Miután Putyin elnök a napokban „Oroszország Mekkájaként” emlegette a Krímen lévő Kherszonészosz görög városállam maradványait, az ukrán hatóságok és szakemberek a felháborodásuknak adtak hangot – a manapság háborús övezetként deklarált Fekete-tengeri félsziget és az említett régészeti lelőhely fontos része az ukrán gyökereknek és identitásnak.
A mai Szevasztopol szélén található ókori görög romkert az UNESCO világörökség része, Vlagyimir, Kijev hercege állítólag itt vette fel a keresztséget a 10. században. Hogy Oroszország ma a sajátjának tekinti, azt Putyin augusztus 18-án a helyszínen jelentette ki tudományos kutatók, múzeumi szakemberek és kultúrpolitikusok jelenlétében. Az UNESCO 2013-ban vette fel a világörökségi listájára, akkor még Ukrajna részeként, és mivel az ENSZ az orosz megszállás ellenére nem fogadja el a terület státuszváltását, a szervezet ma is ukrán helyszínnek tekinti.
Egy hónapja régészek egy csoportja a hónap elején olyan ékszereket talált itt, amelyek ahhoz a szkíta kincsegyütteshez tartoznak, amely ugyancsak vita tárgya a két ország között. Az 565 tárgyat ugyanis a félsziget négy múzeuma gyorsan kölcsönadta az amszterdami Allard Pierson Múzeumnak a katonai megszállás pillanatában, a kiállítás bezárása után pedig elindult a harc a műtárgyakért, amelyben a holland hatóságok Ukrajnának adtak igazat. Ennek eredményeképpen nem a Krímbe, hanem Kijevbe küldték vissza az anyagot.
Mostanra patthelyzet alakult ki a térségben: az UNESCO megszüntette a kapcsolatot a Krímben működő hatóságokkal, máskülönben elismerné az orosz fennhatóságot, bár az oroszok hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi szervezet munkatársait és a velük együttműködő ukrán szakembereket a „helyükön hagyták”…
Fotó: wikipédia
