Mit kezdenek a múzeumok és az emlékezet a divat, a fogyasztás, a populáris színház, zene, irodalom és képzőművészet megőrzésével és feldolgozásával? A "könnyű" műfajról komolyan gondolkodik a MúzeumCafé 79. száma.

The Crown - II. Erzsébet életrajzi sorozata a Netflix egyik legnézettebb programja, három évada látható, további kettő készül, ezzel kihúzzák - majdnem - napjainkig a brit királynő (és birodalma) élettörténetét. Aki ismeri a sorozatot, tudja, hogy időnként kellemetlen, elhallgatott epizódok is előkerülnek a királyi család életéből - a harmadik évadban egy egész (az első) rész koncentrál Sir Anthony Bluntra, a királyi gyűjtemény kurátorára, nem véletlenül.

Visszatérünk régi szokásunkhoz, és - Toulouse-Lautrec, Picasso, Frida Kahlo után - ismét megnézzük, hogy az aktuális budapesti nemzetközi kiállítás művészének halhatatlanságához hogyan járult hozzá a filmipar. Vagy éppen ő a filmiparéhoz.

Már csak három hétig látható a Műjégpályától pár perc sétára található Hopp Ferenc Múzeumban az indiai, női szerepekre fókuszáló kiállítás - a kettő együtt olyan nagyszerű program, hogy aligha lehet jobbat kitalálni. Aki ezekből a történetekből nem merít erőt, semmiből sem fog.

A 2015-ös Spectre film adja az apropóját a világ első 007-es múzeumának, amely a napokban nyílt 3048 méter magasan, az osztrák Alpokban, 007 Elements néven. A csodálatos panorámát nyújtó épület alig pár méterre található a Q étteremtől, amely a helyszínéül szolgált annak a magánklinikának, ahol a pszichológus Dr. Madeleine Swann (Léa Seydoux), a Spectre Bond-lánya dolgozott.

Írásunk címét egy feledésbe merült költőtől, a Kortárs folyóirat egykori rovatvezetőjétől, a Szentendre krónikásaként is emlegetett Szeberényi Leheltől kölcsönöztük, akinek éppen ezzel a címmel jelent meg a naplója 1977-ben, az illusztrációkat pedig az a Szántó Piroska készítette, aki számára az ÉDEN ugyancsak Szentendrét jelentette, ahol élete egy tekintélyes, feltehetően a legvidámabb részét leélte. A harmadik Art Capital ma nyíló kiállításaival ugyanezt a harmóniát hozza vissza a városba - az Édenkert nyomában címet viselő rendezvénysorozat a kert, mint központi téma köré épül.

A müncheni születésű, de Berlinben élő, eredetileg építész képzettségű Rosefeldt hírnevét filmjeinek, többcsatornás videóinstallációinak köszönheti. A 2014-ben Berlinben forgatott, teljes hosszában 130 perces (kiállítási verzió) Manifesto premierje 2015 végén Ausztráliában volt, ezt követően Hamburgban és New Yorkban is láthatta a közönség, a 90 perces mozi verziót pedig 2017 januárjában mutatták be a Sundance filmfesztiválon, és ezt vetítették idén év elején a magyar művészmozik is.

Vasárnap este elkezdődött a National Geographic Géniusz-sorozatának második, Picassóval foglalkozó évada, amely olyan felvezetést kapott szerte a világon, ami nemhogy dokumentumfilmnek, de mozifilmnek se nagyon jár. Az első kérdés ebből adódik: mi lehet a műfaja a sorozatnak?

A világ legzsugoribb embere adóelkerülés céljából vásárolt hihetetlen értékű műkincseket - ez a kép alakul ki a nézőben a hárombetűs mozicsatorna most vetíteni kezdett sorozatában, a Bizalomban (I.) J. Paul Gettyről. Ahogy minden mozi, ez is kicsit sarkosan fogalmaz, a szórakoztatás és megrendítés érdekében, ám nagyjából ez volt a valóság az olajmilliárdosról fennmaradt emlékezések szerint. A storyline az elrabolt unoka utáni hajtóvadászat, a díszletet a hetvenes évek Rómája és Getty angliai kastélya adja. Főszerepben a zseniális Donald Sutherland.

Néhány hónapja még megvolt a legendás Sanghay mulató berendezésének utolsó darabja, a bejárat vasrácsa a szálló darvakkal a Bartók Béla úton, de mára azt is eltávolították. A Hopp Ferenc Múzeum kiállítása legalább az emlékét életben tartja. Saly Noémi előadásán jártunk, a Sanghay-Shanghai című tárlat programján.