MúzeumCafé folyóirat iparművészet

Mit értünk Esterházy-kincstár alatt és mit tudunk most a Seuso-kincsről? Hogyan készül az újranyitásra az Iparművészeti Múzeum? Hogyan járul hozzá egy kiállítás sikeréhez a látványterv? Miért működik többféle iparművészeti múzeum működik Berlinben és miért különleges a bécsi MAK alapítása? Iparművészet és dizájn a múzeumban, a MúzeumCafé 62. számában.

 


Kovács Dániel berlini, Hacsek Zsófia bécsi körképe mellett Basics Beatrix a hazai vidéki múzeumok iparművészeti gyűjteményeit tekintette át. A nemrég bezárt budapesti múzeum újratervezésének részeként zajlik a gyűjtemény digitalizálása (Jékely Zsombor), a kortárs dizájn osztály szervezése (Horváth Judit) és a zárás előtt lezajlott egy minden részletre kiterjedő látogatókutatás (Koren Zsolt). Hamvay Péter az Esterházy-kincstár regényes történetét tekinti át, Török László akadémikus a Seuso-kincs kutatásának eddigi eredményeiről beszélgetett Gréczi Emőkével. Christoph-Thun Hohensteint, a bécsi MAK főigazgatóját kértük meg, hogy emlékezzen a Victoria and Albert Museum legendás főigazgatójára, Martin Roth-ra.


Berényi Mariann a kiállítási látványterv erejéről folytatott disputát Jerger Krisztinával és Vasáros Zsolttal. Múzeumőr rovatunkban Bendzsel Miklóst, a Formatervezési Tanács alapítóját (Karácsony Ágnes), Kiss Erikát, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténészét (Jankó Judit) és Mezei Gábor belsőépítészt (Gréczi Emőke) szólaltattuk meg.


Süveges Gréta a bukaresti múzeumok különleges világát tárja az olvasók elé. A Módszertan rovatban Nagy Zsófia egy, a somorjai zsinagógában rendezett kiállítás koncepcióját vázolja fel, Varga Kálmán az újonnan alapított veresegyházi múzeumot mutatja be, Csala Ildikó restaurátor egy Dorffmaister-freskó helyreállításának folyamatáról számol be. A Szemlében Basics Beatrix a Magyar Nemzeti Levéltár Nyomot hagytak című kötetéről ír.


A Híreket Magyar Katalin, a Kalendáriumot Jankó Judit állította össze. A portréfotók Szilágyi Lenke munkái, az egyik Seuso-motívumot felhasználó, ezüstben tündöklő lapterv Pintér Józsefnek köszönhető.