David Bowie 1969 júniusában vette fel a stúdióban a képzeletbeli Tom asztronauta űrbeli útját megéneklő Space Oddity című dalát, Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmje ihletésében, napokkal az Apollo 11 holdraszállása előtt. Borítóként pedig Victor Vasarely egyik sorozatából választott lapot. A két nagyhatalomnak a világűr (és valójában a világ) meghódításáért folytatott harca nemcsak a hadiipar fejlődésén lendített nagyot, de a kultúra minden területe a hatása alá került, a filmtől az irodalomig, a poptól az avantgárdig. Vasarely népszerűségében pedig kiemelten fontos szerepet játszott, hogy ráérzett minderre, a világ pedig őrá.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az 1919-ben Weimarban Walter Gropius által alapított Bauhaus iskola mindent megváltoztatott, amit addig színről és formáról, épületről és bútorról, fotóról és tárgykultúráról gondolt a világ. Ennek jó néhány magyar művész is részese lehetett, többen mesterként meghatározó szerepet töltöttek be az oktatási intézmény és műhely életében. Ennek megfelelően a budapesti múzeumok is gondoskodnak a centenárium méltó megünnepléséről.

Több nagy fővárosi múzeum idei terve is nyilvánossá vált, így Bécs és Párizs után Budapesten is megnézzük, milyen kiállítások várhatók az évben. Rubens, Farkas István, Hopp 100, Rotschild Klára, Ady-centenárium és Iparterv…

Victor Vasarely talán a leghíresebb magyar képzőművész szerte a világon, műveit azonban inkább a látvány felől szokás megközelíteni: a reklámgrafikusnak induló művész nagyszerűen értett hozzá, hogyan kell lenyűgözni a szemlélőt. A nevét viselő budapesti múzeum most a dolgok mélyére hatolna és pályázatot hirdetett az egyik mű, a Quivar megfejtésére.