Lapunk legújabb számának (MúzeumCafé 40. 2014. április-május) címlapján egy csaknem ismeretlen sorozat egy darabja szerepel: az auschwitzi haláltáborban a cseh zsidó származású Dinah Gottliebova készített akvarell portrékat a tábor roma foglyairól, Josef Mengele megbízásából. A portfolióból ma mindössze hét lap ismert.
A Holokauszt egyik szimbólumának is lehetne tekinteni a vészkorszakot végül túlélő és 2009-ben Kaliforniában elhunyt Gottliebova sorozatát, hiszen a megrendelő Mengele éppen a cigány faj alsóbbrendűségének alátámasztásához igényelte illusztrációként a festményeket, a művész pedig nem a saját örömére, hanem egyszerűen az életéért alkotott. A lapokat a hatvanas-hetvenes években vásárolta meg lengyel tulajdonosoktól az Auschwitz Múzeum, az ekkor már reklámgrafikusként dolgozó Gottliebova (férjezett nevén Babbitt) pedig 1973-ban személyesen hitelesítette és írta alá a grafikákat.
Ezzel egy tulajdonjogi vita is kezdetét vette a művész és a múzeum között, és valóban nehéz eldönteni, hogy a szerző, az egyetemes roma kultúra, a kevés autentikus dokumentumot őrző múzeum vagy éppen a megrendelő Mengele lenne a művek jogos tulajdonosa. György Péter Múzeum. A tanuló-ház című kötetében (MúzeumCafé könyvek 1.) foglalkozik a problémával, kiemelve, hogy az Auschwitz Múzeum a „Holokauszt topográfiájának érdekében” jár el, amikor visszatartja a dokumentumokat, miközben „súlyos személyes fájdalmat okoz” egy túlélőnek, illetve leszármazottjának. A restitúció kérdése ebben az esetben igen összetett, hiszen a lapok legalább annyira indokoltan járnának (vissza) a roma közösségnek, mint Gottliebováéknak, ugyanakkor a keletkezéstörténet is vizsgálat tárgya lehet, mivel annak idején dr. Mengele nemcsak megrendelte, de sokkal inkább „elvette” a képeket az alkotótól. Miközben az Auschwitz Múzeum rendelkezik egy gyűjteménnyel a táborban 1940-től legálisan működő „múzeum” anyagából, és hasonló példa a terezíni táborban készült gyermekrajzokból összeállított kiállítás a prágai Zsidó Múzeumban, Gottliebova művei mindenképpen elkülönülnek ezektől az alkotásoktól, mivel esetében a haláltábor „üzemeltetői” által rendelt, „alkalmazott” művészetről van szó.
A lapokat György Péter kötete fekete-fehérben közölte, most a teljes sorozatot közzé tesszük színesben.
© Hungart, Reprodukció: Państwowe Muzeum Auschwitz-Birkenau w Oświęcimiu
