A párizsi századforduló dekadens világának toposzává vált Henri de Toulouse-Lautrec alakja: ő maga is, akárcsak műveinek ihletői, a Montmarte mulatóinak táncosai vagy a "stand up" előfutárai, a kabarék sztárjai. Nézzük, milyen filmekben "léptették fel" a művészt, akinek plakátjait és grafikáit holnaptól a Szépművészeti Múzeumban tekintheti meg a közönség!

Lapunk legújabb számának (MúzeumCafé 40. 2014. április-május) címlapján egy csaknem ismeretlen sorozat egy darabja szerepel: az auschwitzi haláltáborban a cseh zsidó származású Dinah Gottliebova készített akvarell portrékat a tábor roma foglyairól, Josef Mengele megbízásából. A portfolióból ma mindössze hét lap ismert.

A felvilágosodás korából örökölt elképzelés szerint a múzeumok maradandó gyűjteményeknek az örökkévalóság számára készített lerakatai. Ennek értelmében illene, hogy ne legyenek kitéve emberek és országok hangulatváltozásainak, amelyek olykor fenekestül forgatják fel a mindennapok menetét; a múzeum, úgy képzeljük, különbékét köt a világgal, és a kultúra afféle megszentelt csarnokaként felette áll a változásnak. Csakhogy ez nem így van: a sors válogatott furfangokkal igyekszik visszacsalogatni a változás és kiszámíthatatlanság körébe a változatlant.

A napokban újabb dizájndíjat, a 93. Art Directors Club Annual Awards (Miami) ezüst kubusát elnyerő vizuális csapatunk újabb "terméke" a MúzeumCafé Instagram oldala, melyen művészeti vezetőnk, Salát Zalán Péter fotói láthatók: publikálatlan csemegék a fotózási helyszíneken készült, ma már több ezer fényképből álló és folyamatosan bővülő anyagból. Az első "adag" a somogytúri Kunffy-kastély (Kunffy Lajos Múzeum és Műterem) csendes, kora őszi világát idézi fel.

Miközben az elmúlt öt évben minden nagyobb állami múzeum költözött Prága területén, így nincs az az útikönyv (sőt, még honlap is alig), amelyik pontosan tájékoztatna, hogy hol látható mondjuk a Nemzeti Galéria modern anyaga, addig őrületes "múzeumalapítási" láz tört ki a városban: utcánként három-négy valami vallja magát legalább nevében múzeumnak. Talán könnyebb lehet így terméket eladni?

Laudáció és díjátadó: Martos Gábor főszerkesztő és Népessy Noémi, a Goldberger Textilipari Gyűjtemény (Óbudai Múzeum) igazgatója, március 19. 17 óra.

Ma művészt vagy kiállítást eladni mítoszépítés nélkül lehetetlen. Derkovits esetében nincsenek kétségek, hiszen az ő mítoszát számosan építették és rombolták a halála óta eltelt nyolcvan évben, a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása pedig nyomokban rá is játszik, míg az alkalomra megjelent kötet inkább, cáfolni, elemezni és megérteni próbája.

Tavaly a hátrányból erényt kovácsolt a szentendrei Ferenczy Múzeum, és fiókintézményeiben a téli nyitva tartás idején egy akció keretében önkéntesek vállalták a kiállítások őrzését. Idén még dobnak is egyet a programon, és ezen a hétvégén felkért művészek, művészettörténészek, művészeti írók vigyáznak a műtárgyakra, egyben körbe is vezetik a téli szünet után újranyíló múzeumok vendégeit.