Az ipari örökség kezelésének hazai és nemzetközi gyakorlatait mutatja be a MúzeumCafé 102. lapszáma.

Zsigmond Gábor az emblematikus magyar ipari helyszínek identitásképző szerepére hívja fel a figyelmet, míg Németh Györgyi az örökségvédelem e területének nemzetközi szervezeteit mutatja be. Koniorczyk Borbála és Szilágyi Adrienn az ipari helyszínekre vezetett városi sétákról, Kaszás Ivett egy, a Salgótarján örökségével kapcsolatos attitűd-felmérésről ír, Szemző Hanna egy varsói gyakorlatot ismertet: kenyérgyárból született közösségi színteret. Hogyan születnek múzeumok bezárt örökséghelyszíneken? A szerzők erre hoznak példákat: Gabriela-Anabella Costache a temesvári Vízmúzeumot, Berényi Marianna a portimaói szardíniagyárban létrehozott intézményt, Bazsó Borka írása pedig számos, nemzetközi díjakkal elismert múzeumot vonultat fel. Basics Beatrix tanulmánya az Andrássyak ipari beruházásainak emlékeiről, Csengel-Plank Ibolya és Csengel Péter írása a budaörsi repülőtér építészeti sajátosságairól szól. Karácsony Ágnes Haba Péter művészettörténésszel beszélgetett a magyar ipari építészet különleges teljesítményéről, Major Eszter Annának pedig Németh József mutatta be a Petőházi Cukorgyár emlékeit bemutató kiállítást.

A Szemlében Gréczi Emőke ismerteti Kovács Dániel kötetét a Szocreál és késő modern építészetről. A Híreket Magyar Katalin állított össze, a portréfotót Szilágyi Lenke készítette. A lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

Fotó: Szépművészeti Múzeum

A városegyesítés 150. évfordulóját köszönti tanulmányokkal, elemzésekkel, visszatekintésekkel a MúzeumCafé most megjelent, 98. lapszáma.

A Vigadóban megrendezett Sosemvolt Budapest című kiállítás koncepcióját Kovács Dániel kurátor (Magyar Építészeti Múzeum) mutatja be, Vámos Gabriella a budavári Arany Sas Patikamúzeum alapításának körülményeit idézi fel. Fejős Zoltán tanulmányában a Váci utcai kalapszalonját New Yorkba átköltöztető Róth Margit pályáját ismerteti. Berényi Marianna a fővárosi kerületek helytörténeti gyűjteményeit mérte fel, Lépold Zsanett és Hajnal Márton a Budapesti Történeti Múzeum két évfordulós kiállításának (1973 és 2023) összehasonlítását végezte el. Basics Beatrix írásában a városháza épületek történetén halad végig, Gréczi Emőke a BTM-ben 1970–71-ben elvégzett művelődésszociológiai felmérés körülményeit és eredményeit vázolja. Balla Loránd a Kiscelli Múzeumban készülő, a Petőfi Csarnok történetét feldolgozó kiállítás háttérkutatásaiba avatja be az olvasót, Keszeg Anna az ugyancsak a kiscelli templomtérben megrendezett Divat & Város című kiállítást értékeli, Karácsony Ágnes az intézmény igazgatójával, Perényi Roland történésszel készített interjút. Juhász Sándor egy kevésbé ismert Lendvay utcai magángyűjtemény kárpitgyűjteményének hátterét tárja elénk, egy most előkerült fotográfiából kiindulva, míg Keresztes Csaba az 1945 után létrejött, rövid életű Műkincsfelvásárló Vállalat koncepcióját idézi fel.

A Kutatás rovatban Radnóti Sándor Rényi András Rembrandt-kötete (A képek színjátéka) kapcsán született tanulmánya, a Módszertan rovatban Kovács Krisztián kortárs restaurátor mátrix ismertetője olvasható.

A Híreket Magyar Katalin szerkesztette, a portréfotót Szilágyi Lenke készítette, a lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

Értékes makettekkel, több ezer dokumentummal, tervvel és fényképpel gyarapodott a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) gyűjteménye Nagy Tamás (1951-2020) Ybl Miklós-, Prima- és Kotsis Iván-díjas építész hagyatékának megszerzésével. Az anyag részben vásárlással, részben az örökösök nagyvonalú felajánlása révén kerülhetett közintézménybe.

A Budavári Palota A épületének aulája önmagában reprezentálta az ötvenes-hatvanas évek monumentális építészetét - egészen mostanáig. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum számára készült, később a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria által használt tér mostanra eltűnt, a tardosi vörös mészkő burkolat összetörve az épület előtt hever. Mielőtt a beruházás eléri a palota többi részét, ezek az építészeti részletek a C, D (Magyar nemzeti Galéria) és E (Budapesti Történeti Múzeum) épületben továbbra is láthatók bárki számára. Most felidézzük a MúzeumCafé Múzeumépítészet (85) lapszám egyik, a hatvanas évek megvalósult beruházásait bemutató írását, annak a palotára vonatkozó részletét.

A Néprajzi Múzeum költöztetésének és megnyitásának példaértékű lebonyolításáért Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója vehette át az idei MúzeumCafé Díjat. A szakembernek csütörtök este, a múzeum épületében rendezett ünnepségen adták át az elismerést.

A nemzetközi szakmai lapok nyomán mi is minden évben beharangozzuk, hogy ezúttal tényleg megnyílik a Nagy Egyiptomi Múzeum - ezt megtesszük idén is. A lista természetesen bővebb: hol nyílnak a legjobban várt intézmények 2023 folyamán?

Megkíséreltük összeszedni a lassan mögöttünk járó év legfontosabb múzeumi eseményeit. A sor nyilván nem teljes....

Hogyan gyűjtik, dolgozzák fel és állítják ki a múzeumok a háborúk, forradalmak emlékeit? Hogyan veszélyeztetik a politikai konfliktusok az épített és tárgyi kulturális örökséget? Milyen helyi és nemzetközi összefogás lehetséges a veszélyeztetett intézmények és gyűjtemények megmentésére? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a MúzeumCafé 91. lapszáma.

Németh István Hollandiában az első világháború éveiben született háborúellenes grafikai anyagból mutat példákat, Rockenbauer Zoltán írása szintén ezeket az éveket idézi fel, melyek végső csapást mértek a Franciaországban érlelődő magyar kubizmusra. Kalla Gábor a közel-keleti konfliktusok nyomán működő illegális műkereskedelem természetét vizsgálja, míg Varga Lujza a Vöröskereszt genfi múzeumát mutatja be. Basics Beatrix körképében a háború mint festészeti téma kap szerepet. Polgár Balázs (Hadtörténeti Múzeum) a háborús régészet sajátosságairól és az aktuális kutatásokról válaszolt Gréczi Emőke kérdéseire.

A jelen helyzetre reflektál Berényi Mariann írása a hazai és külföldi intézmények összefogásáról az ukrajnai krízishelyzet kapcsán, illetve Bazsó Borka beszélgetése Ihor Poshyvailóval, a Maidan Museum vezetőjével.

Magyaróvári Fanni Izabella és a Sebestyén Ágnes Anna a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítóterét, a Walter Rózsi-villát és a benne megnyílt kiállításokat mutatja be. A MuseumDigit konferencia eddigi történetét Sz. Fejes Ildikó vázolja fel.

A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Karácsony Ágnes állította össze. A portréfotót Szilágyi Lenke készítette. A lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

Fotók: Áment Gellért

A közelmúltban felújítást követően újra megnyílt Szombathelyi Képtár alapításáról jelent meg írás a Vas megyei sajtóban: 45 éve bocsátották ki azokat a téglajegyeket, amelyekkel a múzeum építését támogatni lehetett. Ez bizony tíz évvel megelőzte Gobbi Hilda emlékezetes kezdeményezését, a Nemzeti Színház építésére kiadott téglajegyek akcióját. Ám a Nemzetiével ellentétben az 1977-es szombathelyi program sikerrel zárult

"A Képtár létrehozásának célja is konkrét volt: a Derkovits Gyula szülőházában kiállított anyagnak, Dési Huber István Savaria Múzeumnak adományozott életművének, a zsennyei művésztelepen dolgozó művészek munkáinak méltó bemutatása. [...] Ahogy egy korabeli szövegben olvashatjuk, a képtár muzeológiai és közművelődési célja és feladata részben történeti jellegű, részben a kortárs művészeti törekvések reprezentatív és folyamatos ábrázolása. A koncepció megfogalmazói olyan intézményről álmodtak, amely alkalmas arra, hogy helyi kiindulópontra építve mutassa be a magyarországi képzőművészet 20. századi történetét. Így jött lére 1976 júniusában a Szombathelyi Képtárépítő Egyesület, amelynek köszönhetően a képtár 1985. február 20-án megnyithatta kapuját." Berényi Marianna írása a MúzeumCafé 45. számában kitér az építkezés részleteire, Mátis Lajos tervének megvalósulására, ám most a VAOL oldalán megjelent cikkből képet kapunk arról a szervezett munkáról is, amivel a számtalan helyről, helyi szervezetektől, vállalatoktól, magánemberektől, művészektől érkező felajánlásokat összeszedték. A Képtárépítő Egyesület közel háromszáz tagjának havi tagdíja is az építkezés számláját gazdagította, ahogy a gyerekek (úttörőcsapatok) felajánlott egy-egy forintja.

Az 1979-es alapkőletétel után 1985-ben nyílt meg a Szombathelyi Képtár. A közelmúltban némi "ráncfelvarrásra" szorult, de 2021 októbere óta újra látogatható.

(Villányi Csaba fotója a 2015-ös állapotot őrzi.)

Milyen válaszokat adhatnak a múzeumok a klímaválságra? Ajánlások és kihívások az épület tervezésétől az ajándéktárgyak csomagolásáig, fenntarthatóság és ökológiai szemlélet - ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a MúzeumCafé 89. lapszáma.