Ezzel a mondattal zárta házigazdaként elmondott köszöntő beszédét Fabényi Júlia két hete, a Pulszky Társaság díjkiosztó programján. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy a Ludwig Múzeum főigazgatóját hidegen hagyják a környezetszennyezés okozta károk, ám a múzeumi vezetők aggodalma nem alaptalan, amikor a kulturális örökség elemeit veszik célba a tiltakozók.
Azoknak a múzeumoknak, amelyek az utóbbi években, évtizedekben támogatásokat fogadtak el a környezetszennyezésért, a földi klíma rombolásáért felelőssé tehető vállalatoktól, egy ideje rendszeresen szembe kell nézniük az aktivisták békés vagy hangosabb tiltakozásaival. A BP olajcég által támogatott, ezért számtalanszor támadott British Museum mára igyekszik a klímavédelem élharcosaként szerepelni és e témában kiállításokat is rendezni (pl. Arctic Culture adn Climate 2020. október-2021. február), teret, helyet és publicitást adni a tiltakozásoknak.
Pár hete új szintre lépett a múzeumok és aktivisták kapcsolata: a Just Stop Oil csoport tagjai festékkel leöntötték Vincent van Gogh 1888-as Napraforgók című festményét a National Gallery-ben, a performance vieóját pedig minden közösségi oldalon megosztották, a nagyobb publicitás érdekében. Ezt azóta újabb akciók követték. Hasonlóan hangos tiltakozások fűződnek az olasz Ultima Generazione csoport nevéhez, mely az új gáz- és olajbányászati projektek leállítását követeli. Hasonló szándékkal a hónap elején két klímaaktivista a bécsi Leopold Múzeumban olajjal öntötte le Gustav Klimt Halál és élet (1908-15) című festményét.
A tiltakozók egyik – eddig – utolsó megmozdulása egy magántulajdonban álló köztéri szobor ellen irányult: november 18-án a Dernière Rénovation csoport tagjai narancssárga festékkel leöntötték Charles Ray amerikai művész ezüst lovas szobrát (Ló és lovas, 2014), amely a François Pinault francia milliárdos által alapított párizsi Bourse de Commerce-Pinault gyűjtemény előtt áll. Mindezt sztoriként közzé is tették az Instagramon: az egyik tiltakozó felült a lóra, felhúzott rá egy pólót a „858 napunk van hátra” felirattal. (Ez a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének hároméves határidejére vonatkozik.) Az egyik tüntető ezt írta a közösségi oldalára: „milyen más választásunk van?” A francia kulturális miniszter, Rima Abdul Malak a Twitteren reagált és egyenesen ökovandalizmusnak nevezte a szobor megrongálását. Egyben megköszönte a restaurátorok gyors munkáját a károk helyreállítására. Ugyanakkor hangsúlyozta: „A művészet és az ökológia nem zárja ki egymást. Épp ellenkezőleg, közös ügyek!"
A miniszter reakciója kiválóan mutatja a múzeumi és politikai vezetők helyzetét: heves tiltakozással úgy tűnne, nem tartják kiemelt kérdésnek a fenntarthatóság és a klímavédelem szempontjait. Ugyanakkor nyilván hangsúlyozniuk kell a műtárgy- és műemlékvédelem fontosságát. Emellett minden megszólalásukkal ezeknek az akcióknak a láthatóságát növelik, azaz indokolttá teszik, hogy újabb műtárgyak rongálásával hívják fel a figyelmet az – egyébként indokolt – a félelmekre.
A múzeumok legnagyobb nemzetközi szervezete, az ICOM is aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban. November 11-én, az egyiptomi Sarm el-Sejkben az ENSZ 27. éghajlatváltozási konferenciája, a Cop27 időpontjában a következőket írta: "A múzeumokban a közelmúltban lezajlott klímaaktivista akciókat követően az ICOM elismeri és osztja mind a múzeumok által a gyűjtemények biztonságával kapcsolatban kifejezett aggodalmakat, mind pedig az klímaaktivisták aggodalmait, mivel olyan környezeti katasztrófával állunk szemben, amely a földi életet fenyegeti". A szervezet hozzáteszi: "Az ICOM úgy látja, hogy a múzeumok kiválasztása az éghajlati tüntetések hátteréül a múzeumok szimbolikus erejének és jelentőségének bizonyítéka az éghajlati vészhelyzetről szóló vitákban." A szervezet aggodalmának adott hangot a személyzetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban is, mondván: "Az ICOM felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a tüntetések milyen hatással lehetnek a múzeumi szakemberek és önkéntesek munkájára, akik arra törekszenek, hogy megvédjék és népszerűsítsék ezeket az értékes műtárgyakat a közönség örömére. Annak érdekében, hogy a múzeumokban rejlő társadalomátalakító potenciált elérjük a fenntartható fejlődés érdekében, az ICOM azt szeretné, ha a múzeumokat szövetségeseknek tekintenék az éghajlatváltozás mindannyiunkra vonatkozó fenyegetésével való szembenézésben."
Az ICOM németországi nemzeti bizottsága már két nappal korábban lépett és külön kiadott egy közleményt, amelyet 92 vezető intézmény, többek között a Louve, a British Museum, a Prado, a MoMA, a Guggenheim Museum igazgatója írt alá, de a listán megtaláljuk Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nevét is. Ebben a közleményben elsősorban a műtárgyvédelmi szempontokat hangsúlyozzák és kiemelik felelősségüket a rájuk bízott intézmény gyűjteménye iránt.
Néhány nagyobb múzeumban ma már szigorúbb beléptetési feltételek várják a látogatókat és csak a táskák, ruházat átvizsgálása után lehet belépni a kiállítótérbe.