Két nap múlva, szeptember 23-án kezdetét veszi a valaha volt, de az utóbbi években biztosan a legnagyobb művészettörténeti konferencia az MTA BTK Művészettörténeti Intézete szervezésében. Három napra való workshop, séta, beszélgetés, szabadulószoba.

Évek telhetnek el úgy, hogy két, akár hasonló kutatási területen dolgozó művészettörténész nem találkozik, nem érintkezik egymással. Ezért is várják sokan a tavaly elhalasztott, és idén végre – egészségvédelmi intézkedésekkel együtt – megtartható eseményt. Csak néhány téma a programból: globális-lokális felvetések, építészeti folyamatok, feminista művészet, érzékenyítés, kultúra a hatalom szolgálatában, Árpád-kori kutatások, másolatok, textilművészet, dizájntörténetek, ikonográfia, grafika, a Kádár-kor modernizmusa. Gyakorlati „gyorstalpalót” kaphat, aki a restaurátori, múzeumpedagógiai, a kommunikációs munka iránt érdeklődik, vagy egy festményhagyaték ügyében szeretne eligazodni. Lesz műtárgyséta a Fugában, a Ludwigban, és az MTA gyűjteményeit őrző két helyszínen, a Széchenyi téri főépületben és a Tóth Kálmán utcai székházban. A könyvvásáron kedvezményesen vásárolható szakirodalom régi és új kiadványokból, kisebb csoportokban a szabadulószoba kihívásait lehet teljesíteni, akár egy rövid jógaóra után.

Regisztrálni mindenképpen érdemes: http://latkep2020.mi.btk.mta.hu/

A belépéshez maszk és védettségi kártya szükséges a belépéshez

Bár a magyarországi múzeumok ezekben a hetekben nem fogadhatnak látogatókat, nincs kevesebb szükség a szakmai fórumokra. A következő napokban több fontos konferenciára is sor kerül, természetesen minden alkalommal a virtuális térben, így esetleg még többen hallhatják az előadásokat, mint ahányan személyesen jelen lehettek volna.

Hugonnai Vilmának minden kijutott: rettenetes férj, környezete rosszallása, el nem ismertség, gáncs, ahol csak lehet, aztán fordult a kocka: érkezett egy támogató férj, megkapott minden elismerést, ma pedig lexikonszócikk, regényfőhős és példakép. Amiről pedig álmodni se mert volna: most ő áll a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) új kiállítása megnyitójának, könyvbemutatójának és nőnapi programjának középpontjában.

Újságírók és múzeumi kommunikációs szakemberek ültek össze a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, hogy egy konferencián megvitassák, hogyan képesek az intézmények olyan üzenetet közölni, hogy az el is érje a sajtó ingerküszöbét. Storytelling és szexi kommunikáció, ez a kulcsa a gyümölcsöző együttműködésnek.

A Bálint Ház nagytermében különleges kiállítás tekinthetünk meg, amely mind módszertanában, mind tematikájában is tanulságos lehet a múzeumok számára. A Nemzedékek és amnézia emlékezet című kiállításon bemutatott alkotások létrejöttét fél éven keresztül művészettörténészek, esztéták, építészek és történészek előadásai előzték meg, amelyeket a művészek is meghallgatattak, majd az így elkészült művek között egy tudományos konferencia zárta a holokauszt emlékezettörténetére reflektáló projektet.

Egyperces néma csenddel kezdődött az ELTE Művészettörténeti Intézetének konferenciája: olyan emberekről emlékeztek meg az előadók, akikről a Google alig dob ki adatot. Ezek a művészettörténészek ugyanis a vészkorszak áldozatai lettek, még mielőtt igazán elkezdődhetett volna a karrierjük.