Az előttünk álló hétvégén bezár az a Néprajzi Múzeum, amelyik az egykori Kúria épületében működött és megszűnik az a múzeum tér, amelyik ha kényszerből is, de mégiscsak bő fél évszázadig három intézménynek is otthont adott: a Munkásmozgalmi Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a Néprajzi Múzeumnak. Egy korszak lázárult.

Hauszmann Alajos 1896-ban elkészült és több igazságügyi szervezetet is magába fogadó palotája 1948-ban szűnt meg bírósági épületként működni, ekkor kezdtek múzeumi célú átalakításához a Múzeumok Központi Igazgatósága irányításával, hogy megfelelő teret kapjon a Magyar Munkásmozgalmi Intézet egyre több feladattal ellátott múzeumi alosztálya. A „miért pont itt?” kérdésre a magyarázat ma már egészen meghökkentő, de tükrözi a korszellemet: itt folyt Rákosi Mátyás pere 1925-ben – mint oly sokaké egyébként. Rövid időn belül, 1952 és 1954 között „papíron” három önálló múzeum (!) is nyílt itt: „A magyar munkásmozgalom története”, „A nemzetközi munkásmozgalom története” és a „Szovjetunió kommunista pártjának története”, a legnagyobb, félmillió látogatót vonzó nyitókiállítás pedig a Rákosi elvtárs harcos élete címet viselte, az aulában egy rekonstruált cellával.

1956-57 fordulóján a múzem(ok) léte is veszélybe került, akkor úgy tűnt, hogy az egészet beolvasztják a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, mindenesetre elhagyja a Kúriát (a Párttörténeti Intézet kivételével): a kiállítások tartalmi szempontból nyilván nem feleltek meg az új szeleknek, amelyek például a Tavaszi tárlatot is létrehozták 1957-ben.  Tehát az épület egy része megürült, és éppen alkalmasnak találták az ekkor létrehozott Magyar Nemzeti Galéria elhelyezésére. Sőt, arról is volt szó, hogy az MNG kizárólag akkor tud megalakulni, hogy a Kúria múzeumi célra átalakított területét önállóan használhatja, és nem megosztva az esetleg mégis megtartandó Munkásmozgalmi Múzeummal, hiszen a Károlyi-palotából ide kell költöztetni az egykori Fővárosi Képtár anyagát, valamint a Szépművészeti Múzeum magyar vonatkozású modern gyűjteményét. A múzeumkeringő úgy ért akkor véget, hogy a Munkásmozgalmi ment az Irodalmi Múzeum József nádor téri otthonába, az Irodalmi a Képtár helyére, a Képtár pedig a Munkásmozgalmi helyére.

Az első nagyszabású tárlat Réti István életműkiállítása volt 1957 decemberében. Emlékezetes időszaka volt ez az MNG-nek, holott hamar lehetett tudni, hogy ez a megoldás ideiglenes, már 1959-ben döntöttek arról, hogy a budavári palotát fogják átalakítani a végleges elhelyezés céljára. Itt készítették elő Csontváry műveit az 1958-as brüsszeli világkiállításra, a kiterített képeket akkor sokan megcsodálták a szakmában, többségük első ízben. A költözésre 1973-ig kellett várni.

A Nemzeti Múzeumtól csak 1947-ben önállósult Néprajzi Múzeum 1924-től (még mint Néprajzi Tár) egy Könyves Kálmán körúti gimnázium épületében kapott helyet, ahonnan az MNG végleges kiköltözési után 1975-ben mehetett tovább a Kúria épületébe. Noha a múzeumi célú átalakítás már korábban megtörtént, valójában mindig problémát jelentett a kiállítások és a gyűjtemények elhelyezése. De a remek szakembereknek hála, ez is megoldódott valahogy. 1980. december 19-én nyílt meg az első önálló kiállítás Az őstársadalmaktól a civilizációig címmel, 14 teremben, térben és időben hatalmas panorámát tárva a közönség elé. Az új, immár hazai témára koncentráló A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítás 1991. június 15-én nyílt meg, 1200 négyzetméreten, 13 teremben.

Léteznek olyan kiemelten fontos országos múzeumok, amelyek a létezésük óta várnak méltó kiállító- és raktározásra alkalmas térre, és egy kis nyugalomra, úgy dolgozni és működni, hogy tudják, belátható időn belül nem kell költözniük tovább. Már-már úgy tűnt, hogy a – szintén a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből egykor kivált – Természettudományi Múzeum megtalálta otthonát a Ludovika alaposan átépített épületében, ám lehet, hamarosan mennie kell, ki tudja még, hová. A Néprajzi Múzeum esetében is kérdés volt, hogy mikor következik be változás az állandósult ideiglenes állapotban, míg végül 2015-ben az új helyszín és az új épület terve is tisztázódott. Ennek reményével december 1. és 3. között ingyenes finisszázzsal várja az érdeklődőket az intézmény, tárlatvezetésekkel, épületsétával, kézműves foglalkozásokkal és filmvetítésekkel. A gyűjtemény a Szabolcs utcában már épülő új múzeumi raktározási központban kap helyet, a múzeum pedig a tervek szerint 2019-ben nyílik meg a Dózsa György úton.

Szokjunk hozzá a gondolathoz: a Kossuth téri volt Kúria épületében nem lesz többé múzeum.

Fotók: Fortepan

A Néprajzi Múzeum épülete (1984, PRL)

A felszabadult Budapest művészete kiállítás az MNG-ben (1961, Magyar Hírek)

Részlet az MNG állandó kiállításáról, előtérben Madarász Viktor művével (1965, Kovács László Péter)

Az előcsarnok Csontvárayval (1968, Magyar Rendőr)

Fogadás ugyanitt (Bauer Sándor, 1969)

Szintén az előcsarnok, de már a Néprajzi Múzeum anyagával, (Urbán Tamás, 1973)