Miközben várjuk, hogy milyen kiállítások, múzeumi események emlékeznek meg idén, az évfordulós évben az 1956-os forradalomról, az 56-os Intézet összeállított egy digitális szöveggyűjteményt, amely hasznos lehet akár a kurátorok számára is.
A szövegeket tematikus rendbe szedték: a nyugati és keleti világ 56-os vonatkozásai, az események külföldi visszhangja éppúgy benne van, mint az egyes szervezetek működésének kutatása, az emigráció és az emlékezet. A szerzők többnyire az Intézet munkatársai, a kötetek, évkönyvek szerkesztői, állandó szerzői, történészek szociológusok, egyetemi tanárok. A szövegek egy részét az Intézet már korábban publikálta, de ez az összeállítás jelentősen segíti a kutatást.
Ha kicsit beleolvasunk Gyáni Gábor egyik szövegébe, láthatjuk, hogy az évfordulós, állami események tulajdonképpen az emlékezet politikai célú, kanonizáló formái. Ugyan a Kádár-rendszer felejtésre ítélte az 1956-os eseményeket, a közösség fenntartotta az emlékezetét. A 2002-es írás végén a szerző felteszi a kérdést, hogy „összeér-e valaha 1956 esetében a személyes emlékezés és a rituális emlékezet közösségi (politikai) kánonja”? Erre a kérdésre az évforduló apropóján születő kiállítások is választ adhatnak és ebben a kurátorok kulcsfontosságú szerepet kapnak.
A szöveggyűjtemény mindenesetre segíthet nekik, de a látogatóknak is, hiszen a kiállítás akkor sikeres, ha felkelti az érdeklődést a téma iránt, ezekkel az írásokkal pedig folytatni lehet a téma sokak számára kevéssé ismert részleteivel, felvetéseivel való ismerkedést.
A szöveggyűjtemény ezen a linken elérhető.
Fotó: A Móricz Zsigmon körtér (Forrás: Fortepan - orig: Fortepan)
