r

Végre fény derül, hogy ki volt Bucktye Sheriff, Eroinos Baktaios Huliganos vagy a címben említett Heverő Bölény – mindegyik név Baktay Ervint takarja, aki mindent megtett, hogy élete egy pillanatig se hasonlítson egy átlagemberére, és ezt a különleges, fordulatos életutat mutatja most be a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum egy igen látványos és szórakoztató kiállítás keretében.

Baktay mindössze 16 éves volt, amikor egyik európai körútján a vadnyugat hőse, Buffalo Bill Magyarországon járt Wild West Show című produkciójával, amely még mai szemmel is monstre produkciónak számított 150 színészével és három vasúti vonatnyi csapatával, nemhogy bő száz évvel ezelőtt. Az ifjú, Hollósy szabadiskolájában festőnek készülő Baktay nem sokkal később létrehozta Dunaharasztiban saját cowboy táborát, ahol ő már mint Bucktye Sheriff szerepelt. Úgy tűnik, hogy a rézbőrűek mégiscsak közelebb állhattak Baktayhoz, ugyanis 1931-től indián jelmezbe bújt, először Zebegényben, majd Kismaroson játszott barátaival „indiánosdit”, halálosan komolyan. Hogy mennyire, arról korabeli némafilmek is fennmaradtak, amelyek nem véletlenszerű, pár perces felvételek, hanem forgatókönyvek alapján elkészített, történetmesélő filmek. Az egyik Lompos Farok táborában játszódik, igazi burleszk, jelenetek közötti feliratokkal, eltúlzott mozdulatokkal és grimaszokkal, ahogy az a műfajhoz illik. (A stáblistán Baktay nevének különböző névváltozatai tűnnek fel, vélhetően a főszerep mellett a filmkészítés nagy részét is magára vállalta.) A fennmaradt fotókon és felvételeken díszes fejdíszt viselő Heverő Bölényt, azaz Baktayt az Amerikai Indián Szövetség is tagjai közé fogadta 1937-ben.

A szerepjáték Baktay életének visszatérő eleme, ebben az időben antik misztériumjátékokat is játszott barátaival, ezek a kosztümös Symposionok olykor orgiákba torkolltak. Az sem véletlen, hogy később ő fordította le a Káma-szútrát, ehhez azonban a nyugati kultúra felől a keleti felé kellett elmennie: 36 évesen jár először Indiában, aztán több távol-keleti utat tesz, felkutatja Kőrösi Csoma Sándor nyomait, buddhista írásokat és asztrológiai köteteket ültet át magyarra. 1946-tól a Hopp Ferenc Múzeum igazgató-helyettese, (mai kifejezéssel) egyik kurátora az Iparművészeti Múzeum 1959-ben nyílt Ázsia Művészete című kiállításnak.

Az egykori munkahelyén rendezett tárlat termenként tematikusan próbálja bemutatni az életút különböző szakaszait, kezdve a müncheni festőévektől a szerepjátékokon át az utazó, a műgyűjtő és a múzeumvezető Baktay Ervinig. Az utazások során hozott keleti műtárgyak lenyűgöző látványt nyújtanak, ám nem kétséges, hogy az indián szoba a legváratlanabb, az autentikus sátorral, felszerelésekkel, dokumentumokkal, a gyerekek számára kitett játékszerekkel együtt. (Itt vetítik a két némafilmet is.) Külön részlet emlékezik meg Baktay neves rokonáról, az indiai modern művészet legnagyobb alakjaként számon tartott Amrita Sher-Gilről, aki valaha Budapesten is élt, hiszen édesanyja Baktay testvére, és a keresztségben eredetileg a Dalma nevet kapta.

A kiállítás kapcsán egy vaskos tanulmánykötet is megjelent, amely megkísérli átfogni ezt a szerteágazó életművet, valamint Baktay visszaemlékezése Homo Ludens – Emlékeim nyomában címmel.