Nem jellemző, hogy egy nagyobb presztízzsel bíró múzeum úgy tegyen szert pénzre, hogy a nyílt piacon elárverez egy tulajdonában lévő műtárgyat. A Museum of Modern Art egyszerűen beadott egy Monet-t a Sotheby’shez.
A londoni impresszionista árverésén február 3-án összesen öt mű indul a francia mestertől, ezek közül az egyik, a katalógus címlapján is szereplő Les Peupliers à Giverny (Nyárfák Giverny-ben) eladója a New York-i múzeum, mely 9 millió és 12 millió font közötti összeget vár a tételért, hogy ezzel bővítse a műtárgyvásárlásra szánt keretét. Az 1887-ben készült őszi tájkép sorsa igen különleges, hiszen nem először válik meg tőle közgyűjtemény: a chicagói Art Institute 1947-ben adta el William és Evelyn Jaffe New York-i gyűjtőknek, ők négy évvel később ajándékozták a művet a MoMÁ-nak.
További érdekesség az esettel kapcsolatban, hogy a tétel lényegében már elkelt, mivel az eladó és az aukciós ház már megegyezett egy garantált, de a közvélemény előtt titokban tartott árban (létezik ilyen, legális), vagyis ha ennél alacsonyabb lesz a leütési ár, akkor a Sotheby’s kifizeti a különbséget, ha pedig magasabb, akkor a hasznon az aukciós ház és a múzeum osztozik. Kérdés, hogy mennyire befolyásolja ennek a műnek az értékét, hogy ugyanezen az aukción indul egy velencei Monet (Le Grand Canal), amely az elmúlt nyolc évet a londoni National Gallery-ben töltötte, ahová a tulajdonosa adta kölcsön, ezt pedig több mint kétszeresére tartják a MoMA tájképénél.
Illusztráció: Sotheby’s
Nem jellemző, hogy egy nagyobb presztízzsel bíró múzeum úgy tegyen szert pénzre, hogy a nyílt piacon elárverez egy tulajdonában lévő műtárgyat. A Museum of Modern Art egyszerűen beadott egy Monet-t a Sotheby’shez.
A londoni impresszionista árverésén február 3-án összesen öt mű indul a francia mestertől, ezek közül az egyik, a katalógus címlapján is szereplő Les Peupliers à Giverny (Nyárfák Giverny-ben) eladója a New York-i múzeum, mely 9 millió és 12 millió font közötti összeget vár a tételért, hogy ezzel bővítse a műtárgyvásárlásra szánt keretét. Az 1887-ben készült őszi tájkép sorsa igen különleges, hiszen nem először válik meg tőle közgyűjtemény: a chicagói Art Institute 1947-ben adta el William és Evelyn Jaffe New York-i gyűjtőknek, ők négy évvel később ajándékozták a művet a MoMÁ-nak.
További érdekesség az esettel kapcsolatban, hogy a tétel lényegében már elkelt, mivel az eladó és az aukciós ház már megegyezett egy garantált, de a közvélemény előtt titokban tartott árban (létezik ilyen, legális), vagyis ha ennél alacsonyabb lesz a leütési ár, akkor a Sotheby’s kifizeti a különbséget, ha pedig magasabb, akkor a hasznon az aukciós ház és a múzeum osztozik. Kérdés, hogy mennyire befolyásolja ennek a műnek az értékét, hogy ugyanezen az aukción indul egy velencei Monet (Le Grand Canal), amely az elmúlt nyolc évet a londoni National Gallery-ben töltötte, ahová a tulajdonosa adta kölcsön, ezt pedig több mint kétszeresére tartják a MoMA tájképénél.
Helyesli a múzeum lépését a kommentelők és a bloggerek egy része, mások felháborodva veszik tudomásul az eladást. Vannak, akik úgy vélik, hogy csak a főműveket kell megtartani, a többit eladni, hogy kortárs művekkel gyarapodhasson a múzeum, vagyis folyamatosan frissüljön a gyűjtemény, többen viszont felháborodtak azon, hogy egy gyűjtő nagylelkű ajándékát dobja piacra az intézmény.
Illusztráció: Sotheby’s