Az emlékév alkalmából született dupla, 99–100. lapszám muzeológiai, művészettörténeti és örökségvédelmi szempontok szerint tárgyalja a vészkorszak emlékezetét.

Keményfi Róbert Prológusa vezeti fel a szám központi témáját. Kelbert Krisztina az anya-lány szerepek sajátosságait vázolja fel egy, a Savaria Múzeumban őrzött családi hagyaték feldolgozásával. Toronyi Zsuzsanna a holokauszt múzeumi ábrázolásának és gyűjtésének problémáit veti fel írásában, Fenyves Katalin a népirtás fotódokumentumainak lehetséges megközelítési módjait veszi sorra. Basics Beatrix Kaufmann Izidor zsinagógaképeit mutatja be, Berényi Marianna a kolozsvári zsidóság emlékezetére létrejött Muzeonról ír. Véri Dániel két, az Európai Iskolához tartozó művész (Martyn Ferenc és Bálint Endre) holokausztmappáját mutatja be. Varga Krisztina Romani Roséval, a heidelbergi Német Szintik és Romák Dokumentációs és Kulturális Központjának vezetőjével készített interjút. Lénárt András a Szemtanúk című kiállítást és az ebből készült albumot ismerteti, Farkas Zsuzsa Kinszki Imrére, a munkaszolgálatban elhunyt fotóművészre emlékezik. Szabó Alexandra a DEGOB-jegyzőkönyvek alapján a Magyar Zsidó Múzeumban készült kiállítás koncepcióját mutatja be. Szűcs Tamás a közelmúltban az UNESCO listájára felvett zsidó világörökségi helyszíneket viszi sorra.

A lapszámban kapott helyet a MúzeumCafé idei díjazottjával, Varga Benedekkel, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatójával készült interjú (Berényi Marianna és Gréczi Emőke), valamint a főszerkesztői laudáció, amely a díjátadás alkalmával hangzott el a SOM-ban.

A Híreket Magyar Katalin állította össze, a portréfotót Szilágyi Lenke készítette. A lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

A városegyesítés 150. évfordulóját köszönti tanulmányokkal, elemzésekkel, visszatekintésekkel a MúzeumCafé most megjelent, 98. lapszáma.

A Vigadóban megrendezett Sosemvolt Budapest című kiállítás koncepcióját Kovács Dániel kurátor (Magyar Építészeti Múzeum) mutatja be, Vámos Gabriella a budavári Arany Sas Patikamúzeum alapításának körülményeit idézi fel. Fejős Zoltán tanulmányában a Váci utcai kalapszalonját New Yorkba átköltöztető Róth Margit pályáját ismerteti. Berényi Marianna a fővárosi kerületek helytörténeti gyűjteményeit mérte fel, Lépold Zsanett és Hajnal Márton a Budapesti Történeti Múzeum két évfordulós kiállításának (1973 és 2023) összehasonlítását végezte el. Basics Beatrix írásában a városháza épületek történetén halad végig, Gréczi Emőke a BTM-ben 1970–71-ben elvégzett művelődésszociológiai felmérés körülményeit és eredményeit vázolja. Balla Loránd a Kiscelli Múzeumban készülő, a Petőfi Csarnok történetét feldolgozó kiállítás háttérkutatásaiba avatja be az olvasót, Keszeg Anna az ugyancsak a kiscelli templomtérben megrendezett Divat & Város című kiállítást értékeli, Karácsony Ágnes az intézmény igazgatójával, Perényi Roland történésszel készített interjút. Juhász Sándor egy kevésbé ismert Lendvay utcai magángyűjtemény kárpitgyűjteményének hátterét tárja elénk, egy most előkerült fotográfiából kiindulva, míg Keresztes Csaba az 1945 után létrejött, rövid életű Műkincsfelvásárló Vállalat koncepcióját idézi fel.

A Kutatás rovatban Radnóti Sándor Rényi András Rembrandt-kötete (A képek színjátéka) kapcsán született tanulmánya, a Módszertan rovatban Kovács Krisztián kortárs restaurátor mátrix ismertetője olvasható.

A Híreket Magyar Katalin szerkesztette, a portréfotót Szilágyi Lenke készítette, a lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

A MúzeumCafé 97. számának témája a fénykép és a fényképezés, mint a gyűjteményépítés, feldolgozás, kiállítás eszköze és tárgya.

Bogdán Melinda doktori disszertációja tárgyául a Pannonhalmi Főapátság fotótárának feldolgozását választotta, ennek összefoglalását publikálja a lap. Somogyi Zsófia Czizek Gabriellával, a Robert Capa állandó kiállítás kurátorával beszélgetett. Gellér Judit írásában a digitális forradalom és a fényképezés viszonyát dolgozza fel, Keményfi Róbert az embertani fotográfiák szerepét vizsgálja a fizikai antropológia gyakorlatában. Bata Tímea a Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményét,

Karácsony Ágnes az OSZK történeti fényképtárát, Lénárt András az online magyar zsidó fotóarchívumot, Kövesdi István az egykori MTI, ma MTVA archívumát mutatja be. Fisli Éva külföldi gyűjteményekben fellelt fotóhungarikákra mutat példákat, Farkas Zsuzsa a műtárgyfényképezésről, Basics Beatrix a festőként indult fotográfusokról ír a lapszámban. Berényi Marianna a magyar múzeumok fotográfiai anyagáról kérdezte E. Csorba Csillát és Bán Andrást, a Magyar Fotótörténeti Társaság vezetőit.

A Kiállítás rovatban Zuh Deodáth a Kis Varsó debreceni kiállítását értékelte. A Magyar Katalin által összeállított Hírekben Jalsovszky Katalin fotótörténész nekrológja olvasható.

A lapot Pintér József tervezte, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

Bár a múzeumok a köztudatban az állandóságot jelentik, a műtárgyak helye és szerepe mégis változhat, elméletben és fizikai értelemben egyaránt. A MúzeumCafé 95. száma a műtárgymozgások jogi, gazdasági, kultúrpolitikai és múzeumelméleti felvetéseit veszi sorra.

A Petőfi 200 emlékévhez, a költő korának emlékezetéhez, kultuszához kapcsolódik a MúzeumCafé legújabb, dupla száma.

Hogyan gyűjtik, dolgozzák fel és állítják ki a múzeumok a háborúk, forradalmak emlékeit? Hogyan veszélyeztetik a politikai konfliktusok az épített és tárgyi kulturális örökséget? Milyen helyi és nemzetközi összefogás lehetséges a veszélyeztetett intézmények és gyűjtemények megmentésére? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a MúzeumCafé 91. lapszáma.

Németh István Hollandiában az első világháború éveiben született háborúellenes grafikai anyagból mutat példákat, Rockenbauer Zoltán írása szintén ezeket az éveket idézi fel, melyek végső csapást mértek a Franciaországban érlelődő magyar kubizmusra. Kalla Gábor a közel-keleti konfliktusok nyomán működő illegális műkereskedelem természetét vizsgálja, míg Varga Lujza a Vöröskereszt genfi múzeumát mutatja be. Basics Beatrix körképében a háború mint festészeti téma kap szerepet. Polgár Balázs (Hadtörténeti Múzeum) a háborús régészet sajátosságairól és az aktuális kutatásokról válaszolt Gréczi Emőke kérdéseire.

A jelen helyzetre reflektál Berényi Mariann írása a hazai és külföldi intézmények összefogásáról az ukrajnai krízishelyzet kapcsán, illetve Bazsó Borka beszélgetése Ihor Poshyvailóval, a Maidan Museum vezetőjével.

Magyaróvári Fanni Izabella és a Sebestyén Ágnes Anna a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítóterét, a Walter Rózsi-villát és a benne megnyílt kiállításokat mutatja be. A MuseumDigit konferencia eddigi történetét Sz. Fejes Ildikó vázolja fel.

A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Karácsony Ágnes állította össze. A portréfotót Szilágyi Lenke készítette. A lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

Fotók: Áment Gellért

Elkészült a MúzeumCafé 87-88., dupla száma, melynek témája a vándorlás, a migráció és emigráció örökségének kutatása és bemutatása, a történeti muzeológia mellett régészeti, művészettörténeti, természettudományi, néprajzi és irodalomtörténeti szempontok alapján.

1920. február 8-án indult az első vonat Hollandiába 600 magyar gyermekkel. A következő tíz évben összesen 60 ezren töltöttek az itthon adottnál egészségesebb hónapokat Hollandia mellett Belgiumban, kevesebben Svájcban, Svédországban és Angliában az Országos Gyermekvédő Liga, de elsősorban az önzetlen vendéglátók jóvoltából. A centenárium alkalmából tervezett kiállítást a járvány az idei évre sodorta a Budapesti Történeti Múzeumban, ám a halasztás talán még gazdagította is a kiállítható anyagot, ami feltehetően tovább bővül a témára irányított figyelemnek köszönhetően.

V

A címbeli idézet nem mástól, mint az egykori pártfőtitkártól, Kádár Jánostól származik, aki bő harminc évet töltött a hatalom - lényegében - legmagasabb pozíciójában, ez idő alatt pedig szinte végig tartott a Budavári Palota rekonstrukciója, melynek végét az OSZK 1985-ös megnyitása jelentette. Az 56-os forradalom után másfél évvel kezdődött, és majdnem a rendszerváltásig tartott. Az idézet a BTM Vármúzeuma megújult újkori palotatörténeti kiállításán olvasható. Aki csak a Szent István-terem káprázatáért érkezik, nem látja. Ezt sem, és még számos fontos adatot, tárgyat, ereklyét sem, melyek nélkül a terem lényege sem értelmezhető.

A MúzeumCafé 80. száma arról a szellemi gazdagságról szól, amelyet az Esterházy név jelent a magyar kultúrtörténetben.