Hogyan definiálható a művészet? Kell-e ragaszkodnunk a tárgyak és műtárgyak hagyományos kategorizálásához, hogyan használja a néprajz tapasztalatait a képzőművész? A Ludwig Múzeum tavalyi, Fordított tárgyak című kiállítása apropóján felkért szerzők gondolkodtak a népművészet, a képző- és iparművészet, a műtárgy és használati tárgy határairól.

Horányi Attila kiállítási megnyitóbeszédének vezérgondolatát fordította esszébe, művekről és tárgyakról. Szijártó Zsolt a kiállítás címét ihlető kötet, a néprajzi muzeológia módszertanát máig meghatározó Tárgyfordítások szerzőjével, a 70 éves Fejős Zoltánnal beszélgetett, Kálmán Borbála A kétely felfüggesztése című, kortárs művészek együttműködésével született kiállítás (Néprajzi Múzeum) két kurátorával, Frazon Zsófiával és Wilhelm Gáborral készített interjút. Söptei Eszter a múzeumi gyűjteményi kanonizáción fennakadt textíliák újragondolását célzó Férc pályázatot mutatja be, Rózsa Zoé Eszter a Hagyományok Háza Szecesszió, art deco, népművészet című tárlatát ismerteti.

Basics Beatrix írása a Goethe-életmű műfaji átjárásaiba enged betekintést, P. Szűcs Julianna tanulmánya két példát hoz a „pellengérre állított” művészetről: Bortnyik Sándor Korszerűsített klasszikusait és a Memento Park emlékműveit. A Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának koncepcióját Szarvas Zsuzsa vezető kurátor vázolta fel Berényi Mariannának, Kemecsi Lajos e tárlat egyik tárgya, a felfüggesztve kiállított átányi kocsi tudománytörténeti különlegességeire hívja fel a figyelmet. Kuti Klára a Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának enteriőrjei kapcsán gondolkodik ideológiáról és (mű)tárgyak identitásának problematikájáról. Petrányi Luca a kézműves-műtárgyakról, Pócsik Andrea a roma-inkluzív művészetről, Filó Veronika az ikonok és a hősábrázolások kapcsolódásáról osztja meg gondolatait a MúzeumCafé 103. számában.

A Híreket Magyar Katalin állította össze, a portréfotókat Szilágyi Lenke készítette, a tervezés Pintér József, a korrektúra Szendrői Árpád munkája.

Fotó: Szépművészeti Múzeum

Április 20-án az Magyar Nemzeti Galéria Múzeum+ estje keretében került sor az Art deco Budapest kiállításhoz kapcsolódó Élő MúzeumCafé beszélgetésre, Katona Anikóval, a kiállítás kurátorával, Bakos Katalinnal és Horányi Évával. Hogyan állt össze a kiállítás anyaga? Miért terveztek plakátokat neves festőművészek? Milyen körülmények között folytathatták a munkájukat a tervezők a második világháború után? Hogyan élt a korszak talán legtöbb megrendelést teljesítő művésze, Kozma Lajos? Ezekről a témákról és sok egyébről esett szó - íme egy kis összefoglaló a beszélgetésről.

Ha valaki igazi mid-century hangulatra vágyik, jusson el Bécsbe, az iparművészeti múzeum (MAK) kiállítására, ahol egy rendkívüli magángyűjtemény tárgyainak látványában gyönyörködhet. A tárlaton 300 tárgy szerepel a bécsi galerista, Georg Kargl (1955-2018) bakelit-gyűjteményéből.

Vajon ki emlékszik még arra, hogy létezett programfüzete a budapesti múzeumoknak, hogy Zuglóban működött a Gábor Andor Emlékmúzeum, hogy az MNG 1970-es nyári programja egy bizonyos Gera Gyula kiállítása volt még a Kossuth téren, és hogy Kína Múzeumnak hívták azt az intézményt, amit ma Ráth György villaként emlegetünk?

Ferenczy Noémi visszatért abba a városba, amelyik éppen borzasztóan nehéz helyzetbe hozza a családnevét viselő múzeumot. Amíg megszületnek az intézmény költségvetését (ezzel együtt munkatársait) érintő intézkedések, a látogató egy másik dimenzióba léphet a képző- és iparművészet határán alkotó művész életműve jelenleg mozdítható, fellelhető darabjai között.

Bezárt múzeumaink közül az Iparművészeti sorsa tűnik a legbizonytalanabbnak, ezért minden híradás az épület rekonstrukciójáról, az újranyitásért tett munkáról örömmel töltheti el az embert. A sajtónak ma volt lehetősége bejutni az épületbe, és megnézni, hogy miért valóban bonyolult és hosszadalmas a Lechner-épület felújítása, milyen csodák kerülnek elő munka közben, és mi az egyáltalán: "beépített műtárgy".

Úgy tűnik, hogy Christo mégsem áprilisban csomagolja be a párizsi Diadalívet, ezzel pedig gyakorlatilag dől a Pompidou közeljövőre tervezett programja, de látnivaló így is lesz bőven a honfitársaink által e célból legszívesebben felkeresett nagyvárosokban.

Az 1956-os forradalom heteiben tetemes károk érték a fővárosi múzeumok épületeit és gyűjteményeit. Elsősorban az akkor az Országos Széchényi Könyvtárnak és a Természettudományi Múzeumnak is helyet adó Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum környékén zajlottak a legnagyobb pusztítással járó események, az Üllői út környezetében. Mindkét intézmény pótolhatatlan veszteségeket szenvedett, a világhírű Afrika-kiállítás a Nemzeti Múzeum épületében teljesen megsemmisült, de más gyűjteményekben is dokumentumok, tárgyak ezrei pusztultak el a belövések, tűzesetek következtében. A Fortepan oldaláról válogattunk.

Különleges kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban, mely Király Tamásra, a 2013-ban elhunyt tervezőre emlékezik. Különleges, mert a főszereplőről igen keveset tud meg a látogató, és mert először van lehetőség a hagyatékban fennmaradt ruhaszobrokat kiállításon látni, így a kontextus révén máris műtárggyá váltak.

A világ legfurcsább megnyitóját követően ismét megnyílt az újfent felújított Kovács Margit Múzeum Szentendrén. Először a Csakugyan együttes varázstalanította a 20. század egyik legkülönösebb alkotóját egy, az eseményre írt dallal, majd két beszéd (Gyürk Dorottya és Vadas József) is elverte rajta a port. A kiállítás viszont tényleg érdekes lett, pláne hogy igyekezett a különlegeset, az extrát kiválasztani az életműből és a raktárba száműzni a közhelyeset.