóirat Szépművészeti Múzeum gyűjteménygyarapítás Garas Klára

Művészetszerető család, polgári életmód, majd a politikai fordulatok vesztese. Semmi nem ment könnyen, semmi nem hullott az ölébe, több elismerés érte szerte a világban, mint idehaza - foglalhatnánk össze a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának egykori vezetője, Urbach Zsuzsa pályájának lényegét. Származása miatt halmozottan hátrányos helyzetből indult, mégis a 15-16. századi németalföldi és német festészet és a keresztény ikonográfia világszerte elismert kutatója, a festmények technikai vizsgálatának hazai előfutára lett.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Fontos szövegek 56-ról – az évforduló ürügyén

1956 emlékezet történelem politika

Miközben várjuk, hogy milyen kiállítások, múzeumi események emlékeznek meg idén, az évfordulós évben az 1956-os forradalomról, az 56-os Intézet összeállított egy digitális szöveggyűjteményt, amely hasznos lehet akár a kurátorok számára is.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Mentik a két párizsi múzeum műkincseit az árvíztől

Párizs Louvre Musée d'Orsay

Bezárt Párizs két kiemelt, ráadásul a Szajnához közel elhelyezkedő múzeuma, a Louvre és a Musée d'Orsay ugyanis a kiöntött folyó már a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat veszélyezteti. A párizsiak nem szeretnének Firenze sorsára jutni: 1966-ban az Arno folyó elöntötte az Uffizi raktárát, jelentős károkat okozva az ott tárolt alkotásokban.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A 20. századi magyar művészettörténet krémje

Kecskemét gyűjteménygyarapítás modernizmus

Az ország egyik legpazarabb képgyűjteménye egyre kisebb helyre szorul a kecskeméti Cifrapalotában, a képtár legújabb, napokon belül megnyíló állandó kiállítása viszont eléri azt a hatást, hogy nincs kiállítva egyetlen olyan darab sem, amelyik ne lenne egy életmű valamelyik főműve. Ez még úgy is igaz, hogy Farkas István vagy Tóth Menyhért, nem beszélve Mednyánszkyról és Nagy Istvánról, külön termet vagy teremrészt kapott. Mindenképpen le kell menni ámulni Kecskemétre!

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Maradjon még egy kicsit #moszkvater!

Kiscelli Múzeum várostörténet történelem
A Kiscelli Múzeum frissen nyílt kiállítása cáfol minden előítéletet azzal kapcsolatban, hogy a várostörténet unalmas műfaj lenne. Persze nem magától válik izgalmassá, hiszen kell hozzá egy kurrens, lehetőleg több generációt is megmozgató téma, egy alapos kutatómunka, amelyik a tartalmat adja hozzá, és egy merész látványterv, hogy elálljon a betérő lélegzete. Tele van a város világszínvonalú kiállításokkal. A #moszkvater minden kétséget kizáróan az egyik ezek közül.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Érvek amellett, hogy miért az új Néprajzi lesz a Liget-projekt legszerethetőbb épülete 

múzeumépítészet Liget Budapest Néprajzi Múzeum
Összefoglaljuk mindazt, ami az eredményhirdetés közben eszünkbe jutott:

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kamaszkorunk legszebb nyarai

kiállítás Ludwig Múzeum pop art popzene kortárs művészetA tavalyi pop art kiállítás után a Ludwig Múzeum ismét talált egy izgalmas területet, ahol a fogyasztói kultúra és a képzőművészet összeér: ez a Szenvedély. Rajongás és művészet című kiállítás, illetve az ahhoz kapcsolódó Rock/tér/idő, amely a magyar könnyűzene és a képzőművészet kölcsönhatásait boncolgatja. Mit is takar ez utóbbi tárlat és itt vannak-e kamaszkorunk legszebb nyarai?

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Ami a vége után következett – Disputa Dávid Ferenccel és Sisa Józseffel

MúzeumCafé folyóirat interjú Disputa kultúrpolitika építészet restaurálás restitúció történelem holokauszt politika világháború rendszerváltás örökségvédelem műtárgyvédelem
Egyetlen idézettel össze lehet foglalni mindazt, ami a 20. század derekától kezdve a magyarországi műemlékeknek jutott: "A történelemnek ez a fejezete olyan erőteljes kultúraellenes beállítottságnak a tükre, amelyet csak rettenettel tudunk felidézni." Átépítések, széthordások, elbontások, átfestések, a díszítésektől, parkoktól, gazdasági háttértől, berendezéstől való megfosztások. A beszélgetés olyan műemléképületekről, kastélyokról, kolostorokról, zsinagógákról szól, szomorú vagy követendő példákról, amelyek (így vagy úgy) túlélték ugyan a világháborút és az azt követő évtizedeket, azonban eredeti funkciójukat mára teljesen elveszítették.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Bonus track: Perspektívák kiállítás Picassóé mellett

Magyar Nemzeti Galéria etnográfia kiállítás Picasso keleti művészet
Az előfeltételezés, miszerint a Perspektívák kiállítás kiegészíteni kívánja a Picasso (és a hamarosan nyíló Modigliani) kiállítás anyagát, értelmezné a törzsi művészetnek az európai modern művészetre gyakorolt hatását, sőt, kifejezetten az lenne a dolga, hogy megmutassa, az afrikai maszkok felfedezése hogyan vezetett az Avignoni kisasszonyokhoz és a kubizmus születéséhez - hatalmas tévedés. A Néprajzi Múzeum egyteremnyi tárlata teljes és átfogó képet nyújt a "távoli népek" tárgyaiból és mindössze annyi a probléma vele, hogy nem folytatódik több termen keresztül.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Lehet-e nőies egy zsidó múzeumi kiállítás?

Magyar Zsidó Múzeum kiállítás programajánló holokauszt gyűjteménygyarapítás

Persze, hogy lehet, noha a hagyomány szerint a zsidó társadalmat patriarchálisnak tekintik, a lebontott kincseskamra (a Magyar Zsidó Múzeum harmincéves állandó kiállítása) helyét - félállandó kiállításként - egy finom, légies tárlat vette át: a vaskos ezüstnemű helyett kitett apró emléktárgyak, kis érdekességek, szívszorító történetek a bárhonnan érkezű, bármilyen gyökerekkel rendelkező látogatóban a meghittség érzetét keltik.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Miért nem értik az emlékhelyek lényegét?

örökség műtárgyvédelem kultúrpolitika Szántó Piroska

Eshet-e racionalizálás áldozatául egy olyan hagyaték, amelyiket a megöröklő tulajdonos egykor örömmel fogadott, most pedig útban van, feleslegessé vált a döntéshozók számára? Biztos, hogy egy múzeum vagy egy akadémiai intézmény nem az örökkévalóság számára gyűjt, ment, konzervál? A pillanatnyi ésszerűség (?) felülírhatja a megbecsülést?

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Láttuk a romantikus rendetlenséget Picasso műveivel + videó


Picasso Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeum kiállítás avantgárd Párizs

Az utóbbi időkben láttunk kicsomagolni Rembrandtot, Vermeert, Malevicset, részesei lehettünk annak az emelkedett pillanatnak, amikor elhalkulnak az elektromos csavarozók, fehér kesztyűs kezek leemelik a láda tetejét és előbukkan a MŰ. Nos, ilyesmiről a Picasso kiállítás kapcsán nem tudunk beszámolni, mert szigorúbb szabályok szerint zajlik a művek átvétele, mint valaha. Viszont a saját szemünkkel láttuk, hogy vannak már képek a falakon, monumentális ládák a folyosókon, előkészített posztamensek a szobroknak, helyükre rögzített grafikák selyempapírral letakarva. Fotót viszont nem készíthettünk, pedig hihetetlenül izgalmas tapasztalat a Picassókból álló rendetlenség.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


VIDEÓ: Lapbemutató, díjátadó, gondolatok a múzeumban

MúzeumCafé folyóirat videó MúzeumCafé díj Magyar Nemzeti Galéria El Kazovszkij kiállítás

Hangulatos videóklip készült a március utolsó napján tartott lapbemutatónkról és a MúzeumCafé díj átadásáról, amelye(ke)t az El Kazovszkij-kiállítás három kurátora, Jerger Krisztina, Rényi András és Százados László vehetett át. Néhány mondat a lap megújulásáról, a Kazó-tárlat értékeléséről és arról, hogy Jerger Krisztina miért érezte mindhárom színkombinációt a magáénak. (Vajon melyik került hozzá végül?)

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A kéthónap művésze (aka „coverboy”): Csáki László

MúzeumCafé folyóirat kortárs művészet Capa Központ animáció grafika címlap

Megújult lapunk bemutatóján sok más mellett az is elhangzott, hogy ezt a lapszámot hívhatjuk "az ötvenegyediknek", "a kastélyosnak" vagy "a Hagyatéknak" is, de elképzelhető, hogy évtizedek múlva "a Csáki László-borítósként" él majd a köztudatban, amikor szakdolgozók keresnek benne adatokat a kutatásaikhoz. Miért a fiók a címlapon és miért a kusza növény a hátoldalon, miért alkalmas a szita a krétarajz megjelenítésére? Mindezekre ő maga, Csáki László grafikus, animációs filmrendező adja meg a válaszokat.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Újságírófoglalkoztató avagy eltűnt a Román Csarnok alja

Román Csarnok Szépművészeti Múzeum múzeumépítészet Liget Budapest

Nemcsak a gipsz szobormásolatokat és a Salgó polcokat számolták fel a Szépművészeti Múzeum kísérteties, hetven éve zárva tartott Román Csarnokában, de a talajt is, hiszen alatta jelenleg egy raktárszint épül. A tér hangulata nem lehet sokkal békésebb, mint 1945 februárjában, amikor azt a bizonyos döglött lovat eltávolították onnan.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Mi lett a sorsa Picasso örökségének?

Néhány hét választ el minket attól, hogy megnyíljon Picasso valaha volt legnagyobb budapesti kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Ennek apropóján merengünk el azon, hogy a számos leszármazott hogyan osztozott a hagyatékon és hogyan lett az a francia állam az egész procedúra nyertese, amelyik a művész életében egyetlen képet sem vásárolt.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Elit alakulattal indul a PILLA

előadás programajánló múzeumelmélet Semmelweis Orvostörténeti Múzeum régészet néprajz
A bodrogközi Karos település határában az eddig ismert legnagyobb honfoglaláskori temető maradványait tárták fel 1986 és 1990 között, a leletek alapján feltételezhető, hogy egy hadsereg vezetőit, tisztjeit hantolták el ezekben a sírokban. A miskolci Herman Ottó Múzeum ebből a leletegyüttesből létrehozta a 2014-ben az Év kiálltása címmel is elismert tárlatot. A kurátor vendégszereplésével kezdődik a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) 4. PILLA című előadássorozata, rögtön húsvét után.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


mi minden fér el egy 1200-as Lada csomagtartójában! - Beszélgetés láng Józseffel

interjú MúzeumCafé folyóirat Petőfi Irodalmi Múzeum irodalom

Ki az Ady-művek és -kéziratok kritikai kiadásainak szerkesztőjeként, más tudományos kötetek kiadójaként ismeri. Láng József életpályájából - az egyéb részletek, a hivatalnoki és a könyvtárosi évek érintése mellett - ezúttal elsősorban a Petőfi Irodalmi Múzeumban töltött évtizedeket tekintjük át, hiszen a Kézirattár vezetőjeként fontos szerepet vállalt az intézmény mai struktúrájának felépítésében, a kutatók számára, valamint az állományvédelmi szempontból is megfelelő katalogizálási rendszer megalkotásában, és közreműködésével fontos irodalmi kéziratok sokaságával gazdagodott a múzeum gyűjteménye. Megtudhatjuk, hogy az "átkosban" miért voltak a mainál kedvezőbb helyzetben a tudományos könyvtárak, milyen papírból készül a kéziratokat őrző szabályos pallium, hogyan rögzítették a beérkező fotókat, könyveket és kéziratokat a Petőfi Irodalmi Múzeum hőskorában, miért fakultak értékes kéziratok szinte olvashatatlanná, és mi minden fér el egy 1200-as Lada csomagtartójában.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Micsoda két éjszaka a múzeumban!

Magyar Zsidó Múzeum műkincslopás kiállítás

Ha nagy értékű múzeumi műkincslopás, akkor bizonyára a Szépművészeti Múzeum 1983-as esete jut a legtöbbek eszébe, a budapesti Zsidó Múzeum tíz évvel későbbi kifosztása mintha kevésbé élne az emberek emlékezetében. Pedig elég sok a hasonlóság: hatalmas értékű volt a kár, a bűntényt egy nemzetközi bűnbanda követte el, mindkét múzeum fel volt állványozva éppen és a tettesek - a kincsekkel együtt - viszonylag hamar megkerültek. Az esetről az 1984-ben nyílt állandó kiállítás finisszázsán hallhattunk egy beszélgetést.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Párizs retteg, de nagyon örül Rippl-Rónaiéknak

kiállítás Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria Párizs

Franz Xaver Messerschmidt Ásítójának és Munkácsy Mihály Ásító inasának párosítása eddig még senkinek sem jutott az eszébe, ehhez az kellett, hogy két francia kurátor eljöjjön Budapestre és szűz kézzel beletúrjon a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. A két figura egymás mellett tényleg extrém látványt nyújt a Musée du Luxembourg kiállítóterében.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Múzeumi emberek a legújabb „power” listán

Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeum Ludwig Múzeum Capa Központ Baán László Power 50 lista Kassák Múzeum

Mivel a Műértő éves Power50 listája a képzőművészetre fókuszál, ezért ne is keressünk itt régészeket, néprajzosokat vagy helytörténészeket. De így is akad szép számban múzeumvezető és kurátor a legbefolyásosabbak között.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Minimum példakép: Hugonnai Vilma kontra maszkulin rutin

kiállítás konferencia nők Semmelweis Orvostörténeti Múzeum könyv történelem

Hugonnai Vilmának minden kijutott: rettenetes férj, környezete rosszallása, el nem ismertség, gáncs, ahol csak lehet, aztán fordult a kocka: érkezett egy támogató férj, megkapott minden elismerést, ma pedig lexikonszócikk, regényfőhős és példakép. Amiről pedig álmodni se mert volna: most ő áll a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) új kiállítása megnyitójának, könyvbemutatójának és nőnapi programjának középpontjában.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


1947, 2013, 2016: „Párison át vezet az út!”

Párizs Allegro Barbaro kiállítás Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria

Tíz nap múlva Párizsban, a Musée du Luxembourgban válogatás nyílik a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. Bár a magyar modernizmus gyökereit bemutató Allegro Barbaro (Musée d'Orsay, 2013) után ezúttal külföldi alkotások is helyet kapnak a kiállításon, a tárlat szimbóluma Rippl-Rónai Kalitkás nő című festménye, ahogy ez már városszerte látható a kiállítást hirdető felületeken. Véletlen egybeesés (tényleg!), hogy éppen most került a kezünkbe a Szabad Művészet folyóirat legelső száma 1947 februárjából, a reménykeltő békeidők utolsó szakaszából, Rabinovszky Máriusz írásával, aki egy párizsi magyar kiállítás azonnali megrendezését sürgeti.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Dada: hát születésnap az ilyen?

avantgárd

Néhány nappal ezelőtt ünnepelték a világ egyes részein, hogy a Dada útjára indult: 1916. február 5-én nyitott meg a Cabaret Voltaire, a városban összegyűlt szökevény (a háború elől békésebb helyre menekülő) művészek dadaista "stand-up comedy" előadásával, Marcel Janco, Hans Arp és Max Oppenheimre műveivel a falon. A baj csak az, hogy éppen a centenárium idején derült ki, hogy a kultikus zürichi helyszín megsemmisülhet.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Csoportterápia

kiállítás kortárs művészet Capa Központ fotográfia médiaművészet politika

Ilyen címet adni egy kiállításnak, hogy Jelentés, elsőre nem tűnik többnek megúszásnál, mint a "Cím nélkül" vagy a "Kompozíció", hiszen a pusztán dekorációs céllal készült bútorképek kivételével minden alkotásnak - lehetőleg - van jelentése, még ha nem is könnyű mindig megfejteni. Az installatív művészetnek pedig pláne van, éppen ez a célja. Aztán egy kicsit mélyebbre lmerülve a Capa Központ kiállításában, egyszer csak kiderül, hogy ömlik ránk a jelentés, a szó minden értelmében: ez a tárlat maga egy szemantika erdő.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Az emlékévre szegényedtünk néhány Bosch képpel

kiállítás Bosch restaurálás

Holnap, azaz február 13-án hivatalosan is kezdetét veszi a Bosch 500 emlékév, ekkor nyílik az eddigi legteljesebb Bosch kiállítás a művész szülővárosában, a hollandiai 's-Hertogenbosch-ban. A város piacterén egész évben zajlik a fesztivál, pontosan ott, ahol Bosch lakott, pár lépésnyire a műtermétől. Az évfordulót többéves kutatómunka és restaurálás előzte meg, amelynek során ismét változott az életmű részének biztosan (?) tekinthető művek száma.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Műcsarnok Időgép: Csontváry, a kertész

Műcsarnok fotográfia kultúrpolitika digitalizálás

1956 nyarán igazán forradalmi kísérletnek lehettek tanúi a Műcsarnok látogatói, amikor felkeresték a Kertészet a magyar képzőművészetben című tárlatot: a kurátorok lényegében kiválasztottak egy megbecsült (kétkezi) foglalkozást és ebbe kapaszkodva állítottak fel egy impresszionista, posztimpresszionista tárlatot, ahol kertészekről szó sem volt, kertekről is alig, ellenben egész egyszerűen tájképeket tettek láthatóvá, olyanokat, amilyeneket a megelőző években nem volt mód kiállítani. A korabeli kritika rendesen kiosztotta a szocialista realizmus szigorú kultúrpolitikáját, egyben üdvözölte, hogy a stílushatárokat végre tágabbra nyitották, beengedték Ferenczyt és a nagybányaiakat, nem beszélve Csontváryról. A Zarándoklás a cédrusokhoz felbukkanása több szempontból is váratlan húzás: először is mert Csontváryt egyébként nem állítottak ki sehol, emellett pedig mi köze ennek a képnek a kertészethez…

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Új múzeumok a világban a Met Breuertől Palesztináig

múzeumépítészet

Ha megnézzük, hogy milyen építészekkel milyen gigantikus múzeumépületek készülnek el idén szerte a világban, a mi Ligetünk már nem is tűnik rendkívüli beruházásnak. Íme, egy kis válogatás!

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Avantgárd és girl power

Magyar Nemzeti Galéria avantgárd kiállítás

Hogy van az, hogy az orosz avantgárd hihetetlenül izgalmas műveket köszönhet női alkotóknak és hol voltak ekkor a nők a magyar képzőművészeti életben? Elcsodálkoztunk és elgondolkodtunk az MNG kiállításán, földbegyökerezett lábbal a harmincat is alig megélt Olga Rozanova nővéréről készült kubista portréja előtt.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


De tényleg, kinél lehet Kádár koponyája?

MúzeumCafé folyóirat kiállítás Capa Központ fotográfia

Már csak órákig lehet megtekinteni kiállításunkat a Capa Központban, hiszen ma este zár, és ugyan zajlanak vidéki turnénk előkészületei, de ez a válogatás ebben a formában most látható utoljára. Az egy nappal előrehozott finisszázson, vasárnap délután György Péter osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


VIDEÓ: Hogy van az áhítat oroszul?

avantgárd Magyar Nemzeti Galéria kiállítás videó restaurálás

Szerencsére évente néhányszor megadatik a magyar muzeológusoknak is, hogy a művészettörténet legismertebb főművei közül egyet-kettőt a kezükbe vegyenek (idén egyébként erre különösen sokszor sor kerül majd). Amikor a biztonsági láda számtalan arasznyi csavarral rögzített teteje lekerül és az újabb és újabb szivacsrétegek mögül előbukkan a finom papírba becsomagolt műremek, még a legtöbbet próbált kurátor és restaurátor hangja is elcsuklik. Így volt most is, az MNG orosz avantgárd kiállítására készülve, amikor Malevics Svájcból érkezett alkotását emelték ki a ládából, a Bázelből és Jekatyerinburgból érkezett kísérők jelenlétében. A hirtelen támadt nagy csendben egyetlen mondat hangzott el: "hogy van az áhítat oroszul"?

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Az Antik Gyűjtemény évszázada – In memoriam Szilágyi János György

Szépművészeti Múzeum régészet MúzeumCafé folyóirat

Egy korábban megjelent írásunkkal emlékezünk a napokban elhunyt Szilágyi János Györgyre (1918-2016) és "otthonára", a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményére, amelynek 1941-től, majd 1947-től volt munkatársa és vezetője.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A PIM-nek „ez bejött”: a pillanat, amikor a tárgy műtárggyá válik

kiállítás irodalom Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménygyarapítás kézirat műtárgyvásárlás

A Petőfi Irodalmi Múzeum helyzeti előnyben van sok más múzeummal szemben, mert természetes gyűjtőhelye egy tárgycsoportnak, az irodalmi relikviáknak, a többi (leginkább vidéki) múzeum sem okoz komoly kihívást, ha szerzeményezésről van szó, a piac is lényegesen szűkebb, mint a festmények vagy iparművészeti tárgyak esetében. Az intézmény nyugodtan hátra is dőlhetne, de esze ágában sincs. A legutóbb nyílt kiállításuk pedig egy "legújabb szerzemények" típusú tárlatnak álcázott önreflexió, egyszersmind igazolása annak, hogy a gyűjtemény gyarapítása csak a munka kezdetét jelenti.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Huszonnyolc pesti vonat a Csontváry-képekért – beszélgetés Romváry Ferenccel

MúzeumCafé folyóirat interjú Pécs Csontváry kultúrpolitika műgyűjtés műkereskedelem Magyar Nemzeti Galéria

Hol van a méltó helye Csontváry Kosztka Tivadarnak a művészettörténetben és hol a kiállítóterekben? Feldolgozott-e az életmű, láthatók-e az alkotások? Ezektől a kérdésektől hangos manapság a művészeti közbeszéd a fővárosi kiállítás apropóján. Magától értetődő tehát Csontváryról azzal az emberrel beszélgetni, aki kiemelten fontos szerepet játszott abban, hogy a művek állandó otthont kaptak Pécsen, miközben részt vett a pécsi Múzeumutca létrejöttében, a Modern Magyar Képtár anyagának gazdagításában magángyűjtemények és művészhagyatékok befogadásával. Romváry Ferenc elismeri, hogy nem lett volna esélye mindezeket véghezvinni olyan emberek nélkül, akik kellő politikai hátszéllel és hatalommal, egyszersmind kulturális igénnyel, a művészetekre való fogékonysággal rendelkeztek a helyi országgyűlési képviselő Aczél Györgytől az igazi mentor Takács Gyula tanácselnök-helyettesen át az ország egyik legprogresszívebb megyei múzeumát vezető Hárs Éváig. Ma már történelem, de a hatvanas években még a jelenidőhöz tartozott, amikor egy olyan Zsolnay igazgatta a múzeumi tárlókban a tárgyakat, aki még megélte a dinasztia fénykorát, amikor Martyn Ferenc a bányászokból képzett szocreál festőkkel hadakozott, amikor a művészeti gimnazista Pinczehelyiék akasztgatták a képeket a képtár első állandó kiállításán, amikor Németh Lajos először vehette szemügyre a raktárak mélyéről előszedett Csontvárykat, és amikor huszonnyolc pesti vonatút és tizenegy szerződésvariáció után egyezett meg a pécsi múzeum Gerlóczy Gedeonnal a műtárgyak elhelyezéséről.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


MúzeumCafé

blogavatar

A múzeumok magazinja

Utolsó kommentek

Címkefelhő

kiállítás (174),MúzeumCafé folyóirat (99),Magyar Nemzeti Galéria (70),Szépművészeti Múzeum (63),történelem (49),kultúrpolitika (45),építészet (41),politika (41),programajánló (40),irodalom (37),fotográfia (35),műgyűjtés (35),múzeumépítészet (34),kortárs művészet (32),avantgárd (30),régészet (29),Párizs (29),interjú (26),Nemzeti Múzeum (25),néprajz (24),Szentendre (24),Petőfi Irodalmi Múzeum (23),Ludwig Múzeum (21),iparművészet (21),gyűjteménygyarapítás (21),grafika (20),restaurálás (20),műkereskedelem (20),Bécs (18),film (17),szobrászat (17),videó (17),Műcsarnok (15),színház (13),festészet (13),digitalizálás (12),műtárgyvásárlás (12),Liget Budapest (11),restitúció (11),London (11),Capa Központ (11),élő MúzeumCafé (11),Néprajzi Múzeum (10),Picasso (10),Kiscelli Múzeum (9),könyv (9),zene (9),Kassák Múzeum (8),holokauszt (8),New York (7),múzeumpedagógia (7),Román Csarnok (7),Garas Klára (7),Hopp Ferenc Múzeum (7),konferencia (6),könyvajánló (6),Power 50 lista (6),képzőművészet (6),Iparművészeti Múzeum (6),Allegro Barbaro (6),világháború (6),Rippl-Rónai József (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),Nyolcak (5),Értéktár Program (5),Közlekedési Múzeum (5),fotóművészet (5),aukció (5),művészettörténet (5),Berlin (5),Vasarely (5),Csontváry (5),MúzeumCafé díj (5),modernizmus (5),műemlékvédelem (5),Skanzen (5),Európai Iskola (5),Bauhaus (5),rendszerváltás (5),Ady Endre (5),kortárs (5),Pécs (5),látogatottság (5),Seuso-kincs (4),múzeum (4),Élő MúzeumCafé (4),Louvre-Lens (4),Balaton (4),wanted (4),Bálint Endre (4),MúzeumCafé Díj (4),örökségvédelem (4),Baán László (4),Vasarely Múzeum (4),Bartók Béla (4),városi séta (4),keleti művészet (4),Rembrandt (4),Louvre (4),kert (4),szocreál (4),Velence (4),digitalizáció (3),covid-19 (3),sport (3),impresszionisták (3),emlékezet (3),múzeumtörténet (3),Anna Margit (3),Erdély (3),dizájn (3),ganymed goes europe (3),Vaszary-villa (3),előadás (3),ICOM (3),internet (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),Vermeer (3),műtárgyvédelem (3),Aczél György (3),I. világháború (3),kulturpolitika (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),Textúra (3),Trianon (3),Czóbel Béla (3),Budapest Galéria (3),Derkovits Gyula (3),kézirat (3),Caravaggio (3),fortepan (2),pop art (2),Holokauszt (2),Magyar Nemzeti Múzeum (2),MúzeumCafé könyvek (2),Csinszka (2),BTM (2),MúzeumNegyed (2),dokumentum (2),Román csarnok (2),Bosch (2),Milánó (2),zsidóság (2),Debrecen (2),Munkácsy Mihály (2),Kecskemét (2),Zsolnay (2),1956 (2),Artpool (2),múzeumelmélet (2),címlap (2),örökség (2),Szántó Piroska (2),relikvia (2),MűvészetMalom (2),Barcelona (2),Képzőművészeti Egyetem (2),Frida Kahlo (2),Budapesti Történeti Múzeum (2),fotó (2),Modigliani (2),természettudomány (2),Ország Lili (2),múzeumi rendszer (2),Chagall (2),Fővárosi Képtár (2),Szombathely (2),Fortepan (2),divat (2),Vadak (2), (2),Szeged (2),Art Capital (2),ajánló (2),turizmus (2),magángyűjtemény (2),kultusz (2),Art Market Budapest (2),Lektorátus (2),Szendendre (1),Disputa (1),várostörténet (1),politikai (1),popzene (1),Sziget Fesztivál (1),plakát (1),Schiele (1),MúzeumCafé folyórat (1),Budavári Palota (1),Bábszínház (1),Róma (1),Múzeumok Éjszakája (1),etnográfia (1),portré (1),Covid (1),Tesla (1),cirkusz (1),MúzeumcCafé díj (1),médiaművészet (1),nők (1),koronavírus (1),Városliget (1),kastélypark (1),Andrássy (1),kastély (1),zöldmúzeum (1),vadászat (1),múzeumshop (1),műkincslopás (1),emlékhely (1),környezetvédelem (1),El Kazovszkij (1),gasztronómia (1),animáció (1),Dalí (1),covid (1),MúzeumCafé folyóirat; régészet; történelem; műemlékvédelem; kultúrpolitika (1),akadálymentesítés (1),Budapest (1),Brüsszel (1),Klimt (1),egyház (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),interaktivitás (1),Centre Pompidou (1),Budavár (1),MOME (1),temető (1),Dürer (1),emlékmúzeum (1),installáció (1),Színháztörténeti Múzeum (1),természettudományi múzeum (1),MúzeumCafé könyv (1),Múzeumkert (1),múzeumpolitika (1), Kassák Múzeum (1),Vatikán (1),Tiszadob (1),art deco (1),helytörténet (1),Múzeum-kert (1),MMOK (1),Hold (1),fotótörténet (1),belsőépítészet (1),Kijev (1),Albertina (1),közösségi média (1),op art (1),történetelem (1),Pompidou (1),kultúrtörténet (1),szecesszió (1),Olaszország (1),jótékonyság (1),díjátadó (1),beszélgetés (1),reneszánsz (1),emigráció (1),fenntarthatóság (1),OSZMI (1),Moszkva (1),marketing (1),Pulszky Társaság (1),Bayreuth (1),Richard Wagner Múzeum (1),Lengyelország (1),Leonardo (1),Madrid (1),cirkusztörténet (1),Sopron (1),Bálint Ház (1),Vaszary Villa (1),balaton (1),tárlatvezetés (1),Keserü Ilona (1),Duchamp (1),Csernus Tibor (1),Dada (1),királynő (1),Nagy-Britannia (1),kutatás (1),MANK (1),adatbázis (1),szalon (1),könyvtár (1),restitucio (1),Kratochwill Mimi (1),muzeológia (1),Vallauris (1),Guernica (1),retró (1),François Gilot (1),szeged (1),Metz (1),közösségi oldalak (1),Siófok (1),gyerekeknek (1),Prado (1),Magnum Photos (1),bibliofília (1),Manet (1),dinoszaurusz (1),Természettudományi Múzeum (1),Guggenheim Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),védettség (1),Vajda Júlia (1),BÁV (1),hamisítás (1),műemlék (1),olimpia (1),Ani (1),Vaszary János (1),Lucian Freud (1),Bukta Imre (1),műtárgylopás (1),veduta (1),Benczúr Gyula (1),Rozsda Endre (1),Matisse (1),Kocsis Zoltán (1),Ámos Imre (1),MúzeumCafé (1),Prága (1),Nagyvilág (1),Toulouse-Lautrec (1),Rómer Flóris Múzeum (1),felújítás (1),elhurcolt műkincsek (1),Népessy Noémi (1),Mravik László (1),Cloisters (1),Garas Kára (1),Sinkó Katalin (1),Óbuda (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Christie’s (1),Pinault (1),Amszterdam (1),stressz (1),velence (1),Miskolc (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Sziklakórház (1),krimi (1),Műemlék (1), Bécs (1),porgramajánló (1),Római Iskola (1),MTA (1),egyiptológia (1),Kimt (1),Budapest100 (1),törénelem (1),Batthyány Gyula (1),gender (1),bevándorlás (1),kommunikáció (1),Velencei Biennále (1),KEMKI (1),emlékmű (1),Amerika (1),Trieszt (1),Balaton (1),Győr (1),orosz művészet (1),Kassák Lajos (1),oktatás (1),porté (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Fabényi Júlia (1),Rijksmuseum (1),kínai művészet (1),dada (1),Radnóti Miklós (1),Gyarmati Fanni (1),Székesfehérvár (1),Márffy Ödön (1),Művészetmalom (1),századforduló (1),irodalomtörténet (1),Palazzo Grassi (1),gallery weekend (1),Guggenheim Muzeum (1),progarmajánló (1),városliget (1),szobor (1),Google Art Project (1),erdély (1),Várkert Bazár (1),szürrealizmus (1),kina (1),Műértő (1),Kína (1),Ernst Múzeum (1),Velázquez (1),fotógráfia (1),Moholy-Nagy László (1),teremőr (1),Aristide Maillol (1),Athén (1),Elgin-márványok (1),megnyitó (1)

Archívum