Help Sales ÁSZF
A múzeumok magazinja

Mi értelme van egy gipszgyűjteménynek a 21. században?

szobrászat művészettörténet múzeumépítészet restaurálás Román Csarnok Szépművészeti Múzeum

Nagyjából egy évszázada kerültek a képtárak, képzőművészeti múzeumi gyűjtemények perifériájára a 19. század második felében oly népszerű és elengedhetetlennek tartott gipszgyűjtemények. Mégis egyre több helyen nyílnak újra ezek a kiállítások: többek között Berlinben, Moszkvában, Párizsban, Londonban, és pillanatokon belül Komáromban. Építészeti és belsőépítészeti bravúr, okos és látványos kiállítással a Csillagerődben.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Jó híreink vannak az Iparművészeti Múzeumból!

Iparművészeti Múzeum iparművészet restaurálás építészet

Bezárt múzeumaink közül az Iparművészeti sorsa tűnik a legbizonytalanabbnak, ezért minden híradás az épület rekonstrukciójáról, az újranyitásért tett munkáról örömmel töltheti el az embert. A sajtónak ma volt lehetősége bejutni az épületbe, és megnézni, hogy miért valóban bonyolult és hosszadalmas a Lechner-épület felújítása, milyen csodák kerülnek elő munka közben, és mi az egyáltalán: "beépített műtárgy".

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megnéztük, mi lett a romos Olof Palme Házból

A Városliget legrégebbi épülete, de csak nagyon kevesen jártak benne eddig. Mi az? Az első Műcsarnok az ezredfordulós kiállítás idején, a Fővárosi Múzeum épülete, a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat szobrászműterme és irodája, majd a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány székhelye, de általában Olof Palme Háznak hívják, mostantól pedig Millennium Háza a hivatalos elnevezés. Október 26-tól kávéházzal és interaktív Liget-történeti kiállítással fogadja a látogatókat az épület, amelyet megtisztítottak az elmúlt évtizedek beépítéseitől és ékesítettek a lepotyogott, és egy lelkiismeretes portás által megőrzött, most pedig restaurált vagy rekonstruált Zsolnay díszítésekkel. A főbejárat újra, az eredeti tervek szerint az épületnek a Hermina út felé első oldalára került, amely elé rózsa-kertet telepítettek. A későbbi, századfordulós kiállítást most egy interaktív tárlat előzi meg, amely átszalad a Városliget történetén, érintőképernyőkkel, gigantikus mesekönyvvel, virtuálisan haladó földalattival. Megnéztük, hogyan sikerült a helyreállítás.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Izraelita gyermekkórház volt, ami mától múzeumi központ a Szabolcs utcában

A Gyár (ma: Jókai) utcából költözött az első pesti izraelita kórház a Szabolcs utca, Aréna út (ma: Dózsa György) és a Nyugati pályaudvar vágányai (ma: Vágány utca) közötti területre 1889-ben. Ennek kiegészítéseként Bródy Zsigmond lapszerkesztő adományával, felesége emlékére épült fel ugyanezen a telken Bródy Adél Gyermekkórháza, néhány évvel később pedig - Weiss Manfréd felajánlásával - a Weiss Alice Gyermekágyas Központ is létrejött a két intézmény mellett. A Bródy-kórház főépületében most művészettörténeti kutatóközpont, a fogadóépületben, később imaházban látogatóközpont, a telken felépült új épületkomplexumban pedig raktározási és restaurátori központ jött létre.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Csoda a cselédszobában

Eddig csak avatott szemek láthatták Kőszeg Ferenc lakásának cselédszobájában Kemény György minden falat beborító seccóját, az értő restaurálás után mostantól szerdánként bárki megtekintheti a magyar pop art egyik legfontosabb alkotását.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kisokos a Román Csarnok megtekintéséhez

Mikor? Hogyan? Mit? Miért? A legégetőbb kérdésekre a legegyszerűbb válaszok.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Egy évforduló apropóján – a leghírhedtebb Tóth László a világon

szobrászat restaurálás Vatikán

Az olasz sajtó egy fontos évfordulóra emlékezett a hétvégén: 1972. május 21-én egy őrült magyar megtámadta Michelangelo Piétáját a Szent Péter bazilikában. Bár a kalapács nyomait eltűntették, a golyóálló üveg, ami mögött ma az alkotás látható, minden nap emlékeztet "honfitársunk" hőstettére.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Időkapszulát találtak a Román csarnokban

Szépművészeti Múzeum Román csarnok restaurálás építészet szobrászat

Hogy a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka a város egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb belső tere, azt eddig is tudtuk, ám hogy a hetven évig elzárt, most pedig felújítás alatt álló terem még mindig tartogat meglepetéseket, arra a szakemberek sem számítottak. A freibergi kapu beépített gipszmásolata fölött, egy rozettában találták meg a restaurátorok azt az időkapszulát, amely részletesen leírja, kik vettek részt annak idején a múzeum legszebb tereinek díszítésében.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Életre ítélve - Így menekül meg a Román csarnok gliptotékája

Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás

A Szépművészeti Múzeum Román csarnoka talán a leglenyűgözőbb, legromantikusabb múzeumi tér Magyarországon. Története a világháború során elszenvedett és évtizedekig hordozott sérüléseivel, sokáig méltatlan funkciója, leromlott állapota, majd kiürítése és rekonstrukciójának megkezdése ismert történet, nem csak a szakmában, hiszen a múzeum bezárása előtti pillanatokban volt mód egy pillantást vetni a térre még abban az állapotában, a kivételezetteknek még a szobrokkal teli, a közönségnek a kiürített csarnokra. Azóta zajlik az innen elszállított gipsz szobormásolatok restaurálása és kiállításnak előkészítése, egy erre a célra kibérelt és alakított hatalmas raktártérben.

 


A 19. század végén egy igényes művészeti múzeum tervezéséhez hozzátartozott, hogy – a művészettörténet mind teljesebb bemutatása érdekében – gipszmásolatokkal is megtöltsék a tereket. Pulszky Károly a Szépművészeti Múzeum koncepciójának kidolgozása során egyértelművé tette, hogy a szobrászat fejlődésének történetét gipszmásolatokkal kell teljessé tenni, sőt, elképzelése szerint nem is különválasztva, hanem egyenértékű módon kiállítva az intézmény gyűjteményében található eredeti alkotásokkal. A múzeum tereit (elsősorban a Román és Reneszánsz csarnok, a Michelangelo terem) is ennek megfelelően tervezték. A másolatokat a legjobb műhelyekből rendelték, ezek darabokban érkeztek, itt, helyben illesztették össze és látták el a megfelelő patinával az öntvényeket. A Román csarnokban a beépített másolatok (freibergi és gyulafehérvári kapu) mellett a többi szobor helye, összetétele többször változott, az aktuális koncepció szerint.
A világháború az épületben és az öntvényekben is hatalmas károkat okozott: a Román csarnokot pénz híján, a gipszeket viszont a műfaj átértékelődése, érték- és érdekvesztése miatt nem hozták rendbe – a tetőt befedték, a tér nagy részét bepolcozták és itt helyezték el a megmaradt szobormásolatokat, hosszú évtizedekre elzárva a közönségtől. (Több száz darabot letétként elosztottak kecskeméti, debreceni, tatai, komáromi intézmények között, de ez csak töredéke volt a teljesnek.)
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
A tér várva várt felújítása lehetőséget adott a másolatok sorsának és értelmének újragondolására. (Ugyan korábban is születtek tervek a helyzet megoldására, például a Román csarnok födémekkel való felosztására és ily módon bőségesebb kiállítótér kialakítására, de ez – szerencsére – nem valósult meg.) Az egyértelmű, hogy ma már hagyományos múzeumi térben, eredeti alkotások között nincs helye ezeknek az öntvényeknek, és volt olyan időszak, amikor meg kívánták semmisíteni ezeket a tényleg kiváló minőségű, sok esetben az eredetiről közvetlenül készült autentikus plasztikákat, ám ma már az új otthonuk megtalálása, a menthető darabok mentése és helyrehozatala a cél. A kiválasztott antik, középkori és reneszánsz gipszek az erre a feladatra felújított és átalakított komáromi Csillagerődbe kerülnek (mintegy 320 darab), egy szűkebb, de így is kétszáznál több darabból álló válogatást pedig a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) reprezentatív terében helyeznek el, mintegy látványraktárként. Mindkét kiállítás hozzáférhető lesz a nagyközönség számára is.
Megadatott, hogy Szőcs Miriam, a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteményének vezetője és Káldi Richárd kőszobrász-restaurátor társaságában felkeressük az alkalmi restaurátor-műhelyt, ahol szinte kész és reménytelennek látszó darabokkal egyaránt találkozhatunk. Kiderült, hogy ugyan az ostrom idején a tető beomlása után hó lepte ezeket a másolatokat a múzeumban, a szilárdságukból nem veszítettek. Ez is alátámasztja, hogy a Szépművészeti Múzeum annak idején a legkiválóbb német és olasz műhelyekkel dolgoztatott. (Még az a gipszszobor is „újrahasznosítható”, amit a Vakok Intézete a szabadban tartott, mégpedig a Képzőművészeti Egyetem restaurátorképzésén.) A hiányzó részleteket nem feltétlenül kell és lehet pótolni, csak ahol a meglévő – elsősorban architekturális – részekből egyértelműen rekonstruálható a hiány. Andrea Riccio padovai nagy kandeláberének másolatán egy hiányzó fejet újra lehetett önteni, egy másik fej alapján, de hasonló pótlásra nem mindig van lehetőség. Minden döntést a szakmai zsűri véleménye alapján hoznak meg, minden beavatkozást pontosan dokumentálnak.
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
Az eredeti alkotás anyagának érzékeltetését annak idején patinával oldották meg. Így lett például Ghiberti firenzei Paradicsom-kapuja bronzszerű, ahogy látható ma a debreceni egyetem egyik terében, letétként, de egy részlete az alkalmi restaurátor-műhelyben vár a beavatkozásra. Máshol a márvány anyagát sikerült tökéletesen visszaadni. Az új patinaréteggel a korábbi beavatkozások, restaurálások nyomait is el lehet tűntetni, erre példa Donatello Angyali üdvözletének másolata a firenzei Santa Croce templomban található eredetijéről. A még darabokban álló gipszeken jól láthatók az illesztés nyomai: az öntőmesterek úgy alakították ki ezeket a részeket, hogy a szállítás után helyben, itt, Budapesten könnyen és értelemszerűen – mint egy puzzle darabjait – össze lehetett állítani. 
Verrocchio Colleoni-lovasszobrának érdekessége, hogy talapzatának hiteles másolatát kizárólag a Szépművészeti Múzeum rendelte meg annak idején, egyetlen más gliptotékában sem található ebből példány. Sajnos az évtizedek során elszenvedett károkat csak részben lehet helyrehozni, de konzerválás után így is a komáromi kiállítás egy legimpozánsabb darabja lesz, Donatello Gattamelátája mellett.

A Román csarnok kiürítését mindössze bő két hónap alatt végezte el az eddig csak köztéri munkákat végző, múzeummal először együttműködő Káldi Richárd vezette restaurátorcsapat. Ehhez pontosan fel kellett mérni az elszállítandó tárgyak állapotát és mennyiségét még a nehezen hozzáférhető helyeken is, méretre megrendelni a szükséges ládákat. Az előkészítésben és a szobrok beazonosításában folyamatosan együttműködnek a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteményének munkatársaival, a projektet Szőcs Miriam koordinálja.
Román Csarnok Szépművészeti Múzeum szobrászat restaurálás
A komáromi Csillagerőd a 16. században épült, később többször átalakították, mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A második világháború után szovjet katonai erődként, raktárként hasznosították, majd a kiürítés után nem találtak funkciót a számára. A gipszgyűjtemény egy részének komáromi elhelyezéséről, az épület erre a célra történő átalakításáról 2014-ben döntöttek. A térszerkezet alkalmas arra, hogy egy lineáris, történeti kiállítás nyílhasson benne, ezáltal legalább részlegesen rekonstruálható legyen a 19. század végi, 20. száz eleji elképzelés a másolatok lényegéről és hasznosságáról. Egy szűkebb merítés a Szabolcs utcában lesz látható, az oktatási funkciót is ellátó OMRRK részeként, tanulmányi raktár formájában. A komáromi épület rekonstrukciója a Mányi Stúdió, a budapesti épület a Vasáros Zsolt vezette Narmer Stúdió tervei alapján készül, mindkét helyszínen már elkezdődtek a munkálatok és a tervek szerint 2018 tavaszára fejeződnek be.

Bár a gipszek értéke erősen devalválódott az elmúlt száz évben, mégis vannak ma is jelentős múzeumi gyűjtemények, például Berlinben, Moszkvában (Puskin Múzeum) vagy a londoni Victoria & Albert Múzeumban, ahol a világ egyik legnagyobb másolat-gyűjteményét őrzik. A gipszmásolatok megtartását, állapotuk konzerválását és új, a múzeumon kívüli kiállítótérben történő bemutatását Szilágyi János György, a múzeum Antik gyűjteményének legendás vezetője is szorgalmazta már évtizedekkel ezelőtt. Most úgy tűnik, hogy a közel egy éve elhunyt Szilágyi professzor elképzelése végre megvalósul…

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Beköltözők - Hogyan lakták be a múzeumok a Budavári Palotát?

építészet MúzeumCafé folyóirat Magyar Nemzeti Galéria Budapesti Történeti Múzeum Munkásmozgalmi Múzeum műemlékvédelem történelem régészet restaurálás

Az ország egyik legfontosabb reprezentatív épülete, a Budavári Palota kiégett, romos állapotban maradt 1945 után. Egy darabig úgy tűnt, hogy a kormányzói rezidencia ismét politikai-kormányzati feladatot kap, ám - talán mert hamar világossá vált, hogy a helyreállítás évtizedeket vehet igénybe - végül kulturális központként építették újjá: máshonnan kiszoruló, helyszűke miatt feladatukat csak korlátozottan ellátni képes múzeumokat telepítettek be fokozatosan, a hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig. Örömünkre szolgál, hogy mindhárom múzeumból (BTM, MNG, MMM) találtunk tanút, aki visszaemlékezik erre a fontos kultúrtörténeti pillanatra. Akik mesélnek a korszakról: Irásné Melis Katalin régész (BTM), Lakatos József restaurátor (Szépművészeti Múzeum-MNG), Esti Béla, 1966 és 1983 között főigazgató (Magyar Munkásmozgalmi Múzeum)

Tovább
Megosztom ezt a cikket

«
12

A múzeumok magazinja

blogavatar

Utolsó kommentek

Címkefelhő

kiállítás (168),MúzeumCafé folyóirat (85),Magyar Nemzeti Galéria (68),Szépművészeti Múzeum (60),kultúrpolitika (45),történelem (41),programajánló (38),politika (38),építészet (37),műgyűjtés (35),irodalom (34),fotográfia (33),kortárs művészet (32),avantgárd (30),Párizs (29),régészet (27),interjú (26),múzeumépítészet (25),Nemzeti Múzeum (25),Petőfi Irodalmi Múzeum (23),Szentendre (23),Ludwig Múzeum (21),gyűjteménygyarapítás (21),műkereskedelem (20),iparművészet (20),restaurálás (19),grafika (19),néprajz (17),film (17),szobrászat (17),videó (17),Bécs (17),Műcsarnok (15),színház (13),digitalizálás (12),London (11),műtárgyvásárlás (11),élő MúzeumCafé (11),Capa Központ (11),restitúció (11),Picasso (10),festészet (10),Liget Budapest (10),Kiscelli Múzeum (9),könyv (8),Kassák Múzeum (8),Néprajzi Múzeum (8),zene (8),holokauszt (8),Román Csarnok (7),Garas Klára (7),Hopp Ferenc Múzeum (7),New York (7),világháború (6),könyvajánló (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),múzeumpedagógia (6),Allegro Barbaro (6),Power 50 lista (6),Rippl-Rónai József (6),Iparművészeti Múzeum (6),Bauhaus (5),Értéktár Program (5),fotóművészet (5),Vasarely (5),Berlin (5),Európai Iskola (5),aukció (5),rendszerváltás (5),Nyolcak (5),Ady Endre (5),kortárs (5),Közlekedési Múzeum (5),konferencia (5),MúzeumCafé díj (5),modernizmus (5),Skanzen (5),wanted (4),műemlékvédelem (4),szocreál (4),keleti művészet (4),Balaton (4),Velence (4),Seuso-kincs (4),Bartók Béla (4),városi séta (4),Rembrandt (4),Vasarely Múzeum (4),MúzeumCafé Díj (4),múzeum (4),képzőművészet (4),Baán László (4),Élő MúzeumCafé (4),Bálint Endre (4),Csontváry (4),örökségvédelem (4),Louvre (4),látogatottság (4),Pécs (4),Louvre-Lens (4),műtárgyvédelem (3),Caravaggio (3),kézirat (3),sport (3),impresszionisták (3),Aczél György (3),Textúra (3),Anna Margit (3),Vaszary-villa (3),internet (3),Erdély (3),Budapest Galéria (3),kert (3),Derkovits Gyula (3),előadás (3),ganymed goes europe (3),emlékezet (3),dizájn (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),Czóbel Béla (3),művészettörténet (3),kulturpolitika (3),Trianon (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),I. világháború (3),Kecskemét (2),múzeumtörténet (2),Zsolnay (2),ajánló (2),Barcelona (2),Szántó Piroska (2),1956 (2),MúzeumNegyed (2),relikvia (2),covid-19 (2),Román csarnok (2),Frida Kahlo (2),Art Capital (2),magángyűjtemény (2),Modigliani (2),Szeged (2),Art Market Budapest (2),Fortepan (2),Képzőművészeti Egyetem (2),digitalizáció (2),fortepan (2),múzeumi rendszer (2),Chagall (2),dokumentum (2),Vermeer (2),Holokauszt (2),divat (2),MúzeumCafé könyvek (2),Csinszka (2),Lektorátus (2),Ország Lili (2), (2),zsidóság (2),örökség (2),Artpool (2),MűvészetMalom (2),Vadak (2),fotó (2),pop art (2),múzeumelmélet (2),Fővárosi Képtár (2),Milánó (2),Magyar Nemzeti Múzeum (2),címlap (2),Sopron (1),Olaszország (1),emlékhely (1),médiaművészet (1),Andrássy (1),kastély (1),vadászat (1),kastélypark (1),megnyitó (1),KEMKI (1),kommunikáció (1),Velencei Biennále (1),emlékmű (1),Bosch (1),nők (1),popzene (1),várostörténet (1),Múzeumok Éjszakája (1),portré (1),Disputa (1),etnográfia (1),műkincslopás (1),animáció (1),El Kazovszkij (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),OSZMI (1),múzeumshop (1),akadálymentesítés (1),Dalí (1),cirkusz (1),Városliget (1),történetelem (1),Budapest (1),Tesla (1),gasztronómia (1),plakát (1),Szombathely (1),Schiele (1),Sziget Fesztivál (1),politikai (1),Brüsszel (1),Szendendre (1),ICOM (1),Hold (1), Kassák Múzeum (1),covid (1),koronavírus (1),díjátadó (1),Pulszky Társaság (1),közösségi média (1),marketing (1),turizmus (1),természettudományi múzeum (1),reneszánsz (1),Dürer (1),Bábszínház (1),Róma (1),MMOK (1),természettudomány (1),Klimt (1),szecesszió (1),installáció (1),emlékmúzeum (1),Kijev (1),MOME (1),egyház (1),Centre Pompidou (1),interaktivitás (1),Moszkva (1),Bayreuth (1),Albertina (1),kultúrtörténet (1),beszélgetés (1),emigráció (1),Lengyelország (1),Richard Wagner Múzeum (1),Leonardo (1),Budavár (1),Múzeum-kert (1),belsőépítészet (1),Színháztörténeti Múzeum (1),temető (1),gender (1),Madrid (1),op art (1),Pompidou (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),MúzeumCafé könyv (1),Múzeumkert (1),BTM (1),Vatikán (1),Tiszadob (1),helytörténet (1),art deco (1),jótékonyság (1),Moholy-Nagy László (1),balaton (1),tárlatvezetés (1),királynő (1),Vaszary Villa (1),Keserü Ilona (1),Dada (1),Duchamp (1),Nagy-Britannia (1),könyvtár (1),MANK (1),Guggenheim Múzeum (1),kutatás (1),adatbázis (1),restitucio (1),szalon (1),Csernus Tibor (1),Kratochwill Mimi (1),retró (1),Siófok (1),Guernica (1),Vallauris (1),szeged (1),François Gilot (1),gyerekeknek (1),dinoszaurusz (1),Magnum Photos (1),muzeológia (1),Prado (1),bibliofília (1),Természettudományi Múzeum (1),Manet (1),Kieselbach Galéria (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Vajda Júlia (1),BÁV (1),védettség (1),hamisítás (1),Ani (1),műemlék (1),Vaszary János (1),Lucian Freud (1),Bukta Imre (1),műtárgylopás (1),veduta (1),Benczúr Gyula (1),Rozsda Endre (1),Matisse (1),olimpia (1),Kocsis Zoltán (1),Prága (1),elhurcolt műkincsek (1),MúzeumCafé (1),Nagyvilág (1),felújítás (1),Toulouse-Lautrec (1),Népessy Noémi (1),Óbuda (1),Cloisters (1),Ámos Imre (1),Mravik László (1),Garas Kára (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Sinkó Katalin (1),közösségi oldalak (1),Metz (1),Budapest100 (1),egyiptológia (1),MTA (1),Kimt (1), Bécs (1),velence (1),Műemlék (1),porgramajánló (1),Római Iskola (1),Munkácsy Mihály (1),kina (1),Kína (1),Műértő (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Fabényi Júlia (1),stressz (1),Amszterdam (1),Kassák Lajos (1),orosz művészet (1),porté (1),oktatás (1),Amerika (1),Trieszt (1),Balaton (1),Győr (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Miskolc (1),krimi (1),Sziklakórház (1),Batthyány Gyula (1),törénelem (1),szürrealizmus (1),erdély (1),századforduló (1),progarmajánló (1),Művészetmalom (1),dada (1),Rijksmuseum (1),kínai művészet (1),városliget (1),Guggenheim Muzeum (1),Pinault (1),Christie’s (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Radnóti Miklós (1),Gyarmati Fanni (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),Athén (1),Velázquez (1),Várkert Bazár (1),Ernst Múzeum (1),Bálint Ház (1),teremőr (1),Debrecen (1),Márffy Ödön (1),Székesfehérvár (1),szobor (1),fotógráfia (1),Google Art Project (1),bevándorlás (1)