Bár a szakértőknek eddig arról sem volt tudomásuk, hogy Albrecht Dürer járt Bécsben, elképzelhető, hogy ennek első nyomát egy most előkerült falkép adhatja, amelyet a székesegyház ajándékboltjának falrészletén próbálnak beazonosítani.

 

A falfestményt egy szűk oldalfolyosón fedezték fel, amely ma üzletként szolgál. Az épületnek ezen része, ahogyan a freskó is, 1505 körül készült. A mű maga elég szokatlan, ugyanis egy triptichon kétdimenziós ábrázolása, két oldalt Szent Katalinnal és Szent Margittal, középen Szent Leopolddal, Ausztria egy védőszentjével, alul pedig a predella (oltárlépcső) is megjelenik. Szent Leopold és a predella későbbi, 1510 után keletkezett, és feltehetően más kéz munkája. Számos rejtély vár megfejtésre. Az egyik ezek közül, hogy az a kifejezetten jó kezű mester, aki az alárajzolást elkészítette, miért nem fejezte be a munkát. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a művésznek erre már nem maradt ideje. I Miksa német-római császár ekkor Ausztriába élt, és nyilván volt hatása arra, hogy kiket bízzanak meg a székesegyház díszítésével, és azt is tudni, hogy 1512-től jelentős munkákkal bízta meg Dürert. A művész bécsi szakértője, Erwin Pokorny szerint Margit és Katalin alakjának rajzát csak olyan kvalitású mester készíthette, mint Dürer, akinek egyetlen tanítványa sem volt képes ilyen finom és virtuóz munkát létrehozni. Egy novemberi szakértői egyeztetés után merték először kijelenteni, hogy kétségtelenül Dürer körében kell keresni a rajzok alkotóját, ám az még bizonyításra vár, hogy ő maga készítette, vagy a műhelyéből más valaki.

Eddig Dürernek egyetlen freskóját ismerjük, amely Nürnberg városházának egyik falát díszítette. A mű 1521-ben készült, 1630-ban átfestették, és az 1945-ös bombázások során megsemmisült. Pokorny korábban óvatosan fogalmazott: amíg nem találnak más bizonyítékot arra, hogy Dürer járt Bécsben, addig valamelyik tanítványának tulajdonítják a falképet. Ám az elmúlt hetekben zajlott kutatások egyre jobban Dürer felé terelik a gyanút. A mester 1505-ben Nürnbergből Velencébe utazott, a British Múzeum őriz egy rajzot, amelyet Dürer ezen az úton készített, Karintiában, a legdélebbi osztrák tartományban. Ekkor járhatott Bécsben is, ahol egyébként közeli barátja, Conrad Celtes költő és humanista gondolkodó lakott. Mindez új adatokkal szolgálhat a londoni National Galleryben 2021 februárjában nyíló Dürer utazásai kiállításhoz, hiszen muszáj lesz foglalkozni azzal, hogy mennyire hatott Bécs Dürerre, vagy Dürer a bécsi művészetre.