Két nap múlva, szeptember 23-án kezdetét veszi a valaha volt, de az utóbbi években biztosan a legnagyobb művészettörténeti konferencia az MTA BTK Művészettörténeti Intézete szervezésében. Három napra való workshop, séta, beszélgetés, szabadulószoba.

Évek telhetnek el úgy, hogy két, akár hasonló kutatási területen dolgozó művészettörténész nem találkozik, nem érintkezik egymással. Ezért is várják sokan a tavaly elhalasztott, és idén végre – egészségvédelmi intézkedésekkel együtt – megtartható eseményt. Csak néhány téma a programból: globális-lokális felvetések, építészeti folyamatok, feminista művészet, érzékenyítés, kultúra a hatalom szolgálatában, Árpád-kori kutatások, másolatok, textilművészet, dizájntörténetek, ikonográfia, grafika, a Kádár-kor modernizmusa. Gyakorlati „gyorstalpalót” kaphat, aki a restaurátori, múzeumpedagógiai, a kommunikációs munka iránt érdeklődik, vagy egy festményhagyaték ügyében szeretne eligazodni. Lesz műtárgyséta a Fugában, a Ludwigban, és az MTA gyűjteményeit őrző két helyszínen, a Széchenyi téri főépületben és a Tóth Kálmán utcai székházban. A könyvvásáron kedvezményesen vásárolható szakirodalom régi és új kiadványokból, kisebb csoportokban a szabadulószoba kihívásait lehet teljesíteni, akár egy rövid jógaóra után.

Regisztrálni mindenképpen érdemes: http://latkep2020.mi.btk.mta.hu/

A belépéshez maszk és védettségi kártya szükséges a belépéshez

Szinte minden várkutatás és -rekonstrukció szakmai viták kereszttüzében zajlik. A MúzeumCafé 84. száma utánajárt, melyek a múltbeli és aktuális ütközőpontok, hogyan szolgálják a tudományt a ma elérhető technikai lehetőségek.

Basics Beatrix felvezetésképpen a 19. századi várábrázolásokról ír számos példával illusztrált cikkében. Vándor László az ismert és a köztudatban kevésbé forgó zalai várak kutatási eredményeit, jelenkori helyzetét ismerteti. Pető Zsuzsa Eszter és Tomka Gábor a regéci vár történetébe, rekonstrukciós lehetőségeibe vezeti be az olvasót. Pusztainé Fischl Klára az őskori várak, erődítések világába avat be, Zay Orsolya a várjátékok divatjáról és irányairól ad áttekintést. Berényi Marianna a digitális várrekonstrukciókkal kapcsolatban indított beszélgetést Buzás Gergely régész-művészettörténésszel, Rácz Miklós építésszel, Szőke Balázs történésszel és Nagy Gábor építésszel.

A lapszám múzeumőrei: Feld Miklós régész-művészettörténész, akit Karácsony Ágnes kérdezett és Barczi Gyula művészettörténész, aki Gréczi Emőkének mesélt a legégett krasznahorkai vár felújításáról.

A Kutatás rovatban Tóth Ferenc tanulmánya olvasható a Szépművészeti Múzeum alapítóinak európai körútjáról. A Szemlében Basics Beatrix Ébli Gábor gyűjtéstörténeti kötetére (Mesterek, művek, gyűjtők) hívja fel a figyelmet. A Híreket és a Kalendáriumot Magyar Katalin szerkesztette. A portréfotó Szilágyi Lenke, a lapterv Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

Fotók: Harasztos Áron

Nagyjából egy évszázada kerültek a képtárak, képzőművészeti múzeumi gyűjtemények perifériájára a 19. század második felében oly népszerű és elengedhetetlennek tartott gipszgyűjtemények. Mégis egyre több helyen nyílnak újra ezek a kiállítások: többek között Berlinben, Moszkvában, Párizsban, Londonban, és pillanatokon belül Komáromban. Építészeti és belsőépítészeti bravúr, okos és látványos kiállítással a Csillagerődben.