Hieronymus Bosch életművének közel fele látható holnaptól a „régióban sosem volt, a világon is alig” kiállításon a Szépművészeti Múzeumban. Megnéztük, mennyire kivételes lehetőség ennyi Bosch-képet egyben látni, és most – 2022 áprilisában – mekkora az életmű.
Nyilván felülmúlhatatlan a művész halálának 500 éves évfordulójára rendezett két kiállítás, ’s-Hertongenbosch-ban és Madridban – az előbbi szülővárosként, az utóbbi a legtöbb mű őrzőjeként vállalkozott „minden idők legnagyobb” Bosch-kiállításának megrendezésére 2016-ban. A Noordbrabants Museum egyetlen művel sem rendelkezik a város híres szülöttjétől, így az akkori tudás szerint 24 létező festményből 17-et kaptak kölcsön, 20 rajzból pedig 19-et. Ez volt minden idők leggazdagabb kiállítása az életműből, melyet kilenc év kutatás és több alkotás restaurálása előzött meg. A kutatási projekt nagy vesztese a Prado lett: a Bosch-rajongó II. Fülöp jóvoltából a legtöbb képet őrző gyűjteményből a tudomány legfrissebb eredményei két képet elvettek a művésztől, a megsértődött múzeum így a sajátjaiból többet is visszatartott a hollandiai kiállítástól, hogy így mégis a Prado jöjjön ki győztesen, legalább a két tárlat versengéséből.
A legnagyobb visszhangot kiváltó kutatások rendszerint holland mesterekkel kapcsolódnak össze, amikor Rembrandt, Vermeer vagy Bosch életművének felülvizsgálata lezárult, az életművek kissé megcsappantak. Mindig vannak rosszul járt gyűjtők és múzeumok, ugyanakkor az a fogalom, hogy „minden kétséget kizáróan” a művészettörténetben, pláne ennyi évszázad távlatából, aligha létezik. Hogy mennyire nem, azt a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között című kiállításához készült katalógusa több szövege is érzékelteti. Bár a munkát a két vezető kutató, Jos Koldeweij és Matthijs Ilsink elvégezte, a források ma is hol 24, hol 25 festmény emlegetnek. Vannak szétszedett, valaha talán egybetartozó, kettéfűrészelt művek, diptichonok, triptichonok, ezekre példákat is mutatnak itt Budapesten. Tizenegy festmény látható és öt grafika, és ennél több művet mostanában csak a Bosch500 két kiállítása tudott összeszedni.
Bosch-nak korábban két monografikus kiállítása volt: 1967-ben ’s-Hertongenbosch-ban és 2001-ben Rotterdamban (Museum Boijmans Van Beuningen,). Az előbbi 9 festményt, az utóbbi 14-et tudott kiállítani, de csak a kisebb táblákat (a legfontosabbnak tartott művek és a triptichonok nem szerepeltek), és rengeteg korai másolatot, például a Szépművészeti Múzeumból a Földi gyönyörök kertje kópiát (1520-30).
Szintén az 500. évfordulóhoz kapcsolódva az egyetlen olasz város, amelyik művet birtokol a mestertől, Velence, két triptichont és négy táblaképet állított ki ötven más művész kíséretében, a korabeli velencei és flandriai kulturális kölcsönhatásokra reflektálva. Akárcsak a Gallerie dell’Accademia, a berlini Gemäldegalerie is rendelkezik művekkel, főleg rajzokkal, de a Szent János evangélista Patmosz szigetén tőlük érkezett Budapestre. A berliniek ugyancsak kapcsolódni tudtak tehát a jubileumhoz 2016 végén, a Szent Jánosra és a grafikai anyagra építve, kiegészítve a közeli és távoli követőkkel, egészen James Ensorig.
A budapesti kiállítás július 17-én zár. A következő alkalom, amikor néhány (az itteninél kevesebb) Bosch-t láthat a közönség, novemberben Milánóban lesz: a Palazzo Reale a spanyol és az olasz reneszánsz kontextusába helyezi az életművet, és megkísérli megtalálni a kapcsolódási pontokat többek között Tiziano és El Greco művészetével.
Hieronymus Bosch: Az utolsó ítélet, 1515 körül
Olaj, tölgyfa táblák; 99,5 × 28,8 cm (bal oldali tábla), 99,2 × 60,5 cm (középső tábla), 99,5 × 28,6 cm (jobb oldali tábla) Jelezve jobbra lent: Jheronimus bosch
Bruges, Groeningemuseum
© Musea Brugge, www.artinflanders.be, photo Dominique Provost
Hieronymus Bosch: Keresztelő Szent János a pusztában, 1480–1485 körül
Olaj, tölgyfa tábla; 48,5 × 40,5 cm
Madrid, Museo Lázaro Galdiano
© Museo Lázaro Galdiano, Madrid
