A múzeumok magazinja

Farkas István beszélő otthonai

festészet kiállítás Párizs modernizmus Magyar Nemzeti Galéria

A napokban nyílt meg és március 1-jéig látható a Magyar Nemzeti Galériában Farkas István monografikus kiállítása. A könyv- és lapkiadó vállalatot alapító műgyűjtő és műpártoló Wolfner József fia a modern festészet Párizsban is megbecsült alakja 1932 után a Singer és Wolfner vállalat vezetése és az alkotás között osztotta meg idejét, életműve így is gazdag, sokszínű és impozáns, noha mindössze 57 évesen ölték meg Auschwitzban. Születésétől utolsó pesti tartózkodási helyéig bejárjuk - képek segítségével - azokat a fontosabb helyszíneket, ahol élt, dolgozott és alkotott. Műveinek megtekintését az egyik legfontosabb kulturális programként ajánljuk a következő bő két hónapra.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Legendák egy élő legenda fényképein

Léteznek a fotótörténetben olyan portrék, amelyekkel ma már teljesen azonosítjuk a szereplőt, és minél távolabb haladunk az időben, ez annál inkább érvényes, hiszen egyre kevesebben vannak, akiknek személyes emlékei is vannak az alanyokról. Keleti Évának is vannak ilyen fényképei: Tímár József Az ügynök halálában, megrogyva, két mázsás bőrönddel, az ablakban ülő Ruttkay Éva és Latinovits Zoltán, a nyitott kocsiajtóban cigarettára gyújtó Gobbi Hilda… Hosszan böngészős életmű-kiállítás nyílt a Műcsarnokban, amely ezúttal nemcsak gazdag fotóanyagot sorakoztat fel, de egy kortárs tárlatnál többet mutat magáról a művészről is.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megjelent a MúzeumCafé MESE

MúzeumCafé folyóirat irodalom politika grafika színház Kecskemét

A folyóirat 74. száma arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen múzeumi jelenléte lehetséges a mesének, milyen szerepet játszik az irodalmi és történeti hagyományban, hogyan működik múzeumpedagógiai eszközként.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Lehet, hogy tudtad a Múzeumkertről, de nem biztos

Debreczeni-Droppán Béla főmuzeológus letehetetlen könyvet írt a Magyar Nemzeti Múzeumot körbeölelő parkról, tele érdekes és tanulságos történettel, korábban soha nem publikált képekkel, fákról, szobrokról, padokról, harcoló katonákról és Pál utcai fiúkról.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Bonnard: kisütött a nap Bécsben

Ki miért megy mostanában Bécsbe? Az adventi fényekért és illatokért? Dürerért? Carravaggióért és Berniniért? A sorban talán csak ezek után következik Pierre Bonnard kiállítása a Kunstforumban, holott olyan atmoszférában sétálhat a látogató a kiállítóterekben, mintha a színpompás francia Riviérán töltene egy kis időt az egyre szürkébb tél helyett. Bonnard a pálmafák, a kertek, a zöldek és rózsaszínek, a tükör előtt álló aktok festője.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Chanel buklé: így élt az elit a vasfüggöny mögött

Nemzeti Múzeum politika divat

Megszokhattuk, hogy művészeti múzeumaink (MNG, Fővárosi Képtár, Ferenczy Múzeum stb.) rendszeresen foglalkoznak 20. századi festők, szobrászok túlélési stratégiáival, bemutatnak rendszereken átívelő életműveket, olyan életpályákat, ahol a művésznek ellenszélben, mellőzöttként, belső emigrációban kellett megélnie, alkotnia, a pálya során többször is újrakezdenie, felépítenie önmagát. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása egy különleges személyiséget mutat be, aki nem volt művész, sem politikai személyiség, sem közéleti figura, élete és életműve mégis szimbóluma lehet az erőnek, a tehetségnek, az életrevalóságnak, és akinek révén bemutatható, hogyan működött a szocialista évtizedek elitjének világa. Mit jelentett kiragyogni a szürkeségből, kinek járt alanyi jogon az igényesség és mit jelentett az erőfeszítés a luxusért? Rotschild Klára a divat nagyasszonya volt, akinek lehet, hogy több érzéke volt az önmenedzseléshez, mint a tervezéshez, de ez akkor, úgy tűnik, mindenhez elég volt.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Mi a tétje az új múzeumi definíciónak?

Az ICOM szeptemberi kiotói kongresszusán végül nem szavazták meg az új, az intézmények társadalmi szerepvállalására nagyobb hangsúlyt fektető definíciót, de le sem szavazták - a döntést egy másik időpontra és fórumra hagyták a résztvevők. A vita egyik résztvevője (a szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, Varga Benedek, az MNM főigazgatója) mellett Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával és György Péter egyetemi tanárral beszélgetett Frazon Zsófia etnográfus (Néprajzi Múzeum) az ICOM MNB és a MúzeumCafé közös programján október 25-én.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Amikor a Brexit halasztása keresztbe tesz egy múzeumnak – és a többinek

A londoni National Gallery programját húzta keresztül a döntés, mely szerint október vége helyett (leghamarabb) januárban lép ki Nagy-Britannia az Unióból. Az átállás ugyanis jelentős fennakadásokat fog okozni a műtárgyak kölcsönzésében és szállításában, ezért a naptárban igyekeztek elkerülni a kilépés körüli napokat. A Gauguin-portré kiállítást biztosan érinti az új határidő.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Múzeumaink a forradalomban

Az 1956-os forradalom heteiben tetemes károk érték a fővárosi múzeumok épületeit és gyűjteményeit. Elsősorban az akkor az Országos Széchényi Könyvtárnak és a Természettudományi Múzeumnak is helyet adó Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum környékén zajlottak a legnagyobb pusztítással járó események, az Üllői út környezetében. Mindkét intézmény pótolhatatlan veszteségeket szenvedett, a világhírű Afrika-kiállítás a Nemzeti Múzeum épületében teljesen megsemmisült, de más gyűjteményekben is dokumentumok, tárgyak ezrei pusztultak el a belövések, tűzesetek következtében. A Fortepan oldaláról válogattunk.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Akik a fotográfiát művészetté tették

Két művészeti ág biztosan szegényebb lenne a magyarok nélkül, hiszen a műfaj megteremtését és a fejlődés irányvonalát már az alapoknál meghatározták: a (hollywoodi) film és a fotóművészet. Az amerikai filmipar magyar alapítóiról egy komolyabb kiállítás még várat magára, a nemzetközi fotóművészet néhány csodája, Franciaországban élt és élő alkotók munkái most megtekinthetők a BTM Vármúzeumában.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megnéztük, mi lett a romos Olof Palme Házból

A Városliget legrégebbi épülete, de csak nagyon kevesen jártak benne eddig. Mi az? Az első Műcsarnok az ezredfordulós kiállítás idején, a Fővárosi Múzeum épülete, a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat szobrászműterme és irodája, majd a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány székhelye, de általában Olof Palme Háznak hívják, mostantól pedig Millennium Háza a hivatalos elnevezés. Október 26-tól kávéházzal és interaktív Liget-történeti kiállítással fogadja a látogatókat az épület, amelyet megtisztítottak az elmúlt évtizedek beépítéseitől és ékesítettek a lepotyogott, és egy lelkiismeretes portás által megőrzött, most pedig restaurált vagy rekonstruált Zsolnay díszítésekkel. A főbejárat újra, az eredeti tervek szerint az épületnek a Hermina út felé első oldalára került, amely elé rózsa-kertet telepítettek. A későbbi, századfordulós kiállítást most egy interaktív tárlat előzi meg, amely átszalad a Városliget történetén, érintőképernyőkkel, gigantikus mesekönyvvel, virtuálisan haladó földalattival. Megnéztük, hogyan sikerült a helyreállítás.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megjelent a MúzeumCafé Város

MúzeumCafé folyóirat történelem politika képzőművészet Bécs New York Balaton Budapest fotográfia

Városi múzeumok, a városok mint múzeumok - ez a központi témája a MúzeumCafé 73. számának.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Mi köze a komáromi erődöknek a Szépművészeti gipszmásolataihoz?

Liget Budapest szobrászat építészet

Miután Napoleon elfoglalta Bécset, I. Ferenc császár Komáromban lelt menedékre, ahol egy komolyabb erődrendszer kialakítását kezdeményezte. Így az Óvár és az Újvár mellett három erőd is elkészült (volna): a Monostori, az Igmándi és a Csillagerőd. A történelem fordulatai úgy hozták, hogy ezek közül kettő is kapcsolatba hozható a Szépművészeti Múzeum klasszikus szobormásolatának gyűjteményével.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Beketowék, Picardék, Richterék, Eötvösék és a többiek

kiállítás cirkusz gyűjteménygyarapítás Városliget

Hosszú idő telt el azóta, hogy látványosságként szingaléz embereket mutogattak a Városligetben - a magyar cirkusztörténet nagyjából onnan indult, ma pedig múzeum és kutatóközpont születik ennek az előadóművészeti ágnak a tárgyi és szellemi emlékei kutatására, megőrzésére és bemutatására. Ennek első állomásaként már látható a Nincs mááásik! című kiállítás a Fővárosi Nagycirkusz épületében, készül ennek interaktív, a gyermeklátogatókra (is) szabott változata, és gyűlik az anyag, amelyből az ország talán legfiatalabb múzeuma gazdagodik.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Páratlan balatoni képarchívum vált kutathatóvá

Közlekedési Múzeum digitalizálás fotográfia

A BAHART (Balatoni Hajózási Zrt.) a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum rendelkezésére bocsájtotta kilenc doboznyi archívumát, a múzeum ezt restaurálta és digitalizálta, most pedig kutathatóvá tette bárki számára. A fotókon jórészt a két világháború közötti évek kikötőépítési, part karbantartási és kármentési munkálatai láthatók.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Zugligeten, félúton az NDK és az NSZK között

Egy olyan időszakról beszélünk, amikor pár hónap alatt kifordult a világ a négy sarkából, összeomlott az addig öröknek hitt rend, és mindenki újra bízni kezdett a szebb jövőben. Kevés példa volt a történelemben arra, hogy ennyi millió ember egyszerre volt optimista és érzett szolidaritást több millió másik idegen iránt. Ez volt 1989. Az év talán legfelemelőbb heteit augusztus végén, szeptember elején élhettük át, mi, akik korunknál fogva már figyelhettük a híreket. A zugligeti remény hőseire emlékezik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállítása a múzeumban.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Seuso extra: luxus, kontextus és rácsodálkozás

Nagyjából huszonöt éve értesült a hazai közvélemény a ma Seuso-kincsnek nevezett leletegyüttes amerikai felbukkanásáról, a régész szakma korábban, náluk előbb csak a bűnüldözők, bár akkor még csak illegális kincskeresők utáni nyomázásról volt szó - filmbe illő történet az egész. Ma múzeumszakmai ügy, klasszika-archeológiai és művészettörténeti kutatások tárgya, kurátori feladat, és bárki számára megtekinthető.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megjelent a MúzeumCafé Backstage

Mi történik a kulisszák mögött? Hogyan áll össze a kurátori koncepció, milyen körülmények között várakoznak a műtárgyak a kiállításra, miként áll össze a múzeumshopok választéka? A múzeumi háttérmunka előtt tiszteleg a MúzeumCafé 72. száma.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Napokon belül megnyílik Maurer Dóra kiállítása a Tate Modernben

Komoly szenzációnak ígérkezik a művész, tanár, szervező és kurátor augusztus 5-én nyíló és közel egy évig látogatható kiállítása.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Király Tamás: milyen „divatpápa”?

Különleges kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban, mely Király Tamásra, a 2013-ban elhunyt tervezőre emlékezik. Különleges, mert a főszereplőről igen keveset tud meg a látogató, és mert először van lehetőség a hagyatékban fennmaradt ruhaszobrokat kiállításon látni, így a kontextus révén máris műtárggyá váltak.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A múzeum, amelynek első műtárgya egy adeni strucctojás

Igazán nem természetes egy olyan intézménynek a születése és gyarapodása, amelyiknek minden műtárgya az intézménytől több ezer kilométer távolságból származik. Éppen ezért különösen érdekes a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum centenáriumi kiállítása, hiszen lényegében a szerzés, gyarapodás stációit veszi sorra, végig utalva arra a politikai és társadalmi környezetre, amelyikben mindez lehetséges volt, rendszerenként egészen különböző módokon és módszerekkel.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Dalí, a filmcsillag

Visszatérünk régi szokásunkhoz, és - Toulouse-Lautrec, Picasso, Frida Kahlo után - ismét megnézzük, hogy az aktuális budapesti nemzetközi kiállítás művészének halhatatlanságához hogyan járult hozzá a filmipar. Vagy éppen ő a filmiparéhoz.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A hidegháború „ajándéka”: Vasarely és az asztroművészet

David Bowie 1969 júniusában vette fel a stúdióban a képzeletbeli Tom asztronauta űrbeli útját megéneklő Space Oddity című dalát, Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmje ihletésében, napokkal az Apollo 11 holdraszállása előtt. Borítóként pedig Victor Vasarely egyik sorozatából választott lapot. A két nagyhatalomnak a világűr (és valójában a világ) meghódításáért folytatott harca nemcsak a hadiipar fejlődésén lendített nagyot, de a kultúra minden területe a hatása alá került, a filmtől az irodalomig, a poptól az avantgárdig. Vasarely népszerűségében pedig kiemelten fontos szerepet játszott, hogy ráérzett minderre, a világ pedig őrá.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Nikola Tesla 4D-ben, avagy a feltaláló mint műtárgy

kiállítás Tesla Közlekedési Múzeum

A horvátok megértették, hogy (az egyébként szerb, de horvátországi születésű) Tesla neve ma olyan brand, amelyikből országimázst lehet építeni (bár van nekik egyéb lehetőségük is, bőven), és hozzá is láttak egy vándorkiállítás megtervezéséhez, amelyik kihasználja a téma adta lehetőségeket: csillog, villog, látványos és elvarázsol.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megjelent a MúzeumCafé Gasztro

MúzeumCafé folyóirat gasztronómia néprajz kiállítás

A gasztronómia mint művészet, hagyomány és muzeológiai feladat – a téma sokrétű megközelítésével foglalkozik a MúzeumCafé 71. száma.

A hazai és külföldi múzeumi bisztrók és éttermek világába Sümegi Noémi vezeti be olvasóinkat, Németh István írásában a „nagy zabálás” ábrázolásait tekinti át a németalföldi festészetben. Három hazai brandmúzeum történetét és kiállítását mutatják be a lap szerzői: a Zwack Unicumét (Gréczi Emőke), a Dreherét (Berényi Marianna) és a Törleyét (Hamvay Péter). Basics Beatrix a magyar arisztokrácia ebédlőjébe invitálja az olvasót, Szilágyi Judit Déry Tiborék vendéglátói szokásait eleveníti fel, az egykori házvezetőnő jegyzetei alapján. Sári Zsolt a Skanzen kiállított és használatba vett „konyháiról”, Zay Orsolya a történeti főzésekről, Kerényi-Nagy Viktor a bormúzeumok ideális kiállításairól, Rátonyi Gábor Tamás a hajdani rákospalotai kisvendéglőkről ír, Juhász Sándor pedig a „vendéglátós” Glück Frigyes műgyűjteményét mutatja be.

Két interjú is kapcsolódik a lapszám tematikájához: Saly Noémivel Karácsony Ágnes beszélgetett a kávéházi kultúráról, Szikra Renáta pedig Mucsi Emesével és Szalipszki Judittal készített interjút a kortárs művészet és a gasztronómia kapcsolatáról.

A Szemle rovatban Saly Noémi Gellért 100 könyvéről (Karácsony Ágnes), a kétkötetes Szilágyi János György-monográfiáról (Péntek Orsolya) és Sedlmayr Krisztina A modern háztartás születésecímű munkájáról (Berényi Marianna) lehet olvasni.

Rostás Péter megható nekrológban búcsúzik Dávid Ferenctől. Regős Csilla Wes Anderson bécsi kurátori kiállításán szerzett tapasztalatait foglalta össze a MúzeumCafé számára, Odler Zsolt pedig az aszódi múzeum egyik különleges gyűjteménycsoportjára hívja fel a figyelmet.

A Híreket és a Kalendáriumot Magyar Katalin szerkesztette, a lapszám portréfotóit Szesztay Csanád készítette. A lapterv, címlapján egy Michelin-csillagos múzeumi falat fotójának felhasználásával, Pintér Józsefnek köszönhető.

(Illusztráció: Szesztay Csanád)

Tovább
Megosztom ezt a cikket


The Telegraph: Budapesten látható Michelangelo legkorábbi ismert rajza

Mindössze 12, legfeljebb 13 éves lehetett a kis Michelangelo Buonarroti, amikor azt az Ülő férfi című rajzot készítette, amelyik a Szépművészeti Múzeum jelenleg látható kiállításán szerepel, írta meg a napokban a brit The Telegraph című lap. Már ezen a rajzon is látható az a tehetség, amivel később - többek között - a Dávid-szobrot vagy a Sixtus-kápolna freskóját alkotta, véelekdik a cikk szerzője.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Izraelita gyermekkórház volt, ami mától múzeumi központ a Szabolcs utcában

A Gyár (ma: Jókai) utcából költözött az első pesti izraelita kórház a Szabolcs utca, Aréna út (ma: Dózsa György) és a Nyugati pályaudvar vágányai (ma: Vágány utca) közötti területre 1889-ben. Ennek kiegészítéseként Bródy Zsigmond lapszerkesztő adományával, felesége emlékére épült fel ugyanezen a telken Bródy Adél Gyermekkórháza, néhány évvel később pedig - Weiss Manfréd felajánlásával - a Weiss Alice Gyermekágyas Központ is létrejött a két intézmény mellett. A Bródy-kórház főépületében most művészettörténeti kutatóközpont, a fogadóépületben, később imaházban látogatóközpont, a telken felépült új épületkomplexumban pedig raktározási és restaurátori központ jött létre.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Huszár és az igen-ember

A művészettörténeti viták nem szoktak annyira nyíltak és szenvedélyesek lenni, mint ahogyan az a beszélgetés zajlott a szentendrei Czóbel Múzeumban, ahol Barki Gergelynek egy, az Artmagazinban közölt írása volt a vita tárgya: egy festmény bukkant elő egy Czóbel-kép hátán, ami lehet, hogy Huszár Vilmos műve, és lehet, hogy a legkorábbi, Magyarországon fellehető absztrakt mű - vagy nem.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Csáth: hashtag morfium

Hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításai egyre jobban építenek az egyes írók, költők kapcsán felmerülő sztereotípiákra, azért nem a múzeum ítélendő el, egyszerűen a kevesebb olvasás, és pláne a klasszikusok kevesebb olvasása miatt hívószavak mentén lehet csak megszólítani a látogatót. Aztán ha betér, gazdagabb tartalommal találkozik, ezzel pedig mindenki jó jár. A Csáth Géza halálának 100. évfordulója apropóján megrendezett kiállítás egy függőség, egy összeomlás története, közben pedig kiderül, hogy a főszereplő nagyobb zseni volt annál, mint amit elképzelni lehet róla.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kovács Ákos: az avantgárd tudomány emlékezete és felfedezése

Egy művész, aki - úgymond - megelőzi korát, eleget tesz a modernizmus szellemének, így tehát a független kultúrhérosz mítoszát jeleníti meg. Azok, akik követik őket, a korszellem, illetve a korstílus uralmának illusztrációjává válnak, vagy ugyancsak és későn kell igyekezniük, hogy függetlenségüket bizonyítsák, mondván, nem maradtak sem el, sem le semmiről, lévén a saját univerzumuk normái szerint dolgoztak: azaz van művészeti világ az univerzális (globális) normákon innen és túl. A horizontális, tehát a művészeti földrajz uralmának értelmezési keretére épülő művészettörténet és a lokális műhelyek függetlenségének esztétikája közti vita és párbeszéd folyamatosan zajlik (lásd: Kondor Béla, Gruber Béla, Szalai Ferenc és mások, illetve Leon Kossoff és Frank Auerbach). György Péter írása

Tovább
Megosztom ezt a cikket


MúzeumCafé-sztori a #Fortepan kiállításon

A fekete zsák története annak idején megjárta a sajtót, most pedig önálló teret kapott a Magyar Nemzeti Galéria minden múlt a múltam kiállításán. A MúzeumCafé 2015-ben interjút készített a Fortepan-alapító Tamási Miklóssal, az ehhez készült portré pedig egy IX. kerületi lomtalanításon készült. Hamarosan kiderült, hogy az alany kezében lévő fekete zsák igazi kincseket rejtett, egy máig ismeretlen tehetséges amatőr fotós képsorozatait.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kegyetlen Margit, akit nem lehetett kizökkenteni

iparművészet Szentendre kiállítás

A világ legfurcsább megnyitóját követően ismét megnyílt az újfent felújított Kovács Margit Múzeum Szentendrén. Először a Csakugyan együttes varázstalanította a 20. század egyik legkülönösebb alkotóját egy, az eseményre írt dallal, majd két beszéd (Gyürk Dorottya és Vadas József) is elverte rajta a port. A kiállítás viszont tényleg érdekes lett, pláne hogy igyekezett a különlegeset, az extrát kiválasztani az életműből és a raktárba száműzni a közhelyeset.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Kimennél Bécsbe egy Michelangelo rajzkiállításra?

kiállítás Szépművészeti Múzeum grafika

Mindenképpen, hiszen éppúgy szinte megismételhetetlen alkalom lenne, mint a Raffaello-, a Bruegel-, most pedig a Rothko-kiállítás az Albertinában, illetve a Kunsthistorisches Museumban, hogy csak a közelmúlt és a jelen eseményeit említsük. A felvetés oka, hogy talán így könnyebb felmérni, mennyire különleges lehetőség egyben látni Michelangelo és kortársai közel nyolcvan rajzát Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Nemzetközi toplistán a Szépművészeti van Dyck festménye

A művészeti világban fontos hírforrás, a The Art Newspaper közzétette az elmúlt hónap legértékesebb múzeumi gyarapodásainak listáját. Az öt kiemelt műtárgy között szerepel Stuart Mária Henrietta esküvői portréja, melyet a Szépművészeti Múzeum vásárolt a Christie's árverésén, igaz, korábban, de a tranzakció nyilvánosságra hozatala alapján márciusi eredménynek számít.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Bauhaus 100: mit kínálnak a budapesti múzeumok?

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az 1919-ben Weimarban Walter Gropius által alapított Bauhaus iskola mindent megváltoztatott, amit addig színről és formáról, épületről és bútorról, fotóról és tárgykultúráról gondolt a világ. Ennek jó néhány magyar művész is részese lehetett, többen mesterként meghatározó szerepet töltöttek be az oktatási intézmény és műhely életében. Ennek megfelelően a budapesti múzeumok is gondoskodnak a centenárium méltó megünnepléséről.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Megjelent a MúzeumCafé Portré

MúzeumCafé folyóirat régészet néprajz művészettörténet kultúrpolitika

A magyar múzeumi világ legendáira emlékezik a MúzeumCafé folyóirat idei első, dupla száma.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


KÉPEK a MúzeumCafé díjátadóról és a laudáció

MúzeumCafé folyóirat MúzeumCafé díj

Teljes egyetértésben ítélte oda a MúzeumCafé szerkesztőkből és szerkesztőbizottsági tagokból álló kuratóriuma az idei MúzeumCafé díjat a Néprajzi Múzeum etnográfusának, Frazon Zsófiának és a bő három év kutatómunka eredményeképpen tavaly megjelent ...NYITOTT MÚZEUM... kézikönyv tudós közösségének. A díjat március 20-án a Lumen kávézában adtuk át, ahol néhány hónappal ezelőtt a kötetet is bemutatták. A laudációt követően Frazon Zsófiával és György Péterrel, a szerkesztőbizottság tagjával Gréczi Emőke főszerkesztő beszélgetett.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Gyorsan ébredtek a Petőfi-ereklyék vadászai

Bármilyen hihetetlen, de előbb volt emlékszobája Magyarországon Goethének, mint Petőfinek, Aranynak vagy Vörösmartynak. Szerencsére voltak, akik még időben kitalálták: gyűjtsék össze Petőfi ereklyéit, keressék fel azokat az embereket, akik találkozhattak a költővel és őrizhetnek tőle bármilyen személyes tárgyat, a gyűjteményből pedig hozzanak létre egy kis múzeumot, amit akkor még Petőfi-háznak hívtak - a Petőfi Irodalmi Múzeum elődjeként.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Rogi André, Ergy Landau, Bernand-Mantel…

Ha belelapoz az ember Cserba Júlia új kötetébe, az az érzése támadhat, hogy a francia fotográfia egyes időszakait éppúgy alapvetően meghatározták a magyar tehetségek, mint a filmiparét Hollywoodban, a különbség pedig leginkább abban rejlik, hogy míg az amerikai filmgyártásban ma nehezen találnánk aktív magyarokat, addig Franciaországban ma is működnek fotográfusok, még a legfiatalabb generációból is.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


És akkor bejött Yoko Ono…

A Ludwig Múzeum változatos programokkal ünnepli 30. születésnapját, az év folyamán gyakorlatilag az intézmény működésének teljes története, tevékenységének teljes keresztmetszete megjelenik, a dokumentumokkal felidézett kiállításoktól a látogatót alkotásra ösztönző múzeumpedagógián át a Velencei Biennálé magyar pavilonjának itt gyűjtött anyagáig. Lapunk korábban több szempontból is írt a múzeum megalapításának fordulatokban gazdag történetéről, de most érdemes egy kicsit feleleveníteni, hogy került a Ludwig Budapestre.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Iparterv: a magyar festészet Rolling Stones-a

Aktívak és máris legendák a magyar kortárs képzőművészet forradalmárai - ez egyértelműen látszott a Ludwig Múzeum Iparterv 50+ kiállításának megnyitóján, ahol az 1968-69-es kiállítások megjelent művészeit a legnagyobbaknak kijáró tisztelet vette körül.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Atomium: elmúlt hatvan és milyen jól tartja magát!

Két évvel ezelőtt a Fővárosi Képtár nagyobb teret szentelt az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar jelenlétének egy Bernáth Aurél-mű kapcsán (Mutató nélkül). Mi Csontváryt vittünk, de az expó házigazdái is kitettek magukért, ekkor készült "ideiglenesen" a mára a város jelképévé vált Atomium, amely megúszta a tervezett elbontást, és tavaly óta a saját születésnapját ünnepli egy látványos kiállítással. Ám az építmény kínálta élmények itt nem érnek véget, csak ezután következik a varázslat!

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Éld át újra 1989-et!

Hogyan? Ebben segít a Magyar Nemzeti Múzeum új projektje, a Közös időnk, amely az év folyamán összegyűjti, bemutatja, meg- és kibeszéli a rendszerváltás talán origójának tekinthető év tárgyi - és szellemi - emlékeit.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Mi lesz 2019-ben? – Budapesti körkép

Több nagy fővárosi múzeum idei terve is nyilvánossá vált, így Bécs és Párizs után Budapesten is megnézzük, milyen kiállítások várhatók az évben. Rubens, Farkas István, Hopp 100, Rotschild Klára, Ady-centenárium és Iparterv…

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Mi lesz 2019-ben? – Párizs

kiállítás programajánló Párizs

Bécsi körképünk után ezúttal Párizsban nézünk körül, hiszen sokan, egyre többen vélik kihagyhatatlannak a francia főváros kiállításait is. Ami jelenleg látható, szinte minden bezár a hónap végén. De mi lesz utána? Vasarely, szovjetek, impresszionisták és posztimpresszionisták minden mennyiségben.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Mi lesz 2019-ben? – Bécs

Napokon belül zár a Kunsthistorisches Museum akciójelenetekkel nehezítetten megtekinthető (vagy már úgy sem) Bruegel-kiállítása, ám továbbra is érdemes figyelni az osztrák főváros kínálatát. Rothko, Moser, Kabbala, Wes Anderson és Lichtenstein-ház gyűjteménye - az elkövetkező hónapok kiállításiból szerezgetünk, szigorúan az első félévnél maradva.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


Még több Korniss Dezsőről

kiállítás Magyar Nemzeti Galéria Szentendre

A karácsony előtti napokban nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában Korniss Dezső életmű-kiállítása. Összeszedtünk néhány érdekességet, ami árnyalhatja a művészről alkotott képet, kiegészítheti a kiállításon látottakat, az alkalomra megjelentetett vaskos kötetben olvasottakat.

Tovább
Megosztom ezt a cikket


A múzeumok magazinja

blogavatar

Utolsó kommentek

Címkefelhő

kiállítás (161),MúzeumCafé folyóirat (74),Magyar Nemzeti Galéria (66),Szépművészeti Múzeum (54),kultúrpolitika (42),programajánló (38),történelem (36),műgyűjtés (34),politika (34),építészet (32),kortárs művészet (32),irodalom (30),fotográfia (28),avantgárd (28),Párizs (27),interjú (25),Szentendre (22),múzeumépítészet (22),régészet (21),Petőfi Irodalmi Múzeum (21),Nemzeti Múzeum (20),gyűjteménygyarapítás (20),Ludwig Múzeum (19),műkereskedelem (19),restaurálás (17),videó (17),grafika (16),iparművészet (16),film (15),Műcsarnok (15),Bécs (15),szobrászat (14),műtárgyvásárlás (11),digitalizálás (11),élő MúzeumCafé (11),restitúció (11),Capa Központ (11),néprajz (10),Picasso (10),színház (10),Liget Budapest (9),Kiscelli Múzeum (9),holokauszt (8),London (8),zene (7),Néprajzi Múzeum (7),Hopp Ferenc Múzeum (7),festészet (7),Kassák Múzeum (7),Garas Klára (7),Román Csarnok (6),könyv (6),Rippl-Rónai József (6),Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (6),New York (6),könyvajánló (6),múzeumpedagógia (6),Allegro Barbaro (6),világháború (6),Power 50 lista (6),rendszerváltás (5),modernizmus (5),Ady Endre (5),kortárs (5),Vasarely (5),Bauhaus (5),Nyolcak (5),aukció (5),Értéktár Program (5),Európai Iskola (5),fotóművészet (5),keleti művészet (4),Velence (4),Berlin (4),Iparművészeti Múzeum (4),Baán László (4),látogatottság (4),wanted (4),Seuso-kincs (4),Rembrandt (4),szocreál (4),Louvre-Lens (4),városi séta (4),Vasarely Múzeum (4),Skanzen (4),Louvre (4),Bartók Béla (4),Csontváry (4),Pécs (4),örökségvédelem (4),konferencia (4),Bálint Endre (4),MúzeumCafé Díj (4),Élő MúzeumCafé (4),kézirat (3),Aczél György (3),műemlékvédelem (3),MúzeumCafé díj (3),emlékezet (3),kulturpolitika (3),I. világháború (3),Balaton (3),Czóbel Béla (3),műtárgyvédelem (3),ganymed goes europe (3),dizájn (3),Caravaggio (3),Budapest Galéria (3),Közlekedési Múzeum (3),Derkovits Gyula (3),sport (3),kert (3),előadás (3),Anna Margit (3),Munkásmozgalmi Múzeum (3),Magyar Zsidó Múzeum (3),impresszionisták (3),Erdély (3),Vaszary-villa (3),címlap (2),Csinszka (2),internet (2),relikvia (2),fortepan (2),Kecskemét (2),MúzeumNegyed (2),Modigliani (2),Ország Lili (2),1956 (2),örökség (2),magángyűjtemény (2),zsidóság (2),ajánló (2),MúzeumCafé könyvek (2),múzeum (2),divat (2),MűvészetMalom (2),Milánó (2),Textúra (2),fotó (2),múzeumelmélet (2),dokumentum (2),Szántó Piroska (2),Zsolnay (2),múzeumi rendszer (2),pop art (2),Barcelona (2),Artpool (2),Chagall (2),Szeged (2),Vadak (2),Art Market Budapest (2),Holokauszt (2),Fővárosi Képtár (2),Lektorátus (2),Art Capital (2),Vermeer (2),Fortepan (2),Frida Kahlo (2),Román csarnok (2),vadászat (1),Trieszt (1),kastélypark (1),Bosch (1),animáció (1),porté (1),műkincslopás (1),nők (1),médiaművészet (1),kastély (1),oktatás (1),El Kazovszkij (1),Andrássy (1),várostörténet (1),popzene (1),megnyitó (1),emlékmű (1),Disputa (1),Velencei Biennále (1),bevándorlás (1),KEMKI (1),etnográfia (1),gender (1),kommunikáció (1),Amerika (1),Vatikán (1),plakát (1),Szombathely (1),Schiele (1), (1),digitalizáció (1),politikai (1),Sziget Fesztivál (1),Klimt (1),szecesszió (1),belsőépítészet (1),Színháztörténeti Múzeum (1),OSZMI (1),Madrid (1),op art (1),Pompidou (1),Szendendre (1),Brüsszel (1),történetelem (1),Budapest (1),képzőművészet (1),ICOM (1),Hold (1),reneszánsz (1),Dürer (1),Városliget (1),cirkusz (1),gasztronómia (1),művészettörténet (1),Tesla (1),Dalí (1),múzeumshop (1),akadálymentesítés (1),temető (1),Magyar Képzőművészeti Egyetem (1),emigráció (1),Albertina (1),kultúrtörténet (1),Lengyelország (1),Leonardo (1),Bayreuth (1),Richard Wagner Múzeum (1),Képzőművészeti Egyetem (1),beszélgetés (1),Budapesti Történeti Múzeum (1),portré (1),emlékhely (1),Sopron (1),jótékonyság (1),Olaszország (1),Moszkva (1),Kijev (1),Múzeumkert (1),BTM (1),Tiszadob (1),art deco (1),MúzeumCafé könyv (1),helytörténet (1),Múzeum-kert (1),Budavár (1),installáció (1),emlékmúzeum (1),MOME (1),egyház (1),Centre Pompidou (1),interaktivitás (1),Múzeumok Éjszakája (1),Székesfehérvár (1),királynő (1),Nagy-Britannia (1),tárlatvezetés (1),balaton (1),Keserü Ilona (1),Vaszary Villa (1),könyvtár (1),restitucio (1),Guggenheim Múzeum (1),Kieselbach Galéria (1),MANK (1),kutatás (1),szalon (1),adatbázis (1),Duchamp (1),Dada (1),gyerekeknek (1),dinoszaurusz (1),Siófok (1),retró (1),Vallauris (1),Guernica (1),Természettudományi Múzeum (1),Manet (1),Kratochwill Mimi (1),Csernus Tibor (1),muzeológia (1),Magnum Photos (1),bibliofília (1),Prado (1),Rómer Flóris Múzeum (1),felújítás (1),Vajda Júlia (1),BÁV (1),védettség (1),hamisítás (1),Ani (1),műemlék (1),Vaszary János (1),Lucian Freud (1),Bukta Imre (1),műtárgylopás (1),veduta (1),Benczúr Gyula (1),Rozsda Endre (1),Matisse (1),olimpia (1),Kocsis Zoltán (1),elhurcolt műkincsek (1),Népessy Noémi (1),Prága (1),MúzeumCafé (1),Toulouse-Lautrec (1),Nagyvilág (1),Óbuda (1),Goldberger Textilipari Gyűjtemény (1),Cloisters (1),Ámos Imre (1),Mravik László (1),Garas Kára (1),Sinkó Katalin (1),François Gilot (1),szeged (1),Molnár-C. Pál Múzeum (1),Fabényi Júlia (1),Római Iskola (1),porgramajánló (1),egyiptológia (1),MTA (1),Műértő (1),Kína (1),Várkert Bazár (1),Ernst Múzeum (1),erdély (1),szürrealizmus (1),Munkácsy Mihály (1),kina (1),Budapest100 (1),Kimt (1),törénelem (1),Sziklakórház (1),Batthyány Gyula (1),Győr (1),orosz művészet (1),Balaton (1),krimi (1),Csontvary Kosztka Tivadar (1),Műemlék (1), Bécs (1),velence (1),stressz (1),Miskolc (1),Amszterdam (1),Velázquez (1),Athén (1),városliget (1),Guggenheim Muzeum (1),progarmajánló (1),századforduló (1),dada (1),Művészetmalom (1),gallery weekend (1),kultusz (1),Metz (1),közösségi oldalak (1),Christie’s (1),Pinault (1),irodalomtörténet (1),Palazzo Grassi (1),kínai művészet (1),Rijksmuseum (1),fotógráfia (1),Magyar Nemzeti Múzeum (1),teremőr (1),Bálint Ház (1),Elgin-márványok (1),Aristide Maillol (1),Moholy-Nagy László (1),Google Art Project (1),Gyarmati Fanni (1),Radnóti Miklós (1),Márffy Ödön (1),Debrecen (1),szobor (1),Kassák Lajos (1)