Néhány hét választ el minket attól, hogy megnyíljon Picasso valaha volt legnagyobb budapesti kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Ennek apropóján merengünk el azon, hogy a számos leszármazott hogyan osztozott a hagyatékon és hogyan lett az a francia állam az egész procedúra nyertese, amelyik a művész életében egyetlen képet sem vásárolt.
A bodrogközi Karos település határában az eddig ismert legnagyobb honfoglaláskori temető maradványait tárták fel 1986 és 1990 között, a leletek alapján feltételezhető, hogy egy hadsereg vezetőit, tisztjeit hantolták el ezekben a sírokban. A miskolci Herman Ottó Múzeum ebből a leletegyüttesből létrehozta a 2014-ben az Év kiálltása címmel is elismert tárlatot. A kurátor vendégszereplésével kezdődik a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) 4. PILLA című előadássorozata, rögtön húsvét után.
Ki az Ady-művek és -kéziratok kritikai kiadásainak szerkesztőjeként, más tudományos kötetek kiadójaként ismeri. Láng József életpályájából - az egyéb részletek, a hivatalnoki és a könyvtárosi évek érintése mellett - ezúttal elsősorban a Petőfi Irodalmi Múzeumban töltött évtizedeket tekintjük át, hiszen a Kézirattár vezetőjeként fontos szerepet vállalt az intézmény mai struktúrájának felépítésében, a kutatók számára, valamint az állományvédelmi szempontból is megfelelő katalogizálási rendszer megalkotásában, és közreműködésével fontos irodalmi kéziratok sokaságával gazdagodott a múzeum gyűjteménye. Megtudhatjuk, hogy az "átkosban" miért voltak a mainál kedvezőbb helyzetben a tudományos könyvtárak, milyen papírból készül a kéziratokat őrző szabályos pallium, hogyan rögzítették a beérkező fotókat, könyveket és kéziratokat a Petőfi Irodalmi Múzeum hőskorában, miért fakultak értékes kéziratok szinte olvashatatlanná, és mi minden fér el egy 1200-as Lada csomagtartójában.
Ha nagy értékű múzeumi műkincslopás, akkor bizonyára a Szépművészeti Múzeum 1983-as esete jut a legtöbbek eszébe, a budapesti Zsidó Múzeum tíz évvel későbbi kifosztása mintha kevésbé élne az emberek emlékezetében. Pedig elég sok a hasonlóság: hatalmas értékű volt a kár, a bűntényt egy nemzetközi bűnbanda követte el, mindkét múzeum fel volt állványozva éppen és a tettesek - a kincsekkel együtt - viszonylag hamar megkerültek. Az esetről az 1984-ben nyílt állandó kiállítás finisszázsán hallhattunk egy beszélgetést.
Franz Xaver Messerschmidt Ásítójának és Munkácsy Mihály Ásító inasának párosítása eddig még senkinek sem jutott az eszébe, ehhez az kellett, hogy két francia kurátor eljöjjön Budapestre és szűz kézzel beletúrjon a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. A két figura egymás mellett tényleg extrém látványt nyújt a Musée du Luxembourg kiállítóterében.
Mivel a Műértő éves Power50 listája a képzőművészetre fókuszál, ezért ne is keressünk itt régészeket, néprajzosokat vagy helytörténészeket. De így is akad szép számban múzeumvezető és kurátor a legbefolyásosabbak között.
Hugonnai Vilmának minden kijutott: rettenetes férj, környezete rosszallása, el nem ismertség, gáncs, ahol csak lehet, aztán fordult a kocka: érkezett egy támogató férj, megkapott minden elismerést, ma pedig lexikonszócikk, regényfőhős és példakép. Amiről pedig álmodni se mert volna: most ő áll a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) új kiállítása megnyitójának, könyvbemutatójának és nőnapi programjának középpontjában.
