A Szépművészeti Múzeum élt elővásárlási jogával, és kikiáltási áron, 2 millió forintért megvásárolta az ismeretlen 15. századi francia mester Krisztus a kereszten című kő domborművét Bedő Rudolf hagyatékából. Mivel ezt a múzeum művészettörténésze, Lengyel László személyesen jelentette be a helyszínen, valamint az árverésen a főigazgató is tiszteletét tette, így ebben az esetben – a pécsi Zsolnay-üggyel ellentétben – biztosan szakmai döntés született.
Bedő Rudolf gyűjteménye építésének kezdeteitől egészen haláláig folyamatos kapcsolatban állt a nagy közgyűjteményekkel, egyik pártfogója és bátorítója Petrovics Elek volt, a Szépművészeti Múzeum akkori (1921-1935) főigazgatója, később pedig egyenesen „műtárgyszakértővé”, ismeretlen eredetű művek beazonosítójaként is nevet szerzett a nagybányai festékgyárosként indult, Trianon után Budapestre települő gyűjtő. „Gyűjtői érdeklődésem, ami a régi művészetet illeti, főleg az olasz reneszánsz szobrászata és a XVIII. század olasz és osztrák festészete irányában fejlődött ki a leghatározottabban” – írta Bedő visszaemlékezéseiben. Ugyan a tárgyalt műtárgy francia, de a reneszánsz szobrászat remeke, a korabeli fotók tanúsága szerint a Honvéd utcai lakás egyik kandallója felett függött. Ezeket a ritkaságokat többnyire megszűnt magángyűjteményekből, sokszor az Ernst Múzeum és a Postatakarékpénztár árverésein vásárolta, de számos értékes darabhoz nyugat-európai galériákban jutott. A második világháborút követően az egész gyűjtemény a lakással együtt megmaradhatott, miután a kollekciót védetté nyilvánították, Bedő sok darabot múzeumok (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Színháztörténeti Intézet stb.) adott el. A hagyatékot néhány évvel ezelőtt a Kieselbach Galéria kiállította, erről – és az egész gyűjtő életpályáról – kötetet jelentetett meg Szenvedély és tudás címmel.
A kőfaragványt tegnap (június 5.) árverezte el a Kieselbach Galéria, a 2 milliós induló árról nem volt licit, ám a múzeum képviseletében jelen lévő Lengyel László bejelentette, hogy – védett tárgy lévén – élnek az elővásárlási jogukkal, és ezen az összegen megvásárolják a tételt.
Hasonló helyzetre tavaly a Virág Judit Galéria árverésén is sor került, akkor egy Zsolnay vázát vett a pécsi Janus Pannonius Múzeum, és ugyan az adásvétel megtörtént a fenntartó város jóvoltából, a múzeum szakemberei nem tartották indokoltnak a tárgy megszerzését, és ezen véleményüknek a sajtóban is hangot adtak.