Help Sales ÁSZF
A múzeumok magazinja

„Tündér Lala is hazatért”

Jövőre hetvenéves a Móra Kiadó: 1950-ben alakult, elsőként Fazekas Annát nevezték ki az élére, az Öreg néne őzikéje íróját. A Móra afféle "házi kiadója" volt - többek között - Kormos Istvánnak, Varga Katalinnak, Lázár Ervinnek, Csukás Istvánnak, Janikovszky Évának s jó néhány zseniális könyvillusztrátornak, köztük Réber Lászlónak, Reich Károlynak, Würtz Ádámnak, F. Győrffy Annának, K. Lukáts Katónak, Róna Emynek, Szecskó Tamásnak. Janikovszky Éva hosszú ideig főszerkesztője is volt a kiadónak. Neki köszönhető, hogy a Móra nem tűnt el a rendszerváltással. Fia, Janikovszky János kisrészvényesként került eleinte a privatizált vállalatba, ma övé a Móra Kiadó. Két évtized alatt szerezte vissza számos régi könyvük jogait és grafikáit.

Janikovszky Jánossal Karácsony Ágnes beszélgetett.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„A kincsen lévő ábrázolások a műveltség tárgyai voltak”

2014 áprilisában jelent meg Ráday Eszter beszélgetése Szilágyi János Györggyel az Élet és Irodalomban abból az alkalomból, hogy Budapestre érkezett a Seuso-kincs első hét darabja. A magyar klasszika-archeológia óriása már nem érhette meg a többi műtárgy hazaérkezését, az interjúban felvetett kérdések némelyikére talán ma már könnyebben lehet választ adni az összes ismert kincs birtokában. Lényegében ezt a beszélgetés folytattuk Török László akadémikussal, a Seuso Munkabizottság vezetőjével.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Ez egy mulandó szakma - Interjú Mezei Gábor belsőépítésszel

MúzeumCafé folyóirat interjú építészet belsőépítészet műgyűjtés iparművészet

Mezei Gábor művészcsaládba született: anyja, Hauswirth Magda a harmincas évektől a hetvenes évekig portrékarikatúrák százait készítette a kor ismert színészeiről, művészeiről, apja, Pán Imre színházi újságíróból lett az avantgárd egyik központi figurája, az Európai Iskola alapítója, a csoport kiállításainak helyet adó Művészbolt vezetője. Hogyan lehetett ilyen háttérrel Makovecz Imre belsőépítészeként az organikus építészet formai követelményeihez alkalmazkodni? Hogyan tudja feldolgozni egy alkotó, hogy a munkái lassan megsemmisülnek? Milyen felelősséggel jár a Pán-Mezei-féle szellemi és tárgyi hagyaték gondozása?

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A Nyolcaktól Vajdán át Párizsig és Kupkáig - egy korábbi Beszélgetés a ma 80 éves Passuth Krisztinával

interjú MúzeumCafé folyóirat avantgárd kultúrpolitika Szentendre Európai Iskola
Bármilyen hihetetlen, de a manapság a mainstreambe tartozó klasszikus modern művészeket - Tihanyi Lajostól Czigány Dezsőn át Vajda Lajosig - a kultúrpolitika néhány évtizeddel ezelőtt még az underground alkotók közé sorolta. Passuth Krisztina "jó érzékkel" választott a szakmai közmegegyezésen kívül eső művészek közül, így az általa - pályája kezdetén - rendezett kiállítások rendre a múzeumvezetők és minisztériumi illetékesek ellenállásába ütköztek. Az ország legnagyobb múzeumainak munkatársaként még a művek felkutatása és bemutatása is nehézséget jelentett, ezek feloldásában pedig csak Aczél György segíthetett, mintegy igazolva a kultúra évtizedekig mindenható ura köré épült mítosz hitelességét. Az idő a fiatal művészettörténész bátorságát igazolta: ezek a kiállítások a Nyolcak és Vajda recepciójában, valamint a külföldön működő magyar művészek bemutatásában, a magyar művészet történetébe való integrálásukban mérföldkőnek tekinthetők, a későbbi feldolgozások, kutatások alapjául szolgáltak és szolgálnak ma is. Régi, emblematikus kiállításokra emlékező sorozatunk első darabjában Passuth Krisztina három tárlat kulisszatitkaiba enged betekintést, ebből kettőnek kezdeményezője, egynek "elszenvedője" volt: a kisebb fennakadásokkal megvalósult 1965-ös székesfehérvári Nyolcak és Aktivisták után az 1966-os szentendrei Vajda-kiállítást a Pest Megyei Tanács már a megnyitó után két nappal bezárta, és Aczél György "közbenjárása" kellett hozzá, hogy újból megnyissák. Az 1970-es, műcsarnokbeli külhoni művészek tárlatnak pedig már a megnyitása is kérdésessé vált.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„Az élet nem zajlott nagyon máshogy” - beszélgetés Villangó Istvánnal a Kádár-rendszer múzeumirányítási elveiről

MúzeumCafé folyóirat interjú politika kultúrpolitika restitúció gyűjteménygyarapítás Csontváry

Ha valaki régi múzeumi emberekkel beszélget, akkor előbb-utóbb elhangzik Villangó István neve. Nem véletlen, hiszen a mára jogutód nélkül megszűnt, valaha a múzeumi világ számos területén irányítói szereppel bíró Központi Múzeumi Igazgatóságnál vezetett irodát, majd a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi osztályán dolgozott több beosztásban, miközben tíz miniszter és tíz miniszterhelyettes váltotta egymást fölötte. A beszélgetés során csak a töredékét tudtuk érinteni annak, amit a korszakról, annak múzeumirányítási elveiről és történeteiről tud, és szerencsére nem is titkol el.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


„Picasso egyszerűen az alkotás szimbólumává vált”

MúzeumCafé folyóirat interjú Picasso Magyar Nemzeti Galéria avantgárd Párizs

A párizsi Picasso Múzeumot két éve vezető Laurent Le Bon az eddigi legnagyobb magyarországi Picasso-kiállítás megnyitójára érkezett Budapestre. A tárlat anyagának háromnegyed részét az általa vezetett múzeum biztosította, és a fiatal művészettörténész, Emilie Bouvard személyében ők adták a tárlat kurátorát is. A páros interjúban Le Bon többek között egy monografikus múzeum sajátos helyzetéről, az intézmény és a Picasso család viszonyáról és saját terveiről beszél, míg Bouvard elsősorban a budapesti kiállításról. Szó esik arról is, hogyan látják az emberek Picassót és miért ő a 20. század legismertebb képzőművésze.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A Régi Képtár olyan érték, amit fel sem fogunk - Beszélgetés Urbach Zsuzsa művészettörténésszel

interjú MúzeumCafé folyóirat Szépművészeti Múzeum gyűjteménygyarapítás Garas Klára

Művészetszerető család, polgári életmód, majd a politikai fordulatok vesztese. Semmi nem ment könnyen, semmi nem hullott az ölébe, több elismerés érte szerte a világban, mint idehaza - foglalhatnánk össze a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának egykori vezetője, Urbach Zsuzsa pályájának lényegét. Származása miatt halmozottan hátrányos helyzetből indult, mégis a 15-16. századi németalföldi és német festészet és a keresztény ikonográfia világszerte elismert kutatója, a festmények technikai vizsgálatának hazai előfutára lett.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Ami a vége után következett – Disputa Dávid Ferenccel és Sisa Józseffel

MúzeumCafé folyóirat interjú Disputa kultúrpolitika építészet restaurálás restitúció történelem holokauszt politika világháború rendszerváltás örökségvédelem műtárgyvédelem
Egyetlen idézettel össze lehet foglalni mindazt, ami a 20. század derekától kezdve a magyarországi műemlékeknek jutott: "A történelemnek ez a fejezete olyan erőteljes kultúraellenes beállítottságnak a tükre, amelyet csak rettenettel tudunk felidézni." Átépítések, széthordások, elbontások, átfestések, a díszítésektől, parkoktól, gazdasági háttértől, berendezéstől való megfosztások. A beszélgetés olyan műemléképületekről, kastélyokról, kolostorokról, zsinagógákról szól, szomorú vagy követendő példákról, amelyek (így vagy úgy) túlélték ugyan a világháborút és az azt követő évtizedeket, azonban eredeti funkciójukat mára teljesen elveszítették.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


mi minden fér el egy 1200-as Lada csomagtartójában! - Beszélgetés láng Józseffel

interjú MúzeumCafé folyóirat Petőfi Irodalmi Múzeum irodalom

Ki az Ady-művek és -kéziratok kritikai kiadásainak szerkesztőjeként, más tudományos kötetek kiadójaként ismeri. Láng József életpályájából - az egyéb részletek, a hivatalnoki és a könyvtárosi évek érintése mellett - ezúttal elsősorban a Petőfi Irodalmi Múzeumban töltött évtizedeket tekintjük át, hiszen a Kézirattár vezetőjeként fontos szerepet vállalt az intézmény mai struktúrájának felépítésében, a kutatók számára, valamint az állományvédelmi szempontból is megfelelő katalogizálási rendszer megalkotásában, és közreműködésével fontos irodalmi kéziratok sokaságával gazdagodott a múzeum gyűjteménye. Megtudhatjuk, hogy az "átkosban" miért voltak a mainál kedvezőbb helyzetben a tudományos könyvtárak, milyen papírból készül a kéziratokat őrző szabályos pallium, hogyan rögzítették a beérkező fotókat, könyveket és kéziratokat a Petőfi Irodalmi Múzeum hőskorában, miért fakultak értékes kéziratok szinte olvashatatlanná, és mi minden fér el egy 1200-as Lada csomagtartójában.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Huszonnyolc pesti vonat a Csontváry-képekért – beszélgetés Romváry Ferenccel

MúzeumCafé folyóirat interjú Pécs Csontváry kultúrpolitika műgyűjtés műkereskedelem Magyar Nemzeti Galéria

Hol van a méltó helye Csontváry Kosztka Tivadarnak a művészettörténetben és hol a kiállítóterekben? Feldolgozott-e az életmű, láthatók-e az alkotások? Ezektől a kérdésektől hangos manapság a művészeti közbeszéd a fővárosi kiállítás apropóján. Magától értetődő tehát Csontváryról azzal az emberrel beszélgetni, aki kiemelten fontos szerepet játszott abban, hogy a művek állandó otthont kaptak Pécsen, miközben részt vett a pécsi Múzeumutca létrejöttében, a Modern Magyar Képtár anyagának gazdagításában magángyűjtemények és művészhagyatékok befogadásával. Romváry Ferenc elismeri, hogy nem lett volna esélye mindezeket véghezvinni olyan emberek nélkül, akik kellő politikai hátszéllel és hatalommal, egyszersmind kulturális igénnyel, a művészetekre való fogékonysággal rendelkeztek a helyi országgyűlési képviselő Aczél Györgytől az igazi mentor Takács Gyula tanácselnök-helyettesen át az ország egyik legprogresszívebb megyei múzeumát vezető Hárs Éváig. Ma már történelem, de a hatvanas években még a jelenidőhöz tartozott, amikor egy olyan Zsolnay igazgatta a múzeumi tárlókban a tárgyakat, aki még megélte a dinasztia fénykorát, amikor Martyn Ferenc a bányászokból képzett szocreál festőkkel hadakozott, amikor a művészeti gimnazista Pinczehelyiék akasztgatták a képeket a képtár első állandó kiállításán, amikor Németh Lajos először vehette szemügyre a raktárak mélyéről előszedett Csontvárykat, és amikor huszonnyolc pesti vonatút és tizenegy szerződésvariáció után egyezett meg a pécsi múzeum Gerlóczy Gedeonnal a műtárgyak elhelyezéséről.

Tovább
Megosztom ezt a cikket

«
123

A múzeumok magazinja

blogavatar

Utolsó kommentek

Címkefelhő

kiállítás (168),MúzeumCafé folyóirat (85),Magyar Nemzeti Galéria (68),Szépművészeti Múzeum (60),kultúrpolitika (45),történelem (41),programajánló (38),politika (38),építészet (37),műgyűjtés (35),irodalom (34),fotográfia (33),kortárs művészet (32),avantgárd (30),Párizs (29),régészet (27),interjú (26),múzeumépítészet (25),Nemzeti Múzeum (25),Petőfi Irodalmi Múzeum (23),Szentendre (23),Ludwig Múzeum (21),gyűjteménygyarapítás (21),műkereskedelem (20),iparművészet (20),restaurálás (19),grafika (19),néprajz (17),film (17),szobrászat (17),videó (17),Bécs (17),Műcsarnok (15),színház (13),digitalizálás (12),London (11),műtárgyvásárlás (11),élő MúzeumCafé (11),Capa Központ (11),restitúció (11),Picasso (10),festészet (10),Liget Budapest (10),Kiscelli Múzeum (9),könyv (8),Kassák Múzeum (8),Néprajzi Múzeum (8),zene (8),holokauszt (8),Román Csarnok (7),Garas Klára (7),Hopp Ferenc Múzeum (7),New York (7),világháború (6),könyvajánló (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),múzeumpedagógia (6),Allegro Barbaro (6),Power 50 lista (6),Rippl-Rónai József (6),Iparművészeti Múzeum (6),Bauhaus (5),Értéktár Program (5),fotóművészet (5),Vasarely (5),Berlin (5),Európai Iskola (5),aukció (5),rendszerváltás (5),Nyolcak (5),Ady Endre (5),kortárs (5),Közlekedési Múzeum (5),konferencia (5),MúzeumCafé díj (5),modernizmus (5),Skanzen (5),wanted (4),műemlékvédelem (4),szocreál (4),keleti művészet (4),Balaton (4),Velence (4),Seuso-kincs (4),Bartók Béla (4),városi séta (4),Rembrandt (4),Vasarely Múzeum (4),MúzeumCafé Díj (4),múzeum (4),képzőművészet (4),Baán László (4),Élő MúzeumCafé (4),Bálint Endre (4),Csontváry (4),örökségvédelem (4),Louvre (4),látogatottság (4),Pécs (4),Louvre-Lens (4),műtárgyvédelem (3),Caravaggio (3),kézirat (3),sport (3),impresszionisták (3),Aczél György (3),Textúra (3),Anna Margit (3),Vaszary-villa (3),internet (3),Erdély (3),Budapest Galéria (3),kert (3),Derkovits Gyula (3),előadás (3),ganymed goes europe (3),emlékezet (3),dizájn (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),Czóbel Béla (3),művészettörténet (3),kulturpolitika (3),Trianon (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),I. világháború (3),Kecskemét (2),múzeumtörténet (2),Zsolnay (2),ajánló (2),Barcelona (2),Szántó Piroska (2),1956 (2),MúzeumNegyed (2),relikvia (2),covid-19 (2),Román csarnok (2),Frida Kahlo (2),Art Capital (2),magángyűjtemény (2),Modigliani (2),Szeged (2),Art Market Budapest (2),Fortepan (2),Képzőművészeti Egyetem (2),digitalizáció (2),fortepan (2),múzeumi rendszer (2),Chagall (2),dokumentum (2),Vermeer (2),Holokauszt (2),divat (2),MúzeumCafé könyvek (2),Csinszka (2),Lektorátus (2),Ország Lili (2), (2),zsidóság (2),örökség (2),Artpool (2),MűvészetMalom (2),Vadak (2),fotó (2),pop art (2),múzeumelmélet (2),Fővárosi Képtár (2),Milánó (2),Magyar Nemzeti Múzeum (2),címlap (2),Sopron (1),Olaszország (1),emlékhely (1),médiaművészet (1),Andrássy (1),kastély (1),vadászat (1),kastélypark (1),megnyitó (1),KEMKI (1),kommunikáció (1),Velencei Biennále (1),emlékmű (1),Bosch (1),nők (1),popzene (1),várostörténet (1),Múzeumok Éjszakája (1),portré (1),Disputa (1),etnográfia (1),műkincslopás (1),animáció (1),El Kazovszkij (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),OSZMI (1),múzeumshop (1),akadálymentesítés (1),Dalí (1),cirkusz (1),Városliget (1),történetelem (1),Budapest (1),Tesla (1),gasztronómia (1),plakát (1),Szombathely (1),Schiele (1),Sziget Fesztivál (1),politikai (1),Brüsszel (1),Szendendre (1),ICOM (1),Hold (1), Kassák Múzeum (1),covid (1),koronavírus (1),díjátadó (1),Pulszky Társaság (1),közösségi média (1),marketing (1),turizmus (1),természettudományi múzeum (1),reneszánsz (1),Dürer (1),Bábszínház (1),Róma (1),MMOK (1),természettudomány (1),Klimt (1),szecesszió (1),installáció (1),emlékmúzeum (1),Kijev (1),MOME (1),egyház (1),Centre Pompidou (1),interaktivitás (1),Moszkva (1),Bayreuth (1),Albertina (1),kultúrtörténet (1),beszélgetés (1),emigráció (1),Lengyelország (1),Richard Wagner Múzeum (1),Leonardo (1),Budavár (1),Múzeum-kert (1),belsőépítészet (1),Színháztörténeti Múzeum (1),temető (1),gender (1),Madrid (1),op art (1),Pompidou (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),MúzeumCafé könyv (1),Múzeumkert (1),BTM (1),Vatikán (1),Tiszadob (1),helytörténet (1),art deco (1),jótékonyság (1),Moholy-Nagy László (1),balaton (1),tárlatvezetés (1),királynő (1),Vaszary Villa (1),Keserü Ilona (1),Dada (1),Duchamp (1),Nagy-Britannia (1),könyvtár (1),MANK (1),Guggenheim Múzeum (1),kutatás (1),adatbázis (1),restitucio (1),szalon (1),Csernus Tibor (1),Kratochwill Mimi (1),retró (1),Siófok (1),Guernica (1),Vallauris (1),szeged (1),François Gilot (1),gyerekeknek (1),dinoszaurusz (1),Magnum Photos (1),muzeológia (1),Prado (1),bibliofília (1),Természettudományi Múzeum (1),Manet (1),Kieselbach Galéria (1),Rómer Flóris Múzeum (1),Vajda Júlia (1),BÁV (1),védettség (1),hamisítás (1),Ani (1),műemlék (1),Vaszary János (1),Lucian Freud (1),Bukta Imre (1),műtárgylopás (1),veduta (1),Benczúr Gyula (1),Rozsda Endre (1),Matisse (1),olimpia (1),Kocsis Zoltán (1),Prága (1),elhurcolt műkincsek (1),MúzeumCafé (1),Nagyvilág (1),felújítás (1),Toulouse-Lautrec (1),Népessy Noémi (1),Óbuda (1),Cloisters (1),Ámos Imre (1),Mravik László (1),Garas Kára (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Sinkó Katalin (1),közösségi oldalak (1),Metz (1),Budapest100 (1),egyiptológia (1),MTA (1),Kimt (1), Bécs (1),velence (1),Műemlék (1),porgramajánló (1),Római Iskola (1),Munkácsy Mihály (1),kina (1),Kína (1),Műértő (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Fabényi Júlia (1),stressz (1),Amszterdam (1),Kassák Lajos (1),orosz művészet (1),porté (1),oktatás (1),Amerika (1),Trieszt (1),Balaton (1),Győr (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Miskolc (1),krimi (1),Sziklakórház (1),Batthyány Gyula (1),törénelem (1),szürrealizmus (1),erdély (1),századforduló (1),progarmajánló (1),Művészetmalom (1),dada (1),Rijksmuseum (1),kínai művészet (1),városliget (1),Guggenheim Muzeum (1),Pinault (1),Christie’s (1),Palazzo Grassi (1),irodalomtörténet (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Radnóti Miklós (1),Gyarmati Fanni (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),Athén (1),Velázquez (1),Várkert Bazár (1),Ernst Múzeum (1),Bálint Ház (1),teremőr (1),Debrecen (1),Márffy Ödön (1),Székesfehérvár (1),szobor (1),fotógráfia (1),Google Art Project (1),bevándorlás (1)