Április 20-án az Magyar Nemzeti Galéria Múzeum+ estje keretében került sor az Art deco Budapest kiállításhoz kapcsolódó Élő MúzeumCafé beszélgetésre, Katona Anikóval, a kiállítás kurátorával, Bakos Katalinnal és Horányi Évával. Hogyan állt össze a kiállítás anyaga? Miért terveztek plakátokat neves festőművészek? Milyen körülmények között folytathatták a munkájukat a tervezők a második világháború után? Hogyan élt a korszak talán legtöbb megrendelést teljesítő művésze, Kozma Lajos? Ezekről a témákról és sok egyébről esett szó - íme egy kis összefoglaló a beszélgetésről.

A Magyar Nemzeti Galériában Kép és kultusz címmel nyílt kiállítás, mely Szinyei Merse Pál életművét mutatja be kortársai és követői kontextusában. Szinyeit a magyar művészettörténet ma a legmagasabb pozíciókba helyezi, nem különben a műkereskedelem: Parkban című festménye a Kieselbach Galéria 1998-as árverését követően évekig vezette a hazai aukciós rekordok listáját. Ő maga idős koráig várt az elismerésre, melyet végül csak megkapott. A Majális minden bizonnyal a legismertebb műve - és a késői megbecsülés szimbóluma. Érdemes felidézni 1903-írt önéletrajzának néhány vonatkozó részletét.

Nem háttérbe szorított festőfeleségek, névtelen modellek, elfeledett múzsák, hanem a korszak szépségideáljai, divatdiktátorai szerepelnek a Magyar Nemzeti Galéria Vágyott szépség című, preraffaelita remekműveket bemutató kiállításán, alkotóként és modellként egyaránt. A művészkör (Pre-Raphaelite Brotherhood, Preraffaelita Testvériség) kapcsán többször elhangzik a művészettörténetben csak az évtizedekkel későbbi időszakra használt avantgárd kifejezés, nem véletlenül. Életmódjukkal, alkotásról, művészlétről való gondolkodásukkal szembefordultak a kor elvárásaival, jelentős lépés volt ez a női szerepekről való modernebb gondolkodás felé.

Vajon ki emlékszik még arra, hogy létezett programfüzete a budapesti múzeumoknak, hogy Zuglóban működött a Gábor Andor Emlékmúzeum, hogy az MNG 1970-es nyári programja egy bizonyos Gera Gyula kiállítása volt még a Kossuth téren, és hogy Kína Múzeumnak hívták azt az intézményt, amit ma Ráth György villaként emlegetünk?

A napokban nyílt meg és március 1-jéig látható a Magyar Nemzeti Galériában Farkas István monografikus kiállítása. A könyv- és lapkiadó vállalatot alapító műgyűjtő és műpártoló Wolfner József fia a modern festészet Párizsban is megbecsült alakja 1932 után a Singer és Wolfner vállalat vezetése és az alkotás között osztotta meg idejét, életműve így is gazdag, sokszínű és impozáns, noha mindössze 57 évesen ölték meg Auschwitzban. Születésétől utolsó pesti tartózkodási helyéig bejárjuk - képek segítségével - azokat a fontosabb helyszíneket, ahol élt, dolgozott és alkotott. Műveinek megtekintését az egyik legfontosabb kulturális programként ajánljuk a következő bő két hónapra.

Visszatérünk régi szokásunkhoz, és - Toulouse-Lautrec, Picasso, Frida Kahlo után - ismét megnézzük, hogy az aktuális budapesti nemzetközi kiállítás művészének halhatatlanságához hogyan járult hozzá a filmipar. Vagy éppen ő a filmiparéhoz.

A fekete zsák története annak idején megjárta a sajtót, most pedig önálló teret kapott a Magyar Nemzeti Galéria minden múlt a múltam kiállításán. A MúzeumCafé 2015-ben interjút készített a Fortepan-alapító Tamási Miklóssal, az ehhez készült portré pedig egy IX. kerületi lomtalanításon készült. Hamarosan kiderült, hogy az alany kezében lévő fekete zsák igazi kincseket rejtett, egy máig ismeretlen tehetséges amatőr fotós képsorozatait.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az 1919-ben Weimarban Walter Gropius által alapított Bauhaus iskola mindent megváltoztatott, amit addig színről és formáról, épületről és bútorról, fotóról és tárgykultúráról gondolt a világ. Ennek jó néhány magyar művész is részese lehetett, többen mesterként meghatározó szerepet töltöttek be az oktatási intézmény és műhely életében. Ennek megfelelően a budapesti múzeumok is gondoskodnak a centenárium méltó megünnepléséről.

Több nagy fővárosi múzeum idei terve is nyilvánossá vált, így Bécs és Párizs után Budapesten is megnézzük, milyen kiállítások várhatók az évben. Rubens, Farkas István, Hopp 100, Rotschild Klára, Ady-centenárium és Iparterv…

A karácsony előtti napokban nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában Korniss Dezső életmű-kiállítása. Összeszedtünk néhány érdekességet, ami árnyalhatja a művészről alkotott képet, kiegészítheti a kiállításon látottakat, az alkalomra megjelentetett vaskos kötetben olvasottakat.